|
 2008.10.17.
Irány a szakadék
Mosolygós
arccal, az ígért határidőre, a hagyományos vízibivalybőr táskában
vitte a Parlamentbe Veres János a jövő évi költségvetés
tervezetét, amiről Tállai András országgyűlési képviselőt
kérdeztük.
– Mi vár az országra a jövő évi költségvetés
alapján?
– Ezt még részletesen nem tudta kielemezni a frakció. A
sarokszámokat, amiket felvázol a kisebbségi kormány, megismertük,
és azokról kialakítottuk az álláspontunkat. Ennek a költségvetésnek
az a nagy problémája, hogy az ország bajaira, válságára
semmilyen választ és kiutat nem ad. Alapvetően túl optimista
szemléletű, hiszen háromszázalékos gazdasági növekedésre
építi a fő számokat, ami szerintünk irreális. Az egyik ok,
amiért ez nem teljesülhet, az ország 2007. és 2008. évi
gazdasági növekedése, a másik a recesszió és világgazdasági
válság, az amerikai pénzügyi csőd, ami kihatással lesz Európára.
– Eltűnt 450 milliárd a költségvetésből,
hogyan tűnt el ez a pénz?
– A 2007. évi zárszámadási törvényben 5,5 százalékos
hiányt irányoztak elő. A napokban a KSH által kiadott közleményében
mindössze 5 százalékos hiány szerepel. A statisztikai hivatal
azt állítja, hogy az Európai Unió, az Eurostat adatai alapján
számolta ki a költségvetés teljesülését, és itt fél százalék
különbség van. Összességében mintegy 450 milliárd forint
az, amit az EU nem ismer el a 2007. évi zárszámadásban elszámolt
kiadásként. Hol van a pénz? Az összeg ugyanis benne volt a költségvetésben.
Mit tettek ezzel a pénzzel, amit, ha kifizettek, nem számoltak
el a 2007. évre? Melyik évre lesz ez elszámolható? Amennyiben
2008-ra, akkor a benyújtott költségvetéssel vannak problémák.
Sok a nyitott kérdés, ezért mondtuk, hogy adjon választ a pénzügyminiszter,
és utána folytassuk a zárszámadási törvény vitáját. Az is
nyitott kérdés, hogy történt- e törvénytelenség, szabálytalanság?
Az Állami Számvevőszék álláspontját is szükséges lenne
megismerni ebben a kérdésben is. Egy komoly országban százmilliárdos
hiányok mellett nem szabad elmenni. Ezért a kormánynak kell vállalni
a felelősséget, bizonyítani – ha tudja –, hogy nem történt
törvénytelenség. Ha erre nem képes, le kell vonni a következtetést
mind szakmai, mind politikai értelemben.
– A konvergenciaprogram megvalósításával
hogyan áll a kormány?
– Ebben a programban azt vázolta a kormány, hogy a pénzügyi,
gazdasági folyamatok, amiket lefektetett, valóra válnak, és
akkor az ország sorsa jobbra fordul. Ebből, ami megvalósult a költségvetési
hiánynak a csökkentése, bár ebben is az utolsók vagyunk az
EU-n belül. Az összes többi, amit a kormány előirányzott,
nem valósult meg. A gazdasági növekedésről kiderült, hogy
alig 1% bővülést realizálhattak, ami az újonnan csatlakozó
országok között a legalacsonyabb. Nem tudta az infláció számait
teljesíteni a kormány – egyetlen évben sem –, és az államadósság
szintje is a legnagyobb az Európai Unión belül. Arra jó ez a
konvergenciaprogram, ha összehasonlítjuk magunkat az EU-s országokkal,
hogy minden területen láthatjuk lemaradásunkat. Túl nagy árat
fizetünk azért, hogy a kormány elmondhassa, „csökkent a költségvetési
hiány mértéke”. Viszont tavaly öt százalékkal csökkentek
a reáljövedelmek és folyamatosan romlik az életszínvonal.
– A nyugdíjasok az ideinél 258 milliárd
forinttal többet kaphatnak jövőre, miután a nyugdíjemelés
5,6+2 százalék lesz, ami minimum 3–3,5 százalékos reáljövedelem-többletet
jelent.
– Az átlagnyugdíjakat összehasonlítjuk az uniós országokéval,
így látni lehet, hogy értékük alacsony, de ez igaz a munkajövedelmekre
is. Az a szándék, hogy az inflációt meghaladóan történjen a
nyugdíjak emelése, elfogadható és helyes, de csak akkor, ha a
gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi. Viszont nincsenek
gazdasági ösztönző módszerek, nincsenek az adótörvényben
olyan változások, amik elősegítenék a nagyobb teljesítményt.
Nincs olyan ösztönző hatás, hogy több bevétel legyen, több
jusson a nyugdíjasoknak. A kisebbségi kormány azért emeli infláción
felül a nyugdíjakat, mert a legbiztosabb szavazóbázisa a
mostani kormánynak a nyugdíjasok körében van. Az viszont nem
érdekli, hogy az ország mit fizet azért, hogy ezeket a szavazókat
az MSZP megtartsa.
– Összességében kik fognak jól,
illetve rosszul járni a jövő évi költségvetéssel?
– Ha a gazdaság teljesítőképessége nem nő, akkor
senki nem jár jól. Tovább folytatódik az ország eladósodása,
amit egyszer valakinek vissza kell fizetni. A gazdaság szereplői
nem tudnak többletet felmutatni, beruházásokat végrehajtani,
új munkahelyeket létesíteni, az emberek jövedelme nem nő, irány
a szakadék. Egyetlen cél vezényli a kormányt, hogy a helyén
maradjon, és ne legyenek előre hozott választások, mert attól
retteg a mostani hatalmon.
Oláh János
|
