2008.03.14.
A
szépség megszállottja
A
világhírű olasz színházi és filmrendező, Franco Zeffirelli
február 12-én ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját. Életművének
kimondottan keresztény ihletésű művei az Assisi Szent
Ferencifjúságát és küldetését megjelenítő 1972-es Napfivér,
Holdnővér,a Ferenc szentföldi útját feldolgozó, 2004-ben készült
- itthon eddig még nem vetített - Három testvér, valamint A názáreti
Jézus televíziós és moziváltozata1977-ből.
Zeffirelli
Gianfranco Corsi néven született 1923-ban Firenzében. A II. világháború
idején az ellenállási mozgalomban harcolt. A háború után szülővárosában
folytatott művészeti, építészeti tanulmányokat, majd
Vittorio De Sica, Roberto Rossellini és Luchino Visconti
asszisztenseként vált filmessé.
A hatvanas évektől készítette a világirodalom
klasszikusait feldolgozó, immár "etalonként" számon
tartott alkotásait (A makrancos hölgy, Rómeó és Júlia,
Hamlet, Egy apáca szerelme, Jane Eyre), életrajzi ihletésű műveit
(Az ifjú Toscanini, Tea Mussolinivel, Callas mindörökké) és káprázatos
kivitelű operarendezéseit, amelyek közül a Bohéméletet, a
Traviatát, a Parasztbecsületet, a Bajazzókat és az Otellót
filmre is vitte.
A művész tavaly úgy nyilatkozott: "Keresztény
vagyok lelkem mélyéig." Felkínálta tanácsadó segítségét
XVI. Benedek pápa médiamegjelenéseinek alakításában.
Novemberben a Lateráni egyetem tanévnyitóján emlékezett arra,
hogy VI. Pál pápa mennyire segítette Jézus-filmjének formálásában.
Amikor A názáreti Jézus elkészült, és fogadta őt az egyházfő
- emlékezett tavaly a rendező -, azt mondta a pápának, hogy szívesen
levetítené filmjét a Szovjetunióban is. Mire ő ezekkel a prófétai
szavakkal reagált: "Bízzon! A vörös zászló helyett
nemsokára a Szűzanya alakja fog lebegni a Kreml fölött."
A ma is aktív Zeffirelli az utóbbi években többek között
a római operaházban, a Milánói Scalában és a veronai Arénában
rendezett. A firenzeiek címmel pedig filmeposz készítését
tervezi, amely a "Mediciek városáról", közelebbről
a reneszánsz korának géniuszairól: Michelangelóról, Leonardóról
és Raffaellóról szólna.
Pallós
(Forrás: Új Ember)
|