|
 2008.11.14.
Tiszára méltán lehet büszke minden magyar
A
Magyar Igazság és Élet Pártjának megemlékezése után a
Tisza István Baráti Társaság koszorúzott a Hermina út 45.
sz. alatti villa kertjében. Megemlékező beszédet Tarlós István
mondott. Maruzs Zoltán, a
Baráti Társaság elnöke:
–
2000-2001 környékén döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy
baráti társaságot, ami biztosítja az együttgondolkodásunkat.
Valamennyien az ELTE bölcsészkarára jártunk. Erre alapoztunk
egy szentebb közösségi feladatot, úgy döntöttünk, hogy
egyfajta történelmi hagyományápolást kell vállaljunk. Tisza
István olyan hányatott sorsú, alapvetően félreismert, sokszor
félremagyarázott személye a XX. századi magyar történelemnek,
akiben a XXI. században is példákat, mintákat lehet
felfedezni. Az ő társadalmi rehabilitálása, a személyiségével
kapcsolatos valós ismeretek terjesztése, amit az egyesületünk
felvállalt. Tagjaink létszáma körülbelül ötven fő. Célunk,
hogy Tisza személyiségét minél hitelesebben sikerüljön
bemutatni a ma embere számára. Gróf Tisza Istvánra mi úgy
tekintünk, mint hazánk és nemzetünk kiemelkedő nagyságú államférfijára.
Olyan emberre, aki legnagyobb királyaink és politikusaink nyomába
lépett, méltó módon képviselte hazáját és nemzetét. Olyan
ember volt, akire méltán lehet büszke minden olyan magyar és
európai polgár, aki hisz a szabadságban és a demokráciában.
Jelképszerű a sorsa, hiszen azokban az órákban gyilkolták
meg, amikor úgynevezett forradalom tüntette el az akkori –
természetesen nem teljes és nem tökéletes – jogállamiság
és demokrácia minden maradványát. Tiszáról sajnos még
mindig az a közvélekedés, melyet ellenségei alakítottak ki az
elmúlt évszázadban. Ők azok, akik számára a Monarchia
Magyarországa egy félgyarmati státusban tengődő, elnyomott
ország volt, holott hazánk Mátyás király uralkodása óta
soha olyan gyorsan, olyan rövid idő alatt, olyan sokat, olyan látványosan
nem fejlődött, mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális
téren. Számunkra Tisza személye testesíti meg a boldog békeidőket
hazánkban. Ő volt az, aki meg akarta őrizni vívmányainkat,
aki egyedüli európai politikusként kiállt a világháború
ellen, majd amikor – két heti ellenállás után – végül
engedett, önmaga is kivette részét a frontszolgálatból. Azt
is egyértelművé szeretnénk tenni, hogy Tisza Istvánt nem
gondoljuk tévedhetetlen embernek, politikusnak. Neki is – mint
minden más embernek – voltak hibái, tévedései. Ám hibás döntései
sem homályosíthatják el azt a tényt, hogy utolsó leheletéig
hazája érdekében, nemzetéért küzdött. Hitéért, meggyőződéséért
vállalta a mártírhalált is. Nem futamodott meg Budapestről,
holott többször is kapott figyelmeztetést: hamarosan életére
törnek. Vállalta élete minden jó vagy rossz döntését,
tiszta volt a lelkiismerete, és így nézett szembe a halállal.
– Hogyan tudják bemutatni Tisza Istvánt
azoknak, akik egyáltalán nem ismerik, vagy félreismerik?
– Fő feladatunk az emlékhelyei karbantartása. Születése
helyén, a Zrínyi utca 4-ben, 2006-ban helyeztünk el bronz emléktáblát,
itt visszaállításról van szó, hiszen a két világháború között
már létezett emléktábla, amit 1945-ben eltüntettek. A Hermina
út 45. szám alatt – amiről mindenki a történelemkönyvekből
úgy tudja, hogy Hermina út 35., amit azóta átszámoztak –,
ahol a merénylet ellene megtörtént, 2003-ban állítottunk emléktáblát.
Az épületben volt egy emlékszoba a két világháború között,
közvetlen a gyilkosság helyszínén, mivel 2001 óta az épület
üresen áll, és meglehetősen elhanyagolt állapotban van,
jobbnak találtuk az épület utcai frontján ezt elhelyezni. Ezek
mellett konferenciákat, kiadványokat, honlapot szervezünk, ami
a nyilvánosság számára szól. Tisza István írásait
folyamatosan digitalizáljuk, feltöltöttük az internetre. A képviselőházi
beszéde csak nyolcszáz oldal terjedelmű, tehát van még bőven
tennivalónk. Hiánypótló anyagról van szó, hiszen 1945 után
ezeket tudatosan kiselejtezték a magyar könyvtárakból, ahol
pedig megmaradtak, ott zárlat alá helyezték azokat.
– Miért van ennyire lepusztult állapotban
a villa?
– 2001 óta üres az épület, előtte a fogyatékosok számára
biztosított tanulási lehetőséget. Az ÁNTSZ előírásoknak
nem felelt meg, ezért záratták be. A tulajdonosa most is a
magyar állam. Azóta is keresi a gazdáját, de félő, ha eladnák,
akkor lebontanák az épületet, így, ameddig megoldás nem születik
a ház restaurációjáról, jobbnak látjuk, ha marad az állam
kezében. Százmilliós nagyságrendű lenne ennek a háznak a felújítása.
– Először idén október 31-én
tartották megemlékező rendezvényüket a Hermina úton?
– Nem. 2003 óta minden évben megemlékezünk halálának
évfordulójáról kulturális programmal és koszorúzással.
Meggyőződésünk, hogy gróf Tisza István kimagaslott kortársai
közül. Világosan látta azokat a veszélyeket, melyek
Magyarország soknemzetiségű jellege és az orosz támogatással
kialakuló balkáni nemzeti államok területi ambíciói következtében
a történeti magyar állam egységét fenyegették. Az államférfiúi
éleslátás mellett Tisza másik jellemző tulajdonsága a jó értelemben
vett fanatizmus, illetve a hívő kálvinista rendíthetetlen
elhivatottságtudata volt. Amit helyesnek gondolt, azt tűzön-vízen
át, s ha kellett a közvéleménnyel szemben, saját népszerűségére
is fittyet hányva képviselte.
Oláh János
|
