vissza a főoldalra

 

 

 2008.09.12. 

A Fehér torony árnyékában

Szeptember 9-én az alábbi sajtónyilatkozatot kapta a Hídlap szerkesztősége az esztergomi önkormányzat sajtóreferensétől, melyet változatás nélkül közlünk.

 Az eredetihez hűen újítaná fel esztergomi várat az önkormányzat

 Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szeptember 4-i ülésén úgy döntött, hogy kezdeményezi a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnél az Esztergomi Királyi Vár vagyonkezelői jogának, lehetőség szerint tulajdonjogának megszerzését. Ehhez kapcsolódóan átfogó rekonstrukciós koncepcióterv elkészítését, ennek finanszírozását is magára vállalja az önkormányzat. Meggyes Tamás polgármester javaslatát ellenszavazat nélkül támogatta a testület, így a következő testületi ülésen, szeptember 25-én sor kerülhet a koncepcióterv kidolgozásához szükséges szakértők felkérésére.

Az elfogadott javaslat indoklása kifogásolja a korábbi felújításoknak – a Vitéz János lovagterem helyett kaszárnya, a Kis-román palota szegényesebb, alacsony színvonalú kialakítása –  a vár rangjához nem méltó esztétikai és építészeti minőségét, az elvégzett számtalan történeti kutatás és elemzés ellenére mutatkozó történeti hűtlenségét, mi több: a lovagterem esetében például egy soha nem létezett állapotot mutató helyreállítását. Az esztergomi városatyák elhibázottnak tartják az anyagválasztást is.

A helyhatóság teljes mértékben támogatja a Fehér torony, illetve az Európai Kulturális Örökség-várományos Vitéz-stúdió világhírű freskóinak a rekonstrukcióját. Azonban az önkormányzat kizárólag olyan renovációt szorgalmaz, ami elkerüli a lovagterem és a Kis-román palota helyreállításánál elkövetett hibákat. Vagy olyan egyszerű megoldást akar, amely alacsony költségvetéssel, villámgyorsan elkészíthető, csak a freskók megvédésére koncentrál, és nem teszi lehetetlenné később a Fehér-torony megépítését, ehhez a rendelkezésre álló kb. 80 millió forint pazarlás. Vagy a teljes megoldást akarja, amely a Fehér-torony eredeti formáját, a végleges toronysisak és várfal visszaépítését jelenti, méltó a palota egykori rangjához, lehetőséget biztosít a Studiolo terének és a Zodiákus ívnek a hiteles helyreállításához, biztosítja a rendkívül értékes terek és freskóknak a csapadékvíz elleni kellő védelmét, és a város felől is visszaidézi a lakótorony egykori pompáját. Ez utóbbi megoldás jóval többe kerül, mint a rendelkezésre álló forrás, és amennyiben ezt a drágább megoldást a magyar állam nem tudja, nem akarja felvállalni, akkor Esztergom városának a királyi vár iránt érzett felelősségéből adódó kötelessége a megfelelő hozzájárulással kiegészíteni azt.”

 Mivel Esztergom elsősorban a magyar kulturális örökségi kincs elsőszámú letéteményese, gazdája és átörökítője, nem hagyhatja, hogy elhamarkodott, csúnya látványt nyújtó tervek alapján ítéltessenek meg a magyar történelem meghatározó korszakai, meghatározói nagyjai – mind a hazai közösség, mind az országba és városba látogató vendégek szemében, amely egyébként sem a helyi, sem a műemléki, sem a központi tervtanácson nem kapott támogatást, sőt ez utóbbi elé be sem került.

 

(Forrás: Hídlap)