2008.10.10.
Hol zsarnokság van
– A Fórum vendége dr. Futó Barnabás,
az UD Zrt. Jogi képviselője, tehát nem a védője, mert ahogy Tóth
Károly szocialista képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság
tagja mondta, nem látni bűnügyre utaló jelet.
– Igen. Az a helyzet, hogy én sem látok. De a nagy probléma
az, hogy indult büntetőeljárás az NBH feljelentésére, amit
vezetője, Laborc Sándor szeptember 10-én tett, majd ezt követően
a mai napig semmi nem történt. Kivéve azt, hogy mi tettünk egy
feljelentést a Dávid Ibolya-féle kazetta miatt, amit ő
bemutatott, a lefoglalás ellen pedig panaszt nyújtottunk be.
– Egy másik szocialista, Molnár Zsolt
bejelentette, hogy köztörvényes ügyekre is fény derülhetett,
és fegyverbeszerzésre utaló konkrét jel is van az anyagban.
– Ez érdekes, mert most kapta meg a megbízóm az értesítést,
amiben az áll, hogy megszüntették ellene az eljárást a lőfegyverrel
és lőszerrel való visszaélés kapcsán, és lőfegyvereinek
lefoglalását pár óra után föloldották, megállapítva, hogy
nincsen bűncselekmény, mert ezek részben hatástalanított
fegyverek voltak, másrészt pedig engedéllyel tartották. Így
nem valósulhatott meg bűncselekmény.
– Szilvásyék végül is azzal vádolják
sajtójukon keresztül az UD Zrt-t, hogy polipszerűen munkálkodó
társaság, és hogy törvénytelen lehallgatásokat hajtottak végre.
– Ügyfeleim már mondták, hogy ők semmiféle törvénytelen
lehallgatást nem folytattak, tehát visszautasítják a vádakat.
Mondom, meggyanúsítva sincsenek, csak megindult egy büntetőeljárás.
Feljelentés természetesen van velük szemben, de a nyomozóhatóság
nem rendelte el senkinek a meggyanúsítását. Ennek megfelelően
semmiféle polipszerű felépítésről nem tudok, ügyfeleim sem
tudnak róla. Amennyiben valamilyen iratot mutatnának, vagy
bizonyítást folytatnának le, akkor többet mondhatnék, de
egyelőre csak a médiában folytatódik a büntetőeljárás.
– Ezzel szemben tényként lehet megállapítani,
hogy Demeter Ervint és Kövér Lászlót lehallgatta az NBH.
– Az nem vitás, hogy az a bizonyos CD, tehát az a
lehallgatási anyag, amit Dávid Ibolya lobogtatott a nézők felé,
a nemzetbiztonság által rögzített anyagot tartalmaz. Ettől
kezdve nagyon érdekes lesz a történet. Ügyfelünk nem járult
hozzá, hogy ezt az anyagot fölhasználják, továbbá Tóth úr
és Csányi úr sem adta beleegyezését a hanganyag nyilvánosságra
hozatalához. Tehát meg kell vizsgálni, hogy ez NBH-s anyag
volt-e? Ha igen, államtitoknak minősül, és aki ezt felhasználta,
az államtitoksértést valósított meg.
– Szilvásy György miniszter az Országgyűlés
igazságügyi bizottságának tagjai között kiosztott egy
bizonyos CD-t. Tudja ön, hogy ezen a CD-n mi hallható?
– Ezt nekem, még mint jogi képviselőnek sem mutatták
meg.
– Noha joga lenne ahhoz, hogy
meghallgassa?
– Ameddig nem teszik a büntetőeljárás anyagává,
addig nem. Ha a büntetőeljárás anyagává teszik, akkor is
csak abban az esetben, ha valamelyik ügyfelemet netán meggyanúsítják.
– És azt tudja, hogy a Dávid Ibolya
által felmutatott anyagban mi van?
– Azt tudom, hogy amit ő felmutatott, az a lehallgatási
jegyzőkönyvben is megjelent. A Csányi úr és Tóth János közötti
beszélgetést tartalmazza, amit ismerek. Elmondtam rögtön, hogy
ebben semmiféle bűncselekmény nincs. Az egész csak arra volt jó,
hogy meg tudja tartani a posztját az elnök asszony. Véleményemet
az ügyészség is osztotta, amikor elutasította Dávid Ibolya följelentését,
mivel megállapította, hogy ezen a hanganyagon semmiféle bűncselekmény
sincs. A bűncselekmény az, hogy valaki ezt a felvételt
jogosulatlanul fölhasználta. Tehát elkövette a magántitok
vagy az államtitok megsértését.
– Az ügyészség a további vizsgálódást
felfüggesztette vagy megszüntette?
