vissza a főoldalra

 2009.12.01. 

Jogszolgáltatás román módra

A prefektúrának adott igazat a Kovászna megyei törvényszék, és érvénytelenítette a Nagyajta határában felállított Székelyföld-tábla építési engedélyét, így a megyei önkormányzatnak el kellene távolítania a tavaly májusban felállított pannót-írta a Háromszék c. lap november 10-én. Az ügyről Demeter Jánost, a Kovászna megyei tanács alelnökét kérdeztem.

 -Alelnök úr! Mi az önök álláspontja ebben a témában? Ugyanis a törvényszék azt kifogásolja, hogy a megyei és nem a községi önkormányzat adta ki az építési engedélyt.

 -Pontosítani szeretnék: az ítéletben felszólítják a megyei tanácsot, hogy semmisítse meg az általunk kiadott építési engedélyt, az ön által is említett indokra való hivatkozással. A törvényszék esetünkben érthetetlen módon – gondolom nem először - félreértelmezi az építési törvényt. Ez a jogszabály kimondja: ha egy községben, a polgármesteri hivatalban nincs alkalmazott építész, akkor a megyei önkormányzat bocsátja ki az építési engedélyt. Nagyajta községnek nincs alkalmazott építésze, így mi, a Kovászna megyei önkormányzat, a törvény betűjéhez alkalmazkodva adtuk ki az építési engedélyt. Tehát nekünk nincs mit visszavonni és megsemmisíteni a törvény szerint. Ezért is fogjuk megfellebbezni a bíróságnak a döntését.

 -Ha a következő szinten helybenhagyják az előző ítéletet, akkor mit lehet tenniük?

 -A következő szint a táblabíróság. Nem hiszem, hogy sok szintre kéne elmennünk, mert a mostani törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt a kérdést másodfokon rendezzük. Azt gondolom, hogy esetünkben politikai döntést is kell hozni. Amikor annak idején azt akartam, hogy táblával jelöljük meg Székelyföld határait, semmilyen irredenta szándék nem vezérelt, csak az, hogy tudják a turisták, hol, s merre járnak. Mi nem egy etnikumot, hanem egy tájegységet akartunk reklámozni. Ilyen táblákat fel lehetne állítani a Székelyföld határain fekvő összes városban és községben.

 -A prefektus szerint tisztázatlan annak a területnek a tulajdonviszonya, amelyre a megyei önkormányzat felállította a táblát.

 -A megyei tanács jogászai szerint az a hely, ahol a tábla áll, Nagyajta község tulajdona. Ezért is tudtunk oda a község beleegyezésével építési engedélyt adni a tábla felállítására.

 -Magyarországon szintén engedélyek állítólagos meg nem léte miatt akarják lebontani a Turul-szobrot. Önöknél meg a Székelyföld -pannóval van baj. Mintha a nemzeti tudat és örökség ellen menne a harc.

 -Kétségtelen, hogy erről is szó van. Azt gondolom, ha ebben a dologban nem alkuszunk meg senkivel, hanem következetesen képviseljük az igazunkat, akkor nyerni fogunk. Az önkormányzatiság arra való, hogy éljük meg azt a lehető legjobban. Az önkormányzatoknak tehát joguk van arra, hogy kihelyezzék a Székelyföld- táblát. Ezt nem csak lehet, de meg is kell tenni Ezzel nem sértünk meg senkit.. Idén a bukaresti turisztikai kiállításon nagy feltűnést keltett, mikor a Hargita megyei és a Kovászna megyei közgyűlés elnöke kitette a Székelyföld- táblát. Kiemelendő, hogy elég sok látogatója volt a román fővárosban a Székelyföld standnak. Ha mi kitartóak vagyunk ebben a kérdésben, s nem alkuszunk meg a hatalommal, akkor nem lehet probléma ebben az ügyben.

-Ha jól tudom, nem ez az egyetlen Székelyföld tábla a megyében. Áll, vagy állt egy Kökösön is.

