vissza a főoldalra

 2009.04.10. 

Kőrösi Csoma Sándor világöröksége

Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 20. évfordulójával egybeeső Csoma-napok szombati főeseménye a szülőfaluban tartott megemlékezés volt.

 A rendezvény a falu kicsiny református templomában ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, amelyen igét hirdetett dr. Bustya Dezső nyugalmazott lelkipásztor. Az istentisztelet után a falu központjában álló szobor előtt a helybéli iskola diákjai rövid zenés-verses műsort mutattak be, amelyen kitűnt Debreczi Enikő szép, tiszta hangjával és Kosztándi Kriszta kisóvodás szavalatával. A jelen levő hivatalosságok, közéleti személyiségek, Nagykanizsa és Pápa testvérváros küldöttsége, valamint intézmények, politikai és kulturális szervezetek képviselői megkoszorúzták a szobrot, majd a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet zenekarának akkordjaira felvonultak az emlékházhoz, ahol ünnepi beszédek hangzottak el, majd felavatták a Baktay Ervinnek, dr. Debreczy Sándornak, Duka Tivadarnak és Marczell Péternek állított kopjafákat. Ugyanakkor a húsz éve működő Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (KCSSKE) tiszteletére az emlékház kertjében húsz csemetét ültettek el az ünnepségen jelen levő tudós professzorok, közéleti személyiségek és a testvérvárosok küldöttségei.

 Ifj. Bende Tamás, a helyi református gyülekezet lelkipásztora, a KCSSKE alelnöke áldásában hangsúlyozta: Isten segítsen minket abban, hogy fel tudjuk vállalni a felelősséget, a ránk eső feladatokat, e helynek és szülöttjének szeretete, tisztelete éljen népünk szívében még évszázadok hosszú során át. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Sólyom László nevében is köszöntve az ünneplőket, beszédében többek között kijelentette: az anyaország most zaklatott, időnként úgy tesz, mintha nem tudná, mit cselekszik. Ilyenkor nagyon sokan jövünk az anyaországból, hogy erőt merítsünk önöktől. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke rámutatott, Kőrösi Csoma Sándor a talentumon kívül, amit Istentől kapott, a szülőfalutól is számos értéket örökölt. Mint mondotta: a családon és a közösségen keresztül, az iskola és a templom által megörökölte a szép magyar anyanyelvet. De mivel Csomakőrös katonafalu volt, megörökölte a rendet és a fegyelmet. A közösségtől megörökölte, hogy miként kell megőrizni a falu vagyonát, hogy miként kell kicsiből tisztességesen élni, spórolni, nem pazarolni. Már fiatal korában megtanulta, hogy mit jelent a székelység, mit jelent székelynek lenni. „Kőrösi Csoma élete és munkássága azt üzeni a mának, hogy a tudást meg kell szerezni, meg kell becsülni, és tovább kell adni a következő nemzedékeknek" — mondta a professzor, majd megjegyezte: „Örömmel mondhatjuk, hogy évtizedek óta egyre többen fogadják meg eleink intelmeit, és látogatnak el fizikailag vagy a szellem szárnyán Kőrösi Csoma Sándor sírjához, és hazahozzák az ő nagy örökségét, amely hatalmas magyar örökség, és büszkén mondjuk, hogy nagyon nagy világörökség." A továbbiakban a KCSSKE Kőrösi Csoma Sándor-emlékéremmel tüntette ki dr. Bangha Imre indológust, illetve első alkalommal posztumusz kitüntetéseket adott Baktay Ervinnek és Duka Tivadarnak. Az ünnepség végén a csomakőrösi asszonyok kürtőskaláccsal kínálták a megemlékező ünnepség résztvevőit.

 A rendezvénysorozat tegnap estig kulturális műsorral folytatódott, felléptek csángó népdalénekesek, kórusok, diákszínjátszók.