vissza a főoldalra

 2008.11.21. 

Az elrománosító plébánosról informálódott a kolozsvári főkonzul

"Nem engedjük, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetésének bárki is útját állja, jöjjenek bár nehezebb időszakok." (Gyurcsány Ferenc az Idősek  köszöntése rendezvényen, 2008. október 3-án.)

 Eldőltek november 25-én a 2009-es büdzsé sarokszámai, miután a költségvetésitörvény-javaslathoz benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokat megszavazták az Országgyűlésben.

 Több mint két százalékkal érnek majd kevesebbet a keresetek jövőre, így visszaesik a háztartások fogyasztása is. Nem nőnek a bérek a közszférában sem, és a 13. havi nyugdíjak kifizetését legfeljebb nyolcvanezer forintban állapítja meg a büdzsé. A költségvetés bevételi főösszege 8270 milliárd forint, a kiadási oldal 8933,7 milliárd forint, a hiány pedig 663,7 milliárd forint lesz. Az éves inflációt 4,5 százalékban határozta meg a kormány.

 "A szocialisták hazudtak, miután korábbi ígéreteik ellenére a nyugdíjasok egy jelentős részétől elvették a 13. havi nyugdíjat" – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.

 Az ellenzéki politikus szerint sok év hazugsága és gyűlöletkampánya hullott vissza a szocialisták fejére a tegnapi szavazáson, amikor is a képviselők név szerint voksoltak ebben a témában.

 (Forrás: Magyar Hírlap)

Az Erdély Ma portálon Ioan Ciobanuról, az elrománosító belényesi csángó katolikus plébánosról pár hónapja megjelent cikksorozat komoly visszhangot keltett. Az eset Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul és Barabás János konzul érdeklődését is felkeltette, akik Bihar megyei körútjukon két héttel ezelőtt Belényesbe látogattak. A két diplomata arra is kíváncsi volt a helyiektől, hogy mi áll a katolikus csángó pap tevékenysége mögött, illetve mi indokolja azt, hogy egy hét alatt sokkal több a román mise (7), mint a magyar (3) Belényesben. „Kik vannak többen a katolikusok között, a magyarok, vagy a románok?”– tették fel a kérdést a belényesi magyaroknak. Krammer Teréz tanító, aki a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságban már több valótlan kijelentéssel is védelmébe vette az elrománosító plébánost, azt mondta, hogy 50 százalék a románok aránya és újra kiállt Ciobanu (képen) mellett. A konzulok a meghallgatásra később érkező Gaál Ernő nyugdíjas tanítónak is feltették a kérdést: „Hány román van a katolikus egyházban?” „Nálunk egy sem” – mondta Gaál Ernő a meghökkent magyar diplomatáknak.

 Az Erdély Ma cikksorozata után számos sajtóorgánum foglalkozott a belényesi csángó pap tevékenységével. A Duna Televízió az elmúlt fél évben többször is bemutatta a belényesi elrománosítást. A Bihar megyei szórványvidék „magyar mentesítésében” kiemelt szerepet játszó csángó plébános több mint 20 éve lényegében a magyar feliratoktól is megtisztította a templomot, többségében román nyelvű miséket vezetett be (1979-ben még egyetlen román szót sem hallottak a hívek a római katolikus istenházában ) és a templom építési emléktábláját is eltűntette. Azt is megírtuk, hogy az Erdélyi Napló évekkel ezelőtt részletesen feltárta az esetet, az újságíró diktafonnal azt is felvette, hogy kitagadással fenyegeti a magyargyűlölő pap a hívek azon csoportját, akik szerinte ellene lázonganak.

 A nagy visszhangot kiváltó cikk sem késztette változtatásra a váradi püspökséget. A belényesi magyar katolikusok maroknyi csapata 18 éve harcol egy magyar papért, de Tempfli József megyéspüspök továbbra is támogatja Ioan Ciobanut és egy hónappal ezelőtt ismételten védelmébe vette az elrománosító plébánost. A helyi egyházi viszonyokról úgy fogalmazott a Duna Televíziónak: „Ma már Belényesben olyan a lakosságnak az összetétele, hogy a görög katolikus románok teszik ki a 70 százalékot és csak 30 százalék a magyar.” Ez nyilvánvalóan nem igaz, Ciobanu korábban maga ismerte el, hogy több a magyar, mint a román. - Kik vannak többen, a magyarok vagy a románok? – kérdezte az Erdélyi Napló riportere: „Hát a magyarok” – mondta akkor Ciobanu.

 A szomszédos falu magyar református lelkésze, Szakács Zoltán azt mondja, bár jó néhány éve él már a településen, több mint egy évtizede nincs aktív magyar katolikus hitélet Belényesben. Sőt, feszültségtől sem mentes a két testvéregyház viszonya. „Jártam olyan családoknál beteglátogatóban, akik katolikusok és történtek halálesetek. A család – mivel református faluban élnek – kérte azt, hogy én is szolgálhassak a szertartáson, de a család kérésére sem volt lehetőségem, hogy ott néhány szót mondjak, vagy szolgáljak” – meséli Szakács Zoltán, köröstárkányi református lelkész.