vissza a főoldalra

 

 

 2009.02.13. 

50 ezer forint távfűtésre

Sokak számára jelentett kellemetlen meglepetést a rendkívül hideg decembert követően januárban kiküldött távhőszámla. Míg az egyedi fűtéssel rendelkező lakásokban, családi házakban takarékoskodhatnak a tüzelőanyaggal, és a költségek csökkentése érdekében akár a fagyoskodást is választhatják az ott élők, a távfűtéses otthonokban lakó emberek túlnyomó részének minden körülmények között fizetniük kell az emelkedő költségeket. Márpedig a távhőnek kiszolgáltatott emberek jövedelmének a téli hónapokban akár a felét is elviheti a fűtési költség. Balogh úr több mint 30 éve, még a 70-es évek elején költözött családjával egy kétszobás vadonatúj panellakásba, amelynek akkoriban havi 200 forint körül mozgott a távfűtési költsége. Bár akkoriban az átlagfizetés még csak körülbelül 3000 forint volt, a távfűtés korántsem jelentett olyan horribilis kiadást, mint napjainkban. A jelenleg 72 éves Balogh úrnak a gyermekei már régen elköltöztek, felesége az elmúlt tavasszal halt meg, így 49 négyzetméteres budapesti lakásában egyedül maradt. Jelenleg a nyugdíja 82 ezer forint, míg a távfűtés januárban befizetendő számlája néhány forint híján eléri a 30 ezret. Tehát teljes jövedelmének több mint egyharmada megy el a fűtésre, ami mellett persze villanyt, közös költséget, víz- és csatornadíjat is kell fizetnie meg persze a kábeltévé díját is, amely számára az egyetlen szórakozási lehetőség. Mindezen túl a legolcsóbb élelmiszerre szűkösen még elegendő a nyugdíