2008.09.05.
Kincsek birtokosai vagyunk
A Csavlekek
kiállításáról.
Pontosan egy nappal Szent István király ünnepe
után Pécsváradon, a Fülep Lajos Művelődési Központban kiállítást
nyitott prof. dr. Papp Lajos híres szívsebész. A tanár a
Csavlekek kiállítását nyitotta meg. Egészen pontosan Csavlek
Etelka Liszt-díjas, érdemes művész operaénekes kerámiáit állította
ki, és édestestvére, Csavlek András Munkácsy-díjas festőművész
25 alkotását csodálhattuk meg. A tárlatokat kiegészítette
Csavlek Etelka világjáró operaénekesi pillanatainak fényképtárlata
is. Pécsvárad 4000 lelkes, rendezett, szép, gazdag település.
A falu plébánosa, az apát úr egyik szervezője volt a Zengő
megmentéséért indított mozgalomnak is. Az apát úr és a falu
művészetet kedvelő közönsége eljött a késő délutáni órákban
a művelődési házba Pécsvárad város önkormányzata meghívására.
A pécsváradiak egymás között suttogták, mondták: Csurka
István nagyon szeretheti ezt a keramikusművészt és testvérét,
a festőt, hogy olyan messziről, Budapestről eljött a kiállításra.
Szép találkozó volt. Együtt a kisváros közönsége, a két
talentumos, közismert művész, a híres szívsebész meg Csurka.
Szelíd szavú, egymás gondolataira figyelő közönség jött össze
ezen a találkozón, ami nem volt más, mint egy szelíd tüntetés
a szépség és a jóság mellett. Ezért volt különös ez a tárlatmegnyitó.
Csavlek Etelka a kiállítás megnyitójaként Bartók feldolgozásában
elénekelte az Elindultam szép hazámból c. dalt és a gyönyörűséges
virágéneket: Megkötöm lovamat. Papp Lajos azzal kezdte rövid
megnyitóját, hogy különös, avatott pillanat ez a mostani,
mert zaklatott világban a gyönyörűséggel találkozunk.
Furcsa, borzongató érzés járt át a kiállítóteremben. A művek,
mint az égből eredeztethető csatornák működtek, kapcsolat jött
létre az ég és a föld között szemünk láttára a festmények
és a kisplasztikák révén. Különös kegyelemben részesültünk
mi itt, a Kárpát-medencében. Kincsek birtokosai vagyunk. Hiszen
gondoljuk meg, milyen hatalmas a nagy német nyelvterületen a népdalkincs,
hatezer népdalt jegyez az irodalom a németek között. A
magyaroknak kétszázezres a népdalkincse. Ezért mondom azt –
mondta dr. Papp Lajos –, különös kegyelemben részesült a
magyar nép. A jó Isten számunkra kimért feladatot adott, azt
is mondhatnám, nagy az Isten bizalma irántunk. A művésznő –
Csavlek Etelka – kisplasztikáiban gyönyörködve
megelevenednek gyermekkorunk mesevilágának figurái. Ez az
alkalom arra is jó, hogy visszalépjünk gondolatban a boldog
korba, gyermeki világunk korszakába. Ma délután, itt, a pécsváradi
művelődési házban a harmónia jelent meg, és ebben igen nagy
erő van. Látjuk, támad a sátán, de amíg ebből a földből
ilyen művek születnek, és ilyen művészek alkotnak, nincs mitől
félnünk. Felejtsük el a külső világ szörnyűségeit, és
engedjük magunkhoz a szépséget, a gyönyörűséget – mondta
keresetlen egyszerűségével a professzor. Lépjünk hát be a
Csavlekek kiállítótermeibe. Először is az első festményen
Csavlek Andrástól szokatlan színvilág kibontakozását látjuk:
fekete, piros, narancssárga, sárga, kék és fehér színek.
Persze Don Quijote és mögötte az elmaradhatatlan Sancho Panza.
Csavlek András a Balaton festője. A szürke annyi árnyalata,
amennyit a festőművész észrevesz, szinte csak a festészetben
illetve a valóságban létezik. Egy alkalommal délután 5 óra
felé Balatonalmádiban mutatott az égre, majd a vízre a művész,
és mondta: most nézd a színeket, milyen különösek. És
akkor, ott, egy pillanatra láttam meg a szürke ezernyi változatát,
amit képein újravarázsol Csavlek András. Megörökíti a megörökíthetetlent,
örökkévalónak teszi meg a felfoghatatlan, pillanatnyi élményt.
És a korpuszok. Krisztus teste. Itt, a kiállításon csak két változatban,
diófapáccal és vörösborral varázsol a festő. Majd egy másik
kép: A turul születése. És a földről elrugaszkodó turul
szemeit az égre emeli. Jelképi ereje van. Az élet születése
és a dombtető. Ezek a képek szépek. Csavlek András a pécsváradi
tárlatra 25 alkotását hozta el. És a mesefigurák. Örzse –
el lehet képzelni, milyen az Örzse. Csavlek Etelka jól
ismerheti magát Örzsét. Nem egészen úgy néz ki, mint a valóságban,
kicsit másként. A figura teljes mértékben kifejező. Ilyen Örzse
csak egy van. Láthattuk őt Pécsváradon. A játékos angyalok a
terem közepén, egy tárlón, valóban játszanak. És találkozunk
a rózsás Szent Erzsébettel. Erős János valóban mérhetetlenül
erős, hozzátehetem azt is, hogy derűs. Miként a Csillagszemű
Juhász. Szent Ferenc pedig prédikál – most ez alkalommal a
madaraknak. Megélt mesevilágunk, megélt hitvilágunk megannyi lélekkel
teli figurája ott Erős(jánoskodik), ott áll Örzseként, aztán
Szent Erzsébet rózsáival az ölében és a Csillagszemű Juhász
világító szép csillagszemével, miközben a mi jóságos Szent
Ferencünk csak prédikál a madaraknak, akik őt hallgatják az
idők végezetéig. Szép és gazdag kiállítás volt a Csavlekek
kiállítása. Illetve nem volt, hanem most is van, hisz
szeptember 12-ig megtekinthető Pécsváradon, a Fülep Lajos Művelődési
Központban. Aki arra jár, föltétlenül áldozzon egy órát a
kiállításra, mert ahogyan Papp Lajos professzor mondta:
zaklatott világunkban a széppel és a gyönyörűséggel találkozunk.
(Képen: Csavlek András Kis történet c. festménye.)
Győri Béla
|