|
 2008.11.21.
Vallások – veszély, avagy remény társadalmainkban
A
Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség szervezésében
magyar delegáció is részt vett azon a nemzetközi konferencián,
melyet a francia katolikus szervezet, a Semaine Sociale rendezett
november 21. és 23. között a franciaországi Lyonban. A tekintélyes
szakemberek bevonásával folyt élénk eszmecsere fókuszában a
következő problémák álltak:
– Milyen a helyzete a mai, szekularizált társadalomban a
vallásoknak: mi a szerepük, hogyan gazdagíthatják a társadalmat
saját értékeikkel; miben áll a felelősségük a társadalmi
problémák iránt; hogyan vehetik ki a részüket azok megoldásából?
– Milyen a vallások egymáshoz való viszonya intézményi
szinten: melyek a közös értékek, amelyek mentén a békés
egymás mellett élésre törekedhetnek; és melyek az összefogás
lehetőségei a szekularizált társadalomból érkező támadások
ellen; milyen belső és külső problémákkal kell megküzdeniük;
hogyan tudnának barátságos és termékeny dialógust kezdeni.
Mindezeket a kérdéseket főleg az Európában jelen levő
monoteista vallások vonatkozásában tárgyalták szociológusok,
vallástudósok, filozófusok, teológusok, politikusok és újságírók.
Az egy-egy részterületet átfogó előadásokat kerekasztal-beszélgetések
követték. A kerekasztal-beszélgetések során élénk
eszmecsere, sőt olykor vita bontakozott ki a résztvevők között.
Ezen alkalmakkor került sor a közönség kérdéseinek megválaszolására
is.
A nyitó napon francia szociológusok, és a hazánkban is
ismert Paul Zulehner bevezetőit követően a zsidó, a keresztény
és a muzulmán vallás képviselői – Régine Azria szociológus,
Mustafa Chérif iszlámkutató és Paul Valadier jezsuita filozófus
– fejtették ki álláspontjukat vallásuk helyzetéről és a
dialógus lehetőségeiről. A beszélgetés esszenciáját talán
Mustafa Chérif gondolata ragadja meg legjobban: „Ha a gonoszra
hallgatunk, és a rosszat keressük a másikban, akkor megint a
megbékélésben kételkedőknek lesz igaza. A monoteista vallások
együttélésének középpontjában a megértésnek és az egymás
felé nyitottságnak kell állnia.”
A keresztény résztvevők számára lelki feltöltődést
is jelentettek Agnés von Kirschbach református lelkész, és
Enzo Bianchi, a Bose közösség vezetőjének beszédei. Az olasz
teológus kifejtette: „A Bibliában az első gyilkosság is egy
oltár közelében történt (ld: Káin és Ábel története). Ha
arrogánsan rá akarjuk erőltetni az akaratunkat másokra
– mondván, hogy a teljes igazság a mi birtokunkban van
– akkor abból erőszak fakad ma is.”
Többször elhangzott azonban, hogy a párbeszéd keresése
közben rendkívül fontos saját vallási identitásunk erősítése,
hisz saját értékeink feladása, azok relativizálása nem előremutató
az együttműködés tekintetében sem.
A második napon különböző speciális témákat taglaló
szekcióülések közül választhatott az érdeklődő: A vallások
menedzsmentje a közügyek tekintetében; Vallások a médiában
és a kultúrában; Vallások az oktatásban és képzésben; Vallások
és társadalmi egység; Vallások és a tudomány, vallások és
etnikai problémák.
A vallásoknak a politikában és a nyilvánosság előtt
való megjelenéséről szólt a harmadik nap.
A
szocialista Elisabeth Gigou, korábbi francia szociális miniszter
beszédében a keresztény értékrend szerinti politizálás
mellett foglalt állást. A politikusasszony számos ponton ütköztette
véleményét szociális kérdésekben Jacques Barrot az Európai
Bizottság alelnöke lényegesen liberálisabb nézeteivel.
A kereszténydemokrata Jordi Pujoi (Katalóniából) rámutatott,
milyen nagy probléma, hogy ma már senki sem beszél arról, ami
a politikus elsődleges feladata: a „közjó” szolgálata.
A záró szekcióülésen református és evangélikus vezetők,
egy ortodox szakíró valamint katolikus részről Lyon érseke,
Philippe Barbarin bíboros beszéltek arról, hogyan kellene a
nyilvánosság előtt megmutatni a vallásoknak saját értékeiket
a vallástalan többségi társadalomnak.
Vasárnap vigiliáján Philippe Barbarin bíboros mutatott
be szentmisét.
(Forrás:
Magyar Kurír)
|
