2009.04.24.
Fél éve halogatják
A
múlt héten a Tartományi Képviselőházban a Vajdasági Klub köré
tömörülő 10 civil szervezet kerekasztal-beszélgetést tartott
a statútum kérdéséről, amelyen Egeresi Sándor, a Tartományi
Képviselőház elnöke is részt vett, s hangot adott bíráló véleményének,
a hatalom viszonyulására vonatkozóan. A Magyar Szónak erről a
következőket nyilatkozta:
–
Április 14-én volt a féléves évfordulója annak, hogy a
vajdasági parlament elfogadta Vajdaság alapokmányát, s ez a
hat hónap alatt a köztársasági parlament nem volt képes
napirendre tűzni a számunkra oly fontos statútum megvitatását.
Ez semmi másnak se minősíthető, mint időhúzásnak.
Nem
egyszer mondtam már, hogy a halogatás nagy befolyással bír
arra, hogy Szerbiát miként ítélik meg külföldön. Az állam
integrációs folyamata lelassult, mindez annak következménye,
hogy nem képesek napirendre tűzni a statútum kérdését. A
megtorpanás senkinek sem tesz jót, én úgy vélem, hogy az
adott kérdést, hogy mikor fogadják már el végre köztársasági
szinten is a statútumot, a köztársasági parlament elnökének
és Szerbia kormányfőjének kell feltenni, hiszen ennek a
koordinálása az ő kezükben van. Ami a tartományt illeti, mi
mindent megtettünk, amire az alkotmány kötelezett bennünket, sőt
még azon is túlléptünk. Nem szívesen bocsátkoznék jóslatokba,
hogy mikor fog bekövetkezni a statútum elfogadása, az biztos,
hogy ez most már egyedül Belgrád jóakaratától függ.
Ki fékezi leginkább a statútum jóváhagyását?
– Azt gondolom, hogy sajnos létezik egy majdhogynem
szervezetnek mondható visszafogó erő, mert láttam és
tapasztaltam, amikor Közép-Szerbiában jártam, hogy a
regionalizmus kérdésének fontosságát mennyire nem ismertetik
mindazokkal, akik ebben érdekeltek. Ott derült ki Nišben, Novi
Pazarban, Jagodinában és Kragujevácon, hogy Szerbia szemszögéből
igen is fontos a regionalizáció, s az adott helyeken is ezt
szeretnék elérni, de sajnos mindez Belgrád részéről eddig süket
fülekre talált. Az a politikai elit Belgrádban, amely véleményem
szerint ódzkodik a regionalizmus kérdésének a megnyitásáról,
gátolja Vajdaság autonómiájának a kibontakozását és a statútum
elfogadását. Teszi ezt egyszerűen azért, mert félti a saját
privilégiumait, kivívott előjogait. Ezt kell nekünk megdöntenünk,
hogy Szerbia végre valahára nyíltan és őszintén
elindulhasson az európai integráció útján.
A jelenlegi helyzet szerint úgy tűnik,
hogy Vajdaság egy hajléktalanhoz hasonlítható, akinek se
vagyona, se eredeti pénzforrása nincs. Tudunk mi ezért
harcolni?
– Amikor a közelmúltban a hatásköri törvényről volt
szó, a tartományi kormány megadta a saját véleményét,
elmondta, hogy ha jól tudom 16-17 módosítást indítványozott,
egyebek között az említett kérdések is közöttük
szerepelnek: a saját vagyon és az eredeti pénzforrások. Világosan
meg kell fogalmazni, hogy mi a vajdasági vagyon, és hogy milyen
pénzügyi kérdésekről és milyen keretek között dönthetünk
azért, hogy működjön és éljen az autonómia.
Varjú Márta
(Forrás: Magyar Szó)
|