2008.09.19.
Emelkedő strandjegyek, ingyenes bányatavak
Gyermekkoromban
még nem volt megfizethetetlen egy átlagos jövedelmű család számára
a strandolás. Sőt még a szerényebb keresetű embereknek sem
okozott anyagi gondot, hogy valamelyik strandon vészeljenek át
egy hétvégi kánikulát. Az azóta eltelt több mint 40 év
alatt azonban sokat változott a világ. Létrejöttek az
aquaparkok és az élményfürdők, amik a vízi kikapcsolódás
és szórakozás sokféle változatát nyújtják, ám rendkívül
drágán, sokszor egy többnapos nyaralás áráért. De a közönséges
strandfürdők belépőjegyei is jelentősen megdrágultak, akár
a személyenkénti kétezer forintot is elérhetik. Márpedig egy
olyan országban, ahol a lakosság egyharmada a hivatalosan megállapított
létminimum alatt él, továbbá a magasabb jövedeleműek közül
is számosan küszködnek napi megélhetési gondokkal, az egyre
emelkedő költségek milliók elől zárják el nemcsak a nyaralás,
hanem a nyári strandolás lehetőségét is. Igazából még a
stabil munkahellyel és átlagon felüli jövedelemmel rendelkező
embereknek is megfontolandó, hogy egy forró nyári hétvégén
felkeressék valamelyik strandot. A belépő ugyanis csupán egy részét
jelenti a költségeknek, a fagylalt, az üdítő, a sör és némi
étkezés törvényszerűen jár együtt a fürdőzéssel, aminek
költségei egy négytagú család esetében jóval meghaladhatják
a 10 ezer forintot. Persze manapság is vannak olyan lehetőségek
a vízparti kikapcsolódásra, amik mindenki számára nyitva állnak.
Országunk szinte valamennyi részén találhatók kisebb-nagyobb
tavak fürdési lehetőséggel. Ezeknél általában csak csekély
összegű a belépőjegy, sőt a bányatavak nagy részénél a fürdés
ingyenes. Például a budapestiek számára könnyen megközelíthetőek
azok a tavak, amelyek Békásmegyertől északra, a Szentendrei út
két oldalán terülnek el. A Budakalász községhez tartozó
tavak közül a legnagyobbak a Lupa-sziget felé vezető út közelében
találhatók. A kristálytiszta, a tenger átlátszóságával
vetekedő állóvizek kiváló lehetőséget nyújtanak a búvárkodásra
is, de a változó mélységű és meredeken lejtő partok miatt
az úszni nem tudók számára csupán néhány partszakasz
biztonságos. A Lupatavaknak nevezett állóvizek autóval és kerékpárral
is könnyen megközelíthetőek, a HÉV budakalászi megállójától
pedig egy kb. 40 perces sétával érhetők el. Hátrányuk
viszont, hogy közelükben kevés a fa, így nem lehet árnyékba
menekülni a tűző nap elől, partjaik mentén nincs hűsölési
lehetőség. Tömegközlekedési eszközzel, pontosabban a
Szentendrei HÉV-vel lényegesen könnyebben érhető el az az
egykori bányató, amit – a szovjetmagyar barátság jegyében
– az egyik nagy nyugat- szibériai városról Omszki-tónak
neveztek el a Kádár-rendszerben. A budakalászi állomástól
kb. 3–4 percnyi sétára található tótól néhány éve még
különféle rémhírekkel igyekeztek elriasztani a fürdőzőket.
Általában a rossz vízminőséggel és a hirtelen mélyülő,
veszélyes mederrel riogatták a kirándulókat. Szentendre felé
menet velem is előfordult, hogy megálltam a tónál – már
akkor is, amikor még kotorták –, de korábban soha nem fürödtem
benne. Szeptember melegrekordokat döntő első hétvégéjén jött
az ötlet, hogy fel kéne keresnem valamelyik Budapest környéki
tavat, és most először az Omszki-tóra esett a választásom.
Talán elsősorban is azért, mert egy rádióhírben azt
hallottam, hogy vizének kiváló a minősége. Kellemes meglepetés
volt számomra, hogy a tavat egy rendezett és gondozott park
veszi körül. A bejáratnál ki van írva, hogy a fürdőzés
veszélyes, ám tiltó tábla nem található. Annak ellenére,
hogy az Omszki-tó egy hatalmas méretű, több tízezer
budapestinek otthont nyújtó lakótelep, Békásmegyer közvetlen
szomszédságában található, szeptember 6-án, szombaton a tűrhetetlen
hőség ellenére is viszonylag kevesen töltötték el szabadidejüket
a partjai mentén. Pedig a napozásra és az árnyékban való hűsölésre
a tó környéke egyaránt kiváló lehetőséget kínál. A víz
viszonylag tiszta, átlátszó, a sekély part menti sáv szélessége
pedig elegendő ahhoz, hogy akár úszni nem tudó gyerekek is
pancsoljanak benne, persze szülői felügyelet mellett. Külön
előnye az Omszki-tónak, hogy a hasonló bányatavaktól eltérően
hiányoznak róla a jet-ski-vel száguldozó őrültek, valószínűleg
azért, mert a vízfelület egy részét vízisípálya foglalja
el. A vízisíelés mellett lehetőség van csónak, vízibicikli,
kajak bérlésére, és a környék kitűnően el van látva vendéglátóhelyekkel,
üzletekkel. A gyermekek számára külön élményt jelent, hogy
jól lehet látni a tiszta vízben úszó halakat és a nádasok környékén
nagyon sok a vadkacsa. Meglepő módon viszonylag sok külföldivel
is találkoztam az Omszkitónál, az elmaradhatatlan kínaiak
mellett románul és valamelyik szláv nyelven beszélő emberek
is voltak a fürdőzők között. Családtagjaimmal a késő délelőtti
óráktól az este kezdetéig tartózkodtam az Omszki-tónál, és
négy ember számára az egész napos strandolás – tulajdonképpen
az elfogyasztott ételital ára – mindössze 3500 forintba került.
Ugyanakkor ez a tó csak egyike azoknak főváros környéki állóvizeknek,
amelyek bárki számára lehetővé teszik az olcsó kánikulai
felüdülést. Az ország kis tavai, vagy akár a nagytavak szabad
strandjai kedvező fürdőzési lehetőséget biztosítanak
mindazok számára – és már a középosztály jelentős része
is ide tartozik –, akik egyre kevésbé képesek kigazdálkodni
a nyári strandolás emelkedő költségeit.
Varga Imre
|