vissza a főoldalra

 2009.12.11. 

A rendszerváltás vesztesei vagyunk

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke november 17-én Pozsonyban a szlovák parlament elnökével, Pavol Paškával tárgyalt. Megbeszélésük egyik pontja a módosított szlovák nyelvtörvény volt. Paška tájékoztatta Buzekot, hogy várják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának javaslatait, és utána sor kerül a törvény végrehajtási rendelkezésének megfogalmazására. Aznap az EP elnöke felkereste a Magyar Koalíció Pártja (MKP) frakcióját is. Másnap pedig az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens az Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel tárgyalt. Minderről Berényi József urat, az MKP elnökhelyettesét, parlamenti képviselőjét kérdeztem, aki részt vett mindkét tárgyaláson.

 -Elnökhelyettes úr! Mi a biztosíték arra, hogy a főbiztos javaslatait megfogadják a végrehajtási rendelkezések megfogalmazásában?

 -Semmilyen biztosíték nincs arra nézve, hogy a szlovák kormány bármit is figyelembe vegyen a kisebbségügyi főbiztos ajánlásaiból. Jövőre nálunk is parlamenti választások lesznek. Úgy vélem, hogy ez a téma inkább politikai, mint jogi kérdés lesz, s olyan mértékben fogja a szlovák kormány a végrehajtást rendeletekkel befolyásolni, amennyire konfliktust szeretne az itteni magyarokkal és Magyarországgal. Véleményem szerint, ha úgy gondolják, hogy a kampány alatt nem akarják kiélezni túlságosan a szlovák-magyar viszonyt, akkor figyelembe fogják venni a főbiztos javaslatait.

 -A végrehajtási rendelkezéseket már megfogalmazták?

 -Igen, és sérelmezzük, hogy mindezt a mi véleményünk kikérése nélkül tették. Igaz, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával egyeztettek a kulturális minisztérium szakemberei, de azt a végleges változatot, ami a főbiztos elé került, nem látták a magyar képviselők.

 -A felvidek.ma honlapon a törvény esetleges módosításáról írnak. Caplovic miniszterelnök-helyettes szerint viszont szó sem lehet a módosításról, s egy vesszőt sem tesznek bele a jogszabályba. Akkor most mi az igazság?

 -A választásokig biztos nem fog módosulni a törvény. Ha a jövő júniusi választások számunkra kedvezően alakulnak, s más kormánya lesz Szlovákiának, akkor elképzelhető, hogy ez a jogszabály talán módosul, de legalább bővül a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény. A nemzetközi szervek is azt ajánlják, hogyha már egyszer megerősítették a nyelvtörvényben az államnyelv használatát a kisebbségi nyelvek kárára és ezen nem akarnak változtatni, akkor bővíteni kéne a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvényt. Abban már most egyetértés van, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény hivatali nyelvhasználatra vonatkozó része előnyt élvez a nyelvtörvénnyel szemben, vagyis használható a hivatalokban a magyar nyelv ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.

 -A 20 százalékos népességarány alatt is hivatalossá kellene tegye Szlovákia a kisebbségi nyelvhasználatot – áll az Európa Tanács (ET) november 18-án kelt jelentésében. Ezt a helyi és a regionális szinteken kifejezetten ajánlja az irat, amely arra is felhívja Szlovákia figyelmét, hogy biztosítsa minden szinten a magyaroktatást, valamint növelje a kisebbségi nyelven sugárzó televíziók és rádiók idő- és frekvenciakeretét. Képviselő úr! Úgy néz ki, hogy Szlovákia vezetőit nem igazán izgatja az, mit mond az EP, vagy ET.

 - A november 18-án kelt jelentést a strasbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek a szövegét áprilisban öntötték végleges formába. Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. Igaza van önnek abban, hogy ezidáig a 2006-ban alakult szlovák kormány ignorálta a nemzetközi ajánlásokat. A módosított nyelvtörvény viszont olyan jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki, köszönhetően a magyarországi politikusoknak is, hogy a kabinetnek legalább válaszolnia kell a nemzetközi szervek jelentéseire, ajánlásaira.