 -A múlt idő a helyes. Felállítása után alig néhány nappal, augusztus 20-án a román hatóságok eltávolították a Székelyföld nevét román, magyar és angol nyelven feltüntető, egy székelykaput és két székelyruhába öltözött fiatalt ábrázoló, 18 négyzetméteres óriásplakátot. A helyi útügyi hatóság megállapította ugyanis, hogy a tábla nem tartja tiszteletben azt a szabályt, amely szerint országutak mentén a reklám- és tájékoztató táblákat csak legalább hét méterre szabad elhelyezni. A Kovászna megyei prefektúra is kezdeményezte a plakát eltávolítását, mert az szerinte „diszkriminál”. A minisztérium adta ki annak idején a parancsot, hogy azonnal távolítsák el a táblát. Az eljárás végén a román állami számvevőszék, velem, -aki akkor a tanács elnöke voltam - , az akkori főépítésszel és más kollegáinkkal ki is fizetette a tábla ellenértékét, mondván, hogy kárt okoztunk a költségvetésnek. Ez az eset nem állított meg bennünket, csupán tanúságul szolgált, hogy kimondjuk: ébresztő, 2009-ben még mindig egy ilyen állami hatalommal állunk szembe. Tanúságul szolgált abban is: ha a székelyföldi indentitást ilyen módon is meg akarjuk jeleníteni, akkor bizony mindenre fel kell készülni.

 -A Székelyföld-pannón nem csak magyar nyelvű felirat szerepel…

 -Nem. A magyaron kívül románul, angolul és székely rovásírással jelezzük Székelyföld határait. A plakátokon látható képek eltérőek: közös motívumként a székelykapu jelenik meg. A lebontott kökösi táblán egy nyitott székelykapuban invitálta beljebb a turistákat egy székelyruhás fiatal pár. Mögöttük pedig egy erdővidéki táj látható. Azt jelképezzük ezzel, hogy mi szeretettel befogadunk mindenkit, akik ránk, s kultúránkra kíváncsi.

 -Régebben FACIAS alapítvány is megtámadta önöket a táblák miatt. Nekik mi volt a kifogásuk?

 -A FACIAS a nagyajtai táblát támadta meg. Szerintük nem törvényes célokra használtuk fel Kovászna megye közpénzét.  

-Térjünk rá egy másik témára, amiről a magyarországi sajtóban nem lehet sokat olvasni, az Alutus Régió Egyesületre, melynek ön az elnöke. Itt a vidék, a megye felzárkóztatásáról van szó?

 - Idén októberben hatvannégy alapító tag — köztük önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók — részvételével, közjegyző jelenlétében Nagybaconban hivatalosan is megalakult az Alutus Régió Egyesület, mely elsősorban a vidék felzárkóztatását szolgáló Leader-programban igyekszik európai pénzeket pályázni. Kovászna megyében kb. 1 évvel ezelőtt kezdtem el bemutató előadásokat tartani a Leader-programról. Két kistérség vette komolyan mindezt, s úgy gondolták, hogy egyesítik erőiket, közösen pályáznak a támogatott státus elérésére; így jött létre az egyesület. Eddig a vidéki értelmiség jelentős része és a vállalkozók is távol tartották magukat az önkormányzati munkától, a közelmúltban megalakult egyesület révén viszont aktívan beleszólhatnak a településük fejlesztésébe.

 -Mi is az a Leader-program?

 - Európai Unió LEADER programja közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. A program új alapokra helyezi a vidékfejlesztést: Egy terület fejlesztési stratégiáját, az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Akciócsoport az ott élők bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján, a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg az Akciócsoport / Munkacsoport számára. A keretösszeget helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében. A helyi pályáztatás lebonyolításáért a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport a felelős. Egyébként ezen a téren nekünk nagy szerencsénk van, mert csak alkalmaznunk kell mások tapasztalatait. Mindezért felvettük a kapcsolatot több magyarországi hasonló egyesülettel, illetve az osztrák nagykövetség is ajánlott egy partnert tapasztalatszerzésre. Osztrák barátaink azt is felvállalták, hogy segítenek a pályázatok lebonyolításában. Átadják majd nekünk azt a tudást, hogy minél sikeresebben hívjuk le az EU vidékfejlesztési pénzeit.