– Hát ez jó kérdés. Olyan lett a Népszabadság, mint
a Magyar Közlöny, onnan tudjuk meg a jogi történéseket. Ott
jelent meg az a hír, mely szerint az ügyészség felfüggesztette
a vizsgálatot. Valószínűnek tartom, hogy azért tehette ezt,
mert közben az ügyészséghez került a panaszunk és a
feljelentésünk. Észrevették, hogy esetlegesen engedély nélküliek,
netán bírói engedély nélküliek voltak ezek a lehallgatások.
És akkor az egész anyag érvénytelen, nem lehet felhasználni a
büntetőeljárás során? Lehet, hogy ezért függesztették föl
a vizsgálatot. Mi rögtön megkérdeztük, amikor az elnök
asszony bemutatta ezt a CD-t, hogy mondja meg valaki, milyen engedéllyel,
bíróival vagy miniszterivel történt a lehallgatás, de
mindenki elzárkózott, és nem nyilatkozott. Pedig ez lenne a valódi
kérdés.
– Eddig úgy tudtam, hogy engedély nélkül
nem lehet lehallgatni országgyűlési képviselőket.
– Így van. Tehát a lehallgatásokat csak úgy, ötletszerűen
végezni nem lehet. Ráadásul még egy érdekes dolog van az
esetben: amennyiben lehallgatják, engedéllyel – bár nem
hiszem, hogy így volt –, azt a bizonyos beszélgetést a Csányi
úr és Tóth János az UD Zrt. Vezetője között, mivel ez egy
magánbeszélgetés és azt is megállapították, hogy nincs bűncselekmény,
azonnal törölni kellett volna.
– Meddig húzódhat ez a sajtóháború?
– Ha igaz, hogy az ügyészség felfüggesztette a nyomozást,
ez egy nagyon érdekes hír, mert ebben az esetben felül kell
vizsgálni, hogy a büntetőeljárást, amit megindítottak, de
nincs gyanúsítottja, lehet-e folytatni. Amennyiben azt mondja az
ügyészség, hogy nem, akkor meg kell szüntetni, és akkor egy
nagy lufi volt az egész.
– Az UD Zrt. számítógépeit és egyéb
dolgait mind elvitték?
– Igen. A Csányi úrét is és az ügyfelem gyermekéjét
is. Azóta sem kapták vissza, pedig a lefoglalás álláspontunk
szerint szabálytalan volt, de az ügyészség egy-két napon belül
dönt majd – remélem – a lefoglalás megszüntetéséről.
– Csupán közvetve tartozik ehhez az
esethez az MDF-es ügy. Almássy képviselő úr meglehetősen
furcsákat mondott pártelnöke és a titkosszolgálat módszereiről.
– Ezt én is hallottam. Annyiban kétségtelenül ehhez az
ügyhöz tartozik, hogy mikor Dávid Ibolya feljelentést
igyekezett tenni, arra utalt, hogy ez a bizonyos Tóth–Csányi-féle
lehallgatott beszélgetés, mivel ott felmerült Almássy úr neve
is, valamilyen módon ehhez a büntetőeljáráshoz is kapcsolódik.
Az igaz, hogy ezen büntetőeljárás során, illetve a büntetőeljárás
megindítása előtt rögzített hanganyagot használtak föl, tehát
ennyiben kétségtelenül összefügg a két ügy.
– Volt, akit bezártak egy lakásba.
– Ezzel, ha így van, a kényszerítés bűncselekményét
valósították meg és egyéb törvénytelen cselekedeteket.
Amennyiben feljelentést tett a képviselő úr, ezt ki kell vizsgálni,
mert közvádas bűncselekményről van szó. Ebben az ügyészségnek,
illetve a rendőrségnek kell lefolytatni a vizsgálatot.
– A két korábbi titokminiszter van a
célkeresztben?
– Ezt a politikusoktól kellene megkérdezni. Hivatalosan
a büntetőeljárásban még senki nem érintett. Azt tudjuk, hogy
kiket jelentettek föl, de meggyanúsítva senki nincs.
– Tessék mondani, végül is kiket
jelentett föl az NBH vagy Szilvásy?
– A lefoglalási jegyzőkönyvben az áll, hogy Horváth József
és társai ellen irányult a feljelentés. Hogy kik a társai,
azt csak a feljelentésből lehetne megtudni, de abból én nem
kaptam.
– A jogi képviselő nem kapott belőle?
– Nem is kötelesek adni. Ha valaki ellen tényleg büntetőeljárás
indul, és ő az ügyfelem lesz, akkor megtekinthetjük a
feljelentést.
– Mikorra várható itt bármiféle következmény?
– Nem tudom, mert az ügyészség kezében van a labda, és
ő fog dönteni, hogy folytatódik az eljárás vagy sem, mert
szabálytalanok a bizonyítékok.
Győri Béla
|