 -Az európai közösségnek igen szegényes az eszköztára a belső konfliktusok kezelésére. Vannak rendeletek az állattartásról, a tojások méreteiről, s még sorolhatnám. Elég nevetséges és abszurd, hogy ugyanakkor a nyelvtörvény ügyében legfeljebb csak a dokumentumok számait növelik. Pedig a feszült viszony egyszerűen kódolva van Európában, bizonyos tagállamok között, s bizonyos tagállamokon belül is.

 -Ezen a téren számunkra is csalódást okozott az Európai Unió. Szlovákiában a magyar közösség uniópárti volt, s a mi szavazatink nélkül nem lett volna sikeres a belépésről szóló népszavazás. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy az EU tehetetlenül áll a szlovák kormány által elfogadott nyelvtörvénnyel szemben, s passzív a szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatban.

 -Buzek úr 17-én az önök frakcióját is felkereste. Miről folytak a tárgyalások?

 -Azzal kell kiegészítenem az előbb mondottakat, hogy az unió intézményei között még az EP az, ami a legfogékonyabb a határon túli magyarok problémáira. Buzek úr volt az egyedüli olyan magas rangú, hivatalban lévő külföldi, nem magyar politikus, aki kimondta: a szlovák kormány legyen nyitott a törvény módosítására. Ezt George Pataki, volt kormányzó is hangsúlyozta, de ő már nincs hivatalban, így szabadabban fogalmazhat. Az EP elnöke szerint a módosított nyelvtörvény okozta feszültség megoldása érdekében intenzív tárgyalásokat kell folytatniuk a különböző véleményen lévő feleknek. Az MKP-nak szintén ez a véleménye. Mi megmutattuk az EP-elnöknek azt a több mint 30 ezer aláírást tartalmazó petíciós csomagot, mellyel a szlovákiai magyarság nyilvánította ki jogigényét, többek között azt kérve, hogy ne korlátozzák tovább nyelvi jogainkat, illetve a magyar nyelvnek, mint regionális nyelvnek az elismerését a magyarok által lakott területen. Az MKP képviselői a petíciós ívekkel is igazolták, hogy nem csak egy szűk réteg ellenkezéséről van szó. Hangsúlyoztuk, nem mesterségesen gerjesztett problémáról van szó, hanem valóban az emberekben ott él a félelem és a bizonytalanság.

 -Másnap pedig Martens úr, az Európai Néppárt elnökével tárgyaltak önök. Az elnök kiemelte a három szlovákiai néppárt-tag együttműködésének fontosságát. Ha egy ilyen jobboldali ellenzéki többség nyerne jövőre, akkor lenne esély a nyelvtörvény megváltoztatására?

 -Nekünk ez a célunk, s ha nem megy, akkor bővüljön a kisebbségi nyelvhasználat törvényes kerete, s fogadjunk el a szlovák parlamentben egy kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. Martens úr látogatatásának fontos momentuma: az néppárt elnöke kimondta, hogy a kisebbségek, így a határon túli magyarok esetében a kulturális autonómiát tartja a legelfogadhatóbb megoldásnak.

 -20 éve volt a rendszerváltás. Mire számítottak önök,  milyen óhajai voltak akkor a csehszlovákiai magyaroknak, s abból mi valósult meg? Ismerünk olyan országokat, ahol igen sokan visszasírják a kommunizmust. Legutóbb Romániában látott napvilágot egy ilyen felmérés.

 -Nálunk, a magyar közösségben, nem készült hasonló kutatás, de abban biztos vagyok, hogy nem tartozunk a rendszerváltás győztesei közé. Az ország déli részének középső és keleti felében – ahol jelentős számban élnek magyarok - hatalmas a munkanélküliség. Évek óta az országban a jelentős gazdasági fejlesztések nem azokban a régiókban történnek, ahol magyarok is élnek. Tehát sem gazdasági, sem nemzetiségi szempontból nem vagyunk a rendszerváltás győztesei. A szlovák kormánypártok által szított beteges nacionalizmus pedig még jobban megnehezíti életünket. Mindennek az az eredménye, hogy vészesen fogy a szlovákiai magyarság lélekszáma.