vissza a főoldalra

 2008.10.10. 

Antall visszakérte Csallóközt?

Antall József volt magyar miniszterelnök a 90-es évek elején az első tárgyalások alkalmával a magyarlakta Csallóközt követelte Magyarországnak – közölte Vladimír Mečiar volt szlovák miniszterelnök a JOJ tévé vitaműsorában október 7-én este. Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter határozottan cáfolta Mečiar állítását.

„A magyar kormányfővel folytatott első tárgyalásokon területi igények fogalmazódtak meg, amelyek le lettek söpörve az asztalról” – jelentette ki Mečiar, megjegyezve, hogy a magyar fél részéről a jövőben is folyamatos nyomás nehezedik majd Szlovákiára.

 A HZDS elnöke úgy vélte, Magyarország örökké bele akar majd avatkozni a szlovák belügyekbe, melyet Pozsonynak mindig vissza kell utasítani. Mindezek ellenére Mečiar úgy látja, hogy valós veszély nem fenyeget Magyarország irányából és a mostani bonyolult viszonyok kialakulásában szlovák politikusok szerencsétlen kijelentései is szerepet játszottak.

 Vladimír Mečiar 1991. február 8-án tárgyalt szlovák miniszterelnökként Budapesten Antall Józseffel. A szlovák vezetők útját eredetileg korábbra, 1990 novemberének elejére tervezték, de a szlovák fél fontos politikai okokra hivatkozva az utolsó pillanatban lemondta a találkozót.

 A három hónappal később megvalósult találkozón részt vett Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács akkori elnöke is. A miniszterelnöki tárgyalást követő sajtóértekezleten Mečiar elmondta, hogy a magyar kormányfővel elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcsőről tárgyaltak. Egy újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: tudatában vannak annak, hogy hosszú ideig vákuum volt a szlovák és a magyar fél között. Most megtették az első lépést abba az irányba, hogy minden felmerült kérdésre választ keressenek, vannak azonban kérdések, amelyekre a válasz megtalálása hosszabb időt vesz igénybe: ilyen Bős-Nagymaros ügye, illetve az ezeréves közös történelmi múltnak a feltárása.

 Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere az Index kérdésére határozottan cáfolta Mečiar állítását. "Azt eddig is tudtam, hogy Meciar nem egy hiteles, megbízható ember, de azt nem, hogy a képzelete is ilyen gazdag." Jeszenszky szerint a 90-es évek elején még élt az az elképzelés, hogy a kisebbségek jogainak kiterjesztése, az önkormányzatiságuk fejlesztése révén a határok a régióban éppúgy a jelentőségüket vesztik, mint ahogy az például Belgium és Németország esetében történt.

 Mindez azonban illúziónak bizonyult: a volt külügyminiszter szerint az elmúlt másfél évtized csak azt mutatta, hogy mivel szítják, Szlovákiában folyamatosan nő a magyarokkal szemben az ellenszenv.

 Horn Gyula volt magyar kormányfő (1994-98) egyébként többször is úgy nyilatkozott, hogy Mečiar a 90-es években az önkéntes lakosságcsere lehetőségét vetette fel, amit ő felháborodva és a leghatározottabban visszautasított.

 Radičová: az autonómia a 19. század témája

 Iveta Radičová (SDKÚ) közös ellenzéki elnökjelölt a kereskedelmi tévé vitaműsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai magyarok 70 százaléka büszke állampolgárságára. Hozzátette, hogy az autonómia kérdése a közigazgatás decentralizációja, valamint Szlovákia és Magyarország uniós csatlakozása óta tárgytalan téma. „Ez a 19. század témája, nem illik a jelen korba” – jelentette ki. Szerinte az autonómia felvetésével a szlovákiai magyarok sokkal fontosabb problémáit akarják elkendőzni.

 Az SDKÚ alelnöke egyébként Komáromban négy hónappal ezelőtt még azt mondta a Bummnak: nincs kifogása a kulturális autonómia ellen. „Úgy vélem, a kulturális autonómia alapja a saját kulturális intézmények léte, melyek a saját nyelv, kultúra, nemzeti öntudat ápolását szolgálják. Ez többek között lehetőség saját művészeti alkotások megvalósítására is. Ha ezt értjük alatta, akkor nincs kifogásom ellene” – jelentette ki, egy szóval sem említve, hogy 19. századi elavult intézménynek tartja.

 Radičová a kétnyelvű helységnevek mellett

 Radičová azt is közölte, támogatja, hogy a magyar tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi nevek, ez szerinte segíti a diákokat a tananyag elsajátításában. Mečiar szerint ez a problémát már 1994-ben megoldották, mégpedig úgy, hogy a földrajzi neveket csak államnyelven lehet feltüntetni.

(Forrás: bumm, TASR, MTI, Index)