vissza a főoldalra

 

 

 2009.04.03. 

A nemzet karmestere Medveczky Ádám

Március 19-én délelőtt az Apor Vilmos Katolikus Általános Iskolában és a Krúdy Gyula Iskolában ifjúsági koncertet vezényelt. A zenekar Haydn műveiből részleteket játszott Medveczky Ádám vezényletével. A 40 fős zenekarban 24 vonós szerepelt. Majd este ifjúsági bérletes előadásban a Hunyadi Lászlót vezényelte a karmester. Amióta Győrben dirigál, Medveczky hétről hétre ilyen rendkívüli teljesítményt nyújt.

1997-ben szegődött vezető karmesterként a Győri Filharmonikusok művészeti vezetésére. Medveczky Ádám korábban a volt Postás Szimfonikusokat, későbbi nevén a MATÁV zenekart vezette, majd ezt követően hívták Győrbe a város filharmonikusainak irányítására. Emellett Medveczky Ádám a Zeneművészeti Főiskolán is tanított és tanít, sőt számos helyen több előadást tartott a magyar zenei élet múltjáról és jelenéről. A Rába-parti városban külön felkérések alapján megcsinálta az Aidát, a Traviatát, a Toscát, a Parasztbecsületet, a Bánk bánt, és számos más operai színpadi művet. Ezek az előadások egytől egyig kirobbanó sikert hoztak a Győri Nemzeti Színházban. Korábban Baross Gábor igazgatta a Győri Filharmonikusokat. Szerződése lejárt, Szegedre került, és őt váltotta fel a fideszes volt önkormányzati képviselő, Fűke Géza klarinétművész. Egy zenekar életében 12 év alatt sok minden történik. Kurzusok jönnek és mennek. Győr fideszes vezetést választott magának. Fűke is fideszes képviselő volt. De ennek nem lenne jelentősége Medveczky Ádám szerint sem. Rokonszenvek és ellenszenvek egy-egy közösségben pillanatokon belül kialakulhatnak, ez az élet természetes velejárója. De a rokon- és ellenszenveken az alkotó szellemek felülemelkednek, ha nem, az áporodottság légköre uralkodik el. Ez vezetett odáig, hogy egyesek úgy vélték, Medveczkynek távoznia kell a művészeti vezető posztjáról. Jöjjön a karmester helyett még egy klarinétművész, Berkes Kálmán, aki ugyan a karmesteri pályán nem tekinthető húzónévnek, de hát így döntött az igazgató, Fűke, városi engedéllyel, tehát önkormányzati hozzájárulással. Medveczky Ádám nekem azt mondta, hogy ő nem foglalkozik, soha nem foglalkozott, és már nem is fog az intrikákkal. Nem vártam én hálát – mondta keresetlen egyszerűséggel a karnagy: egy-két kolléga részéről határozott ellenszenvet tapasztaltam, de ennek nem tulajdonítottam és tulajdonítok jelentőséget. Valószínű most már lazább lesz a kapcsolata Medveczky Ádámnak a Győri Filharmonikus zenekarral, annak ellenére, hogy az igazgatósággal kötött megállapodás alapján 6 nagykoncert dirigálását elvállalta, és az új idényben is megindítják a 10 részes ifjúsági előadás bérletét. Én ezt a váltást, hogy nem neveztek ki művészeti vezetőnek, felsőbb hatalmak (ti: Isten és nem Fűke és köre /szerk.megj./) akarataként fogom fel. A felsőbb hatalom nem emberi intézmény, hanem isteni – mondta Medveczky Ádám. A Győri Filharmonikus Zenekar megszakította a kapcsolatát a Filharmóniával is. Magának szerződtet embereket, és maga szervezi a koncertjeit. Fűkéék elképzelése szerint Pozsonyból és Bécsből invitálnának egy-egy előadásra karmestert, és neves szólistákat. Céljuk, hogy Bécsből és Pozsonyból, valamint Budapestről is Győrbe utazzanak az emberek koncertekre. Ha bejön az elképzelés, nagyon jó lesz, ha nem válik valóra, az viszont bukás. A történésnek az az érdekessége, hogy eddig egy személy, maga Medveczky Ádám látta el a művészeti vezető posztját és a vezető karmesteri feladatot. Most egy helyett ketten dolgoznak majd a Győri Filharmonikusoknál. Berkes Kálmán a művészeti vezető, Medveczky Ádám a vezető karnagy. A város büdzséje állja a költségeket. Teheti a város. De ez csak a felszín. A dolog lényege az, hogy kicsinyes intrikák, pletykálkodások mégiscsak meghúzódnak a háttérben, amely a döntéshez vezetett. Nem győri jelenség ez. Mindenki az intrikával van elfoglalva, a kormány, a parlament, az önkormányzati testület és ezek a jelentéktelen rokon- és ellenszenven alapuló intrikák pusztítanak. Most ezzel egy eredményesen dolgozó zenekarnak, egy városnak és a nemzeti muzsikának ártottak. Túllépünk az eseményeken, mint túllépett Medveczky Ádám is, de érdemes eltűnődni azon, szabad-e hagynunk, hogy elhatalmasodjék felettünk és körülöttünk ez az átok. Nem Medveczky Ádám sorsáról van szó, mert ő ettől még a nemzet híres karmestere marad. A Hunyadi László előadásán – amit néztem és hallgattam – ifjúsági bérletes diákok voltak zömében a színházban. Gimnazisták, gyerekek. Az előadás első 5 percében még nagy volt a zizegés, a nyüzsgés, mozgás, majd szép lassan elcsendesült a nézőtér, angyal szállt át a színháztermen, és a gyerekek áhítattal az előadás végéig figyeltek. Hatott a zene. Hallom, hogy az ifjúsági koncerteken a bencés gimnáziumban, az Apor Vilmos nevét viselő általános iskolában a diákok ünnepi ruhába öltöztek, s úgy „jelentek meg”. Nemcsak fegyelmezetten viselkedtek, hanem értő módon is figyeltek. Ez Medveczky érdeme. Tanítani is tud, és vezényelni. Ez az egyik legnagyobb erénye. A legfontosabb: Medveczky az egyetemes magyar zenei életet gazdagította szüntelenül eddigi pályája során. Egy önmagára adó, önmagát nemzetinek és kereszténynek tekintő önkormányzatnak szent kötelessége az ilyenfajta tevékenységet óvni és védeni. Ha nem ezt teszi, akkor a nemzeti értékeknek és ezen túl az egyetemes értékeknek árt. Ezt kell tisztán látni. A Medveczky ellen irányuló korábbi és mostani intrikák figyelmeztetnek. Ne engedjük ezt a szellemet elhatalmasodni, mert akik engedik, önmagukról állítanak ki hiteltelenségi bizonyítványt. Itt és ilyenkor a reményteli jövőnkről van szó. Medveczky kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy a dolgok mögött politikai akarat állna. Jól teszi, hogy tiltakozik, mi meg lássunk és figyeljünk, s járjunk azokra a koncertekre és operaelőadásokra, ahol Medveczky Ádám vezényel. Gazdagabbak leszünk a mostani szörnyű szegénységben.

 

Győri Béla