vissza a főoldalra

 2009.12.01. 

A nemzettudat megerősítéséért

2009. november 14-én zajlott a VII. Regionális Történelmi Konferencia Párkányban, a Csemadok városi alapszervezete rendezésében. Az évről évre megrendezésre kerülő történelmi konferenciának mindig valamilyen évforduló adja az aktualitását. A konferenciáról Boócz Máriát, a helyi Csemadok elnökét kérdezem.

 -Annak idején mi adta az ötletet a konferencia megrendezéséhez?

 -2003-ban volt a párkányi csata 320. évfordulója, s ekkor döntött úgy a Csemadok alapszervezete, hogy ebben a témában konferenciát rendez. Ennek a kezdeményezésnek pedig Bartusz Gyula építészmérnök volt az élenjárója. Ettől az időtől kezdve minden évben megrendezzük a párkányi történelmi konferenciát. Tavaly lepleztük le Sobieski János lengyel király lovasszobrát a városban, hiszen az uralkodó indult el a XVII. században Érsekújvár és Esztergom felmentésére. 1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg–lengyel felmentő hadsereg szétverte a Bécset ostromló törököket. A hírre az oszmán hatalom másfél százados verhetetlensége szertefoszlott. Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, ami többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, III. Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére. A hírre Kara Musztafa összeszedte a seregét és megerősítette e városok őrségét. Október 7-én Párkánynál erős török csapatok támadták meg a királyi sereget messze megelőző Sobieskit. Kétezer lengyel katona elesett. Másnap érkezett meg Lotaringiai Károly herceg serege. Így az egyesített felmentő sereg 28 000 katonából állt. A török erők hajóhídon megkezdték a visszavonulást a Duna esztergomi oldalára. Erre a szövetséges vezérkar szétlövette a hajóhidat, majd elfoglalták Párkány erődjét. Mintegy 8000 török a csatatéren maradt, vagy a Dunába veszett. Tehát ez a csata rövid története.

 -2009-ben miről emlékeztek meg?

 -Az idei aktualitást a második világháború kitörésének 70. évfordulója és a már említett szobor felavatásának egyéves évfordulója jelentette. A bevezető előadást Ifj. Győrfi Lajos doktorandus - hallgató tartotta – annak a szobrásznak a fia, aki elkészítette a párkányi csata emlékművét - ő III. Sobieski János lengyel király külpolitikáját vázolta fel. Popély Gyula történész a II. világháború kitörésének legfőbb okait próbálta a hallgatósággal megismertetni, és előadásában az 1938-ban autonómmá vált Kárpátalja valamint Szlovákia helyzetét ismertette. Kovács István egy kevéssé ismert témáról tartotta előadását: a lengyel menekültekről, akiket Magyarország fogadott be. A magyar állam rögtön a háború elején, már 1939. szeptember 18-án megnyitotta határait a lengyelek előtt, akikkel szervezett segítőhálózat foglalkozott. Végül az esztergomi levéltár igazgatónője, Csombor Erzsébet történész az Esztergomban elhelyezett lengyel menekültekről tartott előadást. Csombor Erzsébettől megtudtuk, hogy a város kb. 50 fős lengyel csapatot alkalmazott munkaviszonyban, akiknek illetményét miniszteri rendeletben határozták meg. A konferencia után a jelenlévők megkoszorúzták a párkányi csata emlékművét; közreműködött a Csemadok Szivárvány énekkara.

 -Hány főt vonzott ez a konferencia?

 -Sajnos nem sok embert érdekel ilyen mélységében a magyarság múltja, ezért a résztvevők száma nem haladta meg a százat. Ami még fájóbb, hogy nagyon kevés fiatalt tudunk megszólítani. Az ifjak- tisztelet a kivételnek- kevésbé érdeklődnek a politika és a múlt eseményei iránt. Éppen ezért történelmi vetélkedőket rendezünk alapiskolások és középiskolások számára. A márciusi Balassi Bálint Kulturális Napok keretén belül egy vetélkedőt szervezünk a párkányi csata témakörében. Erre majd a régió iskoláiból jelentkezhetnek. Így próbáljuk a gyerekek figyelmét is a történelem felé irányítani.

 -A rendezvényen ön megemlítette, hogy ne feledkezzenek meg a rendszerváltás huszadik évfordulójáról sem. Mire számított akkor a helyi magyarság, s abból mi valósult meg?

 -Azt hittük, hogy a szlovákiai magyarok jóval nagyobb szabadságot fognak élvezni, mint a kommunizmus évtizedeiben. Jóval több engedményre számítottunk a felvidéki magyarok irányában. Az elmúlt húsz év alatt csak néhány esztendőben volt könnyebb az életünk. A mostani kormány intézkedései – főleg a nyelvtörvény – pedig nagyon megkeserítik a szlovákiai magyarok hétköznapjait. További probléma, hogy a mai napig nincs törvényes pénzügyi háttere az itteni magyarság kultúrája, irodalma támogatásának. Állandóan „harcolnunk” kell, pályázatokat kell benyújtanunk egy-egy rendezvény támogatásához, de így igen bizonytalan a jövő. A párkányi Csemadok-ház működtetését is egyre nehezebb biztosítani. Amíg létezett a Szövetség a Közös Célokért társulásnak itt egy kihelyezett irodája, addig rajtuk keresztül sikerült kulturális rendezvényekre pénzt szerezni. Már az Illyés Alapítványt is megszüntették, így nagyon nehéz a helyzetünk. Szólni kell az asszimilációról is, melynek egyik eredménye, hogy egyre kevesebb a gyerek a magyar iskolákban. Húsz év a történelemben igen rövid idő, reménykedünk benne, hogy egy hosszabb idő számunkra már több jót fog hozni.

 -Szlovákiában bevezették az eurót. Ezen intézkedés jót vagy rosszat hozott a kisemberek számára?

 - Jelenleg nem az euró a legnagyobb gondunk, hanem a munkanélküliség. Párkányban a papírgyárat márciusban bezárják, s ez több száz ember megélhetését veszélyezteti. Többen járnak át Esztergomba dolgozni, ám őket is az elbocsátás fenyegeti. Először ugyanis a szlovák állampolgárokat teszik utcára. Sajnos jövőre igen nehéz lesz a helyzet ebben a városban, s a régióban.

 -Milyen a város etnikai összetétele?

 -A magyarok vannak többségben kb. 70-30%-os arányban.

 -Milyen eredménnyel zárultak a megyei választások?

 -A párkányi körzetben a Magyar Koalíció Pártjának mindhárom jelöltje továbbjutott. Annak idején az érsekújvári körzetet kettéválasztotta Nyitra megye szlovák többségű önkormányzata. Így az érsekújváriban magyar jelöltnek nem sikerült tovább jutnia, mert ott már számunkra hátrányos a nemzetiségi arány. Amíg egybe tartozott a két körzet, addig több magyar jelölt „rúghatott labdába”.

 -A helyi Csemadok milyen rendezvényeket szervez a közeljövőben?

 -Idén a Szivárvány énekkar karácsonyi koncertjére kerül sor december második hétfőjén a párkányi Csemadok-házban. A műsort ezután a környék több településére is elvisszük. Karácsonykor a lelédi öregotthonba is el szoktunk menni, ahol az időseknek apró ajándékot is adunk a zenés műsoron kívül. 2010. januárjában rendezzük meg a magyar bált, ami jövőre immár a sorban a negyvenegyedik lesz. A már említett Balassi Bálint Kulturális Napokon pedig márciusban négy-öt rendezvényt, klubestet tartunk, s megemlékezünk az 1848-as forradalom évfordulójáról is.

Medveczky Attila