2009.04.10.
Koszovót ne keverje össze Erdéllyel, utasították rendre Tőkést
Közlemény
Április
7-én délelőtt a közösségi és kisebbségi jogok kérdéskörének
és az ezen a téren fennálló helyzetnek a megbeszélésével
folytatódott Pristinában az Európai Parlamenti–Koszovói
Interparlamentáris Találkozó. Az EP Dél-Kelet-Európai
Kapcsolatokért Felelős Delegációjának, valamint a Koszovói
Parlamentnek a nevében Doris Pack küldöttségvezető és Jakup
Krasniqi házelnök Közös Nyilatkozatot tettek közzé, mely a tárgyalások
és a helyzetfelmérő vizsgálatok következtetéseit foglalta össze.
A koszovói kisebbségi közösségek helyzetéről a pristinai
Parlament képviselői nyújtottak tájékoztatást – köztük a
szerb és a bosnyák kisebbségek küldöttei. Ibrahim Makolli képviselő
– egyebek mellett – rámutatott arra, hogy sok szörnyűségre
nem került volna sor, hogyha a volt Jugoszláviában, a
Milosevics uralma alatt sínylődő Koszovóban az emberi és
kisebbségi jogokat biztosították volna. Ezt szem előtt tartva,
a demokrácia és az európai integráció útjára lépett Koszovói
Köztársaság kisebbségi közösségei helyzetét a pozitív
etnikai diszkrimináció és a közösségi önrendelkezés elvei
alapján, alkotmányos úton igyekszik rendezni.
Mind a koszovói képviselők, mind az EP-küldöttek egyetértettek
abban, hogy a szintén az Európai Unióba igyekvő Szerbiának be
kell szüntetnie a Koszovó északi részén élő szerbek manipulálását,
illetve az új állami berendezkedéssel szembeni felhasználását.
„Az illegális intézmények, vagyis az ún. párhuzamos intézmények
működtetése a szerb közösség integrációjának, valamint az
Alkotmány életbe léptetésének az egyik legfőbb akadályát képezi;
ezenközben pedig Koszovó északi vidéke a szervezett bűnözés
gócpontjává válik” – állapította meg Jakup Krasniqi.
Ameddig ezen a téren nem történik gyökeres változás, az
Ahtisaari-tervnek megfelelő kisebbségügyi rendezés, valamint
az albánok és a kisebbségi közösségek közötti megbékélés
aligha valósítható meg.
Hozzászólásában Tőkés László mélységes együttérzését
fejezte ki a tömeggyilkosságokat, háborús bűntetteket
elszenvedett koszovói albán közösség iránt, mely – íme
– Szerbia legnépesebb kisebbségéből államalkotó – többségi
– nemzetté lépett elő.
Becsey Zsolt EP-képviselő a koszovói albánok és a
vajdasági kisebbségek helyzete között vont párhuzamot –
egyenlő mérce alkalmazását igényelve valamennyi kisebbség
esetében.
Tőkés László nemes „irigységgel” mutatott rá, hogy
miközben Koszovó kisebbségeinek „közösségi jogokat” és
messzemenő autonómiát biztosítanak – ezzel szemben Romániában
és európai szinten kizárólag „a kisebbségekhez tartozó
személyek” egyéni jogairól szól a politikai diskurzus. Ennek
kapcsán Doris Pack képviselőasszonyt és az EP-küldöttséget
felkérte, hogy – a kettős mércét kiiktatva – járjanak közben
a kollektív kisebbségi jogok európai elismertetése érdekében.
Európai képviselőnk ezzel együtt javasolta egy európai szintű
kisebbségi konferencia megszervezését Koszovóban. Ugyanakkor
Erdélybe hívta a tanácskozáson résztvevő albán és kisebbségi
parlamenti képviselőket, azzal a céllal, hogy egyfelől jelenlétükkel
járuljanak hozzá kisebbségi magyar közösségünk sorsának
rendezéséhez, másfelől pedig hogy ezáltal segítsék elő Románia
álláspontjának megváltoztatását Koszovó függetlenségének
elismerése vonatkozásában.
Az EP-delegáció elnökasszonya éles hangon utasította
vissza az erdélyi és a koszovói kisebbségi viszonyok párhuzamba
állítását. Annak ellenére, hogy európai képviselőnk leszögezte,
hogy az erdélyi magyarság nem függetlenségre törekszik, hanem
beéri az autonómiával – Doris Pack kikérte, hogy Erdély ügyét
„ne keverjük össze” Koszovó helyzetével, mivel ez utóbbi
„teljességgel sajátos és egyedi esetnek számít”. Gisela
Kallenbach EP-képviselő ezen a ponton maga is fontosnak tartotta
közbelépni és az erdélyi magyarság ügye mellett jóhiszeműen
kiálló képviselőnknek pártját fogni.
Az eleven vitának és a nyílt probléma-felvetéseknek már-már
humoros csattanójaként szolgált Eric Meijer EP-képviselő hozzászólása
és egyik albán képviselő erre adott válasza. A delegáció
holland tagja amiatt méltatlankodott, hogy – tapasztalata
szerint – a koszovói albánok nem szívesen szólalnak meg
szerb nyelven. Sabri Hamiti koszovói képviselő az értetlenkedő
bírálatra kérdéssel válaszolt. Fordítsuk meg a kérdést –
mondotta: „Inkább a koszovói szerbektől kellene megkérdezni,
hogy ők miért nem tanulnak meg albánul!” – Ebből a megközelítésből
nézve, a koszovói albánok csak elismerést és együttérzést
érdemelnek azért, hogy a szerb nacionalizmusnak áldozatul
esett, mintegy tizenötezer lelket kitevő veszteségük ellenére
a békés rendezés s a megbékélés útját keresik.
Nagyvárad,
2009. április 8.
Tőkés László
EP-képviselő
sajtóirodája
|