|
 2009.12.26.
Szükségállapot
2010. a
választás éve. A májusig következő
időszak leginkább latolgatással fog telni. Lesz-e a Fidesznek kétharmada,
10 százalék alá kerül-e az MSZP, bejuttatják-e a Jobbikot? A
politológusok különböző forgatókönyvekkel untatják majd a
nagyérdeműt. A sulykolás már most megindult. A közvéleménykutatók
rögzítik az eredményeket a megrendelő kérésének megfelelően,
és mindenki belátja, hogy megint négypárti parlament kell. Az
SZDSZ helyett jön a Jobbik. Persze, már most szinte bármilyen
eredményre hallunk próféciákat. Talán csak egy lehetőség
bukkan ritkán fel. Mégpedig, hogy esetleg nem is lesz választás.
Hogy ez hogyan lehetséges? Nézzük sorjában. A magyar politikai
életben egy eleddig ismeretlen jelenség ütötte fel a fejét. A
Jobbik a cigányokat, vagy a szocialista kriminológia találmányát,
a cigánybűnözést nevezte meg az ország talán legnagyobb
problémájának. Ez így önmagában egy akkor 1 százalék
alatti párttól semmilyen jelentőséggel sem bírt. A Népszabadság
hónapokon keresztül címlapon tartotta a témát, és az akkor már
masírozgató Magyar Gárdával együtt kialakult a cigányok félnek
a rasszistáktól toposz. Hirtelen az idáig tudatosan mellőzött
téma a stúdióbeszélgetések központi gumicsontjává vált. A
fizetett okoskodók hirtelen fellángoló ellentétekről beszéltek.
Rémtörténetek és valós események felidézésével hergelték
mindkét oldalt. Szögi Lajos meggyilkolása az egyik oldalon,
agyonlőtt cigány család a másikon. Persze egy kis hivatalos támogatás
is kellett. A mindig is a baloldal fellegvárának számító BAZ
megyében Pásztor Albert rendőrkapitány egy sajtótájékoztatón
azt mondta, hogy a decemberben, januárban Miskolcon történt
valamennyi rablási „bűncselekmény elkövetője cigány származású
volt”. A ténymegállapítást hatalmas hisztéria követte. Pásztort
először átvezényelték, majd Draskovics jóváhagyásával
visszakerülhetett. Az érthetetlen közjáték közben kiderült,
hogy a helyi szocialistáknak ínyükre lenne, ha a cigánytéma
előkerülne. Előkerült. A csapból is a Jobbik folyt, a kezdeti
cigánybűnözésből cigányterror lett, majd a Novák Előd által
is működtetett Kurucinfo cigányállatokról cikkezett. Aztán jött
Tatárszentgyörgy és Nagycsécs. Mindkét oldalon erősen
gerjesztett indulatok és természetesen komoly titkosszolgálati
háttér. A cigányok őrséget szerveztek, a Magyar Gárda
vonult. Hol itt, hol ott. A legenda nő, terjed a híre, itt
bizony balhé lesz. Aggódó vagy éppen agresszív nyilatkozatok.
Már csak a tettlegesség hiányzott. Azt egy kicsit nehezebb
megszervezni, de csak idő kérdése. Sajóbábonyban – egy
szocialista képviselőnő felpofozása ürügyén – megtörtént.
A cigányvajda már megpedzi a polgárháború veszélyét.
Persze, hogy kik háborúznának és miért, azt még nem tudni.
Cigányok és magyarok? Az ország kilencven százaléka nem cigány,
ráadásul a cigányok kezében nincs semmi. Se politikai, se
gazdasági, se fegyveres hatalom. Ez aztán az igazi aszimmetrikus
háború. Az egész lehetetlennek és értelmetlennek tűnik. 2009
elején a Jobbik oldalán a Létezik-e cigánybűnözés c írásban
ezt olvashatjuk „A Békéért igenis meg kell harcolni!” Az újabb,
elvtársias, már a szocializmusból is ismert kifejezés, a békeharc
ismét életre kel. Közben a Mónika Show és a Joshi Barath
jellegű aljaműsorok szinte csak minősíthetetlen, félhajléktalan
cigányokat mutatnak, akik anyáznak és verekednek a kora esti műsorsávban.
A helyzet kész. Már csak néhány puskalövés kell és
elindulhat a műsor. Szolgálati kapcsolattal rendelkező emberektől
hirtelen előkerülnek a fegyverek és nem is kell feltétlenül
sok áldozat. Néhány komolyabb lövöldözés, egy-két lincselés.
Bajnai szomorú szemekkel és akadozó beszéddel indít a
Parlamentben: Az alkotmány rendelkezése alapján az Országgyűlés
az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az
élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető,
fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos
cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. Alkotmányjogászok
évek óta figyelmeztetnek – persze szigorúan csak szakmai fórumokon
–, hogy a szükségállapot szabályai kidolgozatlanok. Bár szükségállapot
esetén elvileg a köztársasági elnök a rendeletalkotó, az
biztos, hogy megfelelő időzítés mellett a választásokat nem
lehet megtartani. A választást – az új kiírással együtt
– akár háromnegyed évvel is el lehet tolni. (Kép: A
konfliktus esetleg csak nemzetközi segítségnyújtással
kezelhető.)
czyba
|
