vissza a főoldalra

 

 

 2009.08.12. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 32. száma!

Csurka István: A legfontosabb kérdések felsorolása (2.oldal)

A liberális világrend a sikeresnek látszó első felvonás után megbukott. Ha azonban még az is kiderül, hogy a világválságot azok szervezték meg, akik valójában okozták, a bankárokat válogatás nélkül lemészárolják. Antiszemitizmus, ide antiszemitizmus oda. Amikor a bűnös bankárok észrevették, hogy a helyzetük tarthatatlan, körülbelül az iraki háború lelepleződésekor – Ok nélkül támadtak. Szaddám Huszeinnek nem volt tömegpusztító fegyvere – dönteniük kellett. Az egész rendszer bukását nem ismerhették be, ezért csak bankcsődöket vallottak be. Kirobbantották a pénzügyi válságot. Bedöntötték a Lehman and Lehman biztosítót. A cél azonban a valódi válság elfedése volt, és az ma is. Ne derüljön ki se a valódi összeomlás, se a valódi csalás, amely évtizedek óta folyik. Ne induljanak engedetlenségi mozgalmak, ne törjön ki forradalom sehol. A sajtó pedig kezdje elemezni a bankcsődöket, követelgesse a felelősök felelősségre vonását, de inkább csak énekeljen a sorsszerű válságról és – lármázzon a kotta szerint.

 Milyen a hangulat Pozsonyban? Győri Béla interjúja Duray Miklóssal (3.oldal)

A politikai élet szereplőinek egy jelentős része úgy gondolja, hogy a magyarellenesség, a magyarokkal szembeni szigor, a szlovák kizárólagosságnak az előtérbe helyezése és szorgalmazása politikai sikereket eredményezhet. Na most, hogyha van ilyen elképzelése és meggyőződése a politika szereplőinek – mármint a szlovák politika szereplőinek –, akkor ez valószínűleg nem is alaptalan. Tehát ha ebből indulunk ki, akkor végül is egy olyanfajta közhangulatról kell beszélni, amely ugyan lehet, hogy Dunaszerdahelyen nem érezhető, de érezhető már Nyitrán, és nyilván benne van a közgondolkodásban, csak mondjuk nem nyilvánul meg nap mint nap, de ennek a közgondolkodásnak a mentén meg lehet szólítani a szlovákiai lakosság egy részét.

 Tóth Erzsébet költő, író: Ha meghal a Nap (tárca) (3.oldal)

Megmondom, mi a legfontosabb, bár nem az FBI-tól jöttem: föltenni a kérdést: kinek az érdeke ez a rasszistának beállított öldökléssorozat? Nem azoké tán, akik régóta rasszistázzák már az egész országot? És az álszent, alattomos jogvédők? A halmozottan hátrányos helyzetű ember nem tudja magát kirántani a sárból, az alkoholizmusból, a putrilétből. Az emberi jogok védői őket féltik a kis szigortól, amit kénytelen bevezetni a polgármester.

 Halott a torban

Szabó Dezső: Az elsodort falu c. regényét Győri Béla ismerteti (7.oldal)

Az elsodort falu-t, Szabó Dezső regényét 1919. május 23-án jelentették meg, majd később, 1944. február 12- én újra kiadták a híres művet. Addig sok kiadást ért meg. Országszerte ismerték, olvasták, közben a románok corpus delictiként bemutatták a párizsi béketárgyalásokon, mint a barbarizmus bizonyítékát. 1944 februárjában az előszóban azt írta a szerző: „Ha regény hibás, a szerző alaposan megbűnhődött érte.” Általános és nemzetközi zsidó felháborodás fogadta ezt a hatalmas művet.

 A politika primátusa (10.oldal)

A svájci SF tévében Roger De Weck beszélgetett dr. Peter Ulrich gazdaságietika-profeszszorral. A Szt. Galleni Egyetem nemrég leköszönő dékánja Európában az elsők között hozott létre a gazdasági etika kérdéseivel foglalkozó intézetet. Az egymás után ismétlődő válságok Ulrich professzor szakterületének létjogosultságát igazolják. A neoliberalizmus és kapitalizmus kritikája mellett a svájci professzor olyan új szempontokra világít rá, melyek kiutat jelenthetnek az áldatlan helyzetből. A beszélgetés harmadik részét a Zeit-Fragen leirata alapján közöljük.

– Roger De Weck: Említette, hogy a szociális piacgazdaság lényegében csak odáig hagyta elhatalmasodni a szabad piacot, amíg nem fenyegetett a veszély, hogy az emberek utóbbit megelégelik.

– Dr. Peter Ulrich: Ha a közelmúltba tekintünk, akkor éppen a háború utáni időszakban láthatjuk az említett szociáldemokrata kompromisszumot (lásd MF 2009. 30. szám, 3. oldal), amire 1989 után nem volt szükség, mivel a fenyegető ellenség, a kommunizmus megbukott.

– Már nem féltek, hogy az emberek egy része átáll a kommunisták oldalára, ezért a kapitalizmus megmutathatta keményebb vonásait is?

-Gátlástalanabb lehetett és ennek következményei a thatcherizmussal Nagy-Britanniában lettek láthatóak, majd következett a reageni gazdaságpolitika, amit ma a sajtóban neoliberalizmusnak szokás nevezni. Röviden: a neoliberalizmus 25 éve vésődik bele világnézetünkbe, csakhogy mára már eljárt az idő felette.

 A lét, a nemzet és a nyelv romlásáról

Alexa Károly költővel, egyetemi oktatóval beszélget Medveczky Attila (11.oldal)

Ha azt mondom: keresztény középosztály, azt felelik rá, hogy ez (nem is olyan) látens zsidózás. Mostanában az 1918–1919-es emlékiratokat olvasom. Azt látom, hogy a mai napig az a beszédmód érvényes, amit az egykori baloldali, szabadelvű, Jászi Oszkár-, Sinkó Ervin-, Lukács György-féle társaság használt. Ez határozza meg a tudatunkban 1918–19-et még ma is. Azoknak a véleménye, akiknek a számára – hogy megengedően fogalmazzak – másodlagos volt a nemzet ügye. Akik, lásd életsoruk alakulását, mindenhol otthon tudják érezni magukat. Ma az SZDSZ számára az jelentené a fő veszélyt, ha nőne és erősödne a magyar populáció. Tesznek is ellene. Véletlen-e, hogy nem engedik ki a markukból az egészségügyet, az oktatást, az információt, a kultúrát? Akármilyen pártszínezetű is legyen az éppen aktuális miniszter.  

Pomázi Zoltán, dalszerző, a Bojtorján együttes frontembere (12.oldal)

Abban a hitben élek, hogy demokráciában élünk. A ’89 előtti időkhöz képest annyi a változás, hogy nyíltan beszélhetek. Nos, ezt a luxust megengedem magamnak. Soha nem függtem senkitől, magam határozom meg, mit vállalok el, válogatok a fellépések között. 2010 áprilisáig tele vagyok munkával. Legutóbb a kanadai magyarok hívtak meg egy kéthetes turnéra szeptemberre. Sokat járok Székelyföldre, az ottani magyaroknak tetszik az állásfoglalásom az ő ügyeiket és a mi sorskérdéseinket illetően. Ezért sem félek senkitől!

 

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!