2008.03.06.
Nyugalom
(Alföldi Róbert filmje)
A
Nyugalom Alföldi Róbert első filmrendezése. Önmaga kipróbálására
tehát újabb lehetőséget kapott, úgy látszik, nem elég neki,
hogy a világot jelentő deszkákon fellép, időnként szinkronizál,
több fővárosi színházban vendégként rendez. Bő félévig a
Bárka Színházat is igazgatta, sőt júliustól újabb játékszer
pottyan az ölébe: mégpedig a végre-valahára megépült és
2002-ben átadott Nemzeti Színház, ugyanis őt nevezték ki öt
évre főigazgatónak. Mindezek tetejében még festőművész is,
képeiből sorra nyílnak a kiállítások. Az már csak hab a
tortán, hogy agyonfoglalkoztatott médiaszemélyiség, a királyi
tévében beszélgetős műsorokat vezet, a Társulat című
tehetségkutató show műsor zsűrijének tagja, a kereskedelmi tévékben
– régebben – a reggeli műsorsávban volt látható, mostanában
pedig a Heti Hetesben, ebben a szellemességben a szovjet tréfák
színvonalát sem elérő műsorban produkálja magát. Alföldi Róbert
filmjének alapanyaga könyv alakban, Bartis Attila regényeként
A nyugalom címmel jelent meg 2001-ben. Maga Bartis Attila
dolgozta át színpadi művé, amit a Nemzeti Színházban, 2003
februárjában, Garas Dezső rendezésében Anyám, Kleopátra! címmel
játszottak. Összesen 69 előadást ért meg, nem olyan régen
vették le a műsorról. Udvaros Dorottya alakította az anyát,
ugyanis Bartis Attila kimondottan a művésznő számára írta
ezt a szerepet. Ezzel magyarázható, hogy Alföldi filmjében is
Udvaros Dorottya formálja meg az egykor szebb napokat látott színésznőt.
A nyugalomból 2006-ban Szirtes Ági és Trill Zsolt főszereplésével,
Vizi Márta rendezésében már készült tévéfilm, aminek a
forgatókönyvét a rendező Bartis Attilával együtt készítette
el. Alföldi filmjét tavaly júliusban kezdték el forgatni, az
idei Filmszemlén már bemutatták, sokan ültek be rá, ennek
ellenére semmiféle díjban nem részesült. Erre a 200 millió
forintba kerülő filmre az érdeklődő nagyközönség február
21-étől az Art mozihálózatban vehet jegyet.
Alföldi
Róbert soha nem az eredeti regényt, vagy drámát akarja színpadra
állítani, hanem azt, amit ő gondol róla. Saját bevallása
szerint: „Egy regényből nem illusztrációt kell készíteni,
hanem hozzá kell tenni, amit belőlem kiváltott az írás.”
Tulajdonképpen ez a bajok oka. Nem mindenki kíváncsi arra, hogy
Alföldinek mi a véleménye a világról, sokkal többen vannak
olyanok, akik magát, a művet és nem Alföldi önmegvalósítását
szeretnék a színpadon látni. Bartis Attila regényével is a
fenti hitvallás jegyében bánik el. A regény politikai élét
teljesen lefaragja, kihagyja belőle azt a bűzölgő poklot, amitől
az emberek az egész Kádár János-i kötélkorban, majd a kemény
és az ezt követő puha diktatúrában szenvedtek. Csupán jelzésértékű,
hogy a színésznő anya érvényesülésének érdekében kénytelen
volt a párttitkár elvtársat az ágyába engedni, mert csak ezen
az áron játszhatott estéről-estére, később már ez a szexuális
szolgáltatás sem segített rajta, elvették szerepeit, mert lánya,
a sok-sok talentummal megáldott hegedűs itthon nem tanulhatott,
ami miatt elhagyta az országot – pártzsargonnal élve –
disszidált. A nyugalomban Alföldi viszont azt a természetellenes
anya-fiú kapcsolatot erősíti föl, amikor a mama nem képes a
lelki köldökzsinórt elvágni, és érzelmi zsarolással, lelki
terrorral tartja fogva embernyi, harmincas évein túljáró fiát.
Minden finom és kevésbé elegáns eszközt megragad, hogy magához
láncolja őt. Még az a másik motívum is felfedezhető, amikor
a túlterhelt anya saját karrierjét építgeti, aközben zsenge
korú lányára és fiára nem marad ideje, s ez a mellőzés a már
felnőtt gyermekének mindig a legrosszabb pillanatban jut eszébe,
ezért tör annyi borsot anyja orra alá és vág vissza
akarva-akaratlanul is neki. Amíg ez az „adok-kapok”, betartok
neki – kitolnak velem idegtépő játék folyik, azalatt kétszer
is – rövidebb-hosszabb ideig – látható az a gusztustalan
jelent, amikor a kisfiú anyja combja közé nyúl, aki mindehhez
kéjesen nyögdécsel. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke
is felemelte a szavát, amikor kijelentette: „vannak olyan határok,
amelyeket a filmen is illene betartani, nemcsak pedagógiai, hanem
esztétikai szempontból is.” De még a multikultúra zöldségeit
kitörő lelkesedéssel fogadó Magyar Hírlap cikkírója is
nehezményezi, hogy ezek a gyomorforgató képsorok a „kisfiú
emberi méltóságát sértik, nemi erkölcsét súlyosan veszélyeztetik
és a bűncselekmény határmezsgyéjét súrolják.”. A
nyugalom pornográf jelenetekben is bővölködik. A fiú nem csak
a már semennyire sem izgalmas „misszionárius” pózban teszi
magáévá barátnőjét, hanem anális szex keretén belül is
meghágja, de novelláskötetének kiadójával, anyja
javakorabeli barátnőjével is vadul közösül. A filmet az
unalomtól a színészek mentik meg. Udvaros Dorottya anyaalakításáról
csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Fiát
Makranczi Zalán kifogástalanul kelti életre. A fiú szerelmét
Gyllus Dorka, a koros könyvkiadónőt Hernádi Judit játssza. A
Nyugalom Alföldi Róbert első filmje. Csak reménykedhetünk,
sok víznek kell lefolynia a Dunán, amíg a következőt elkészíti.
Dr. Petővári Ágnes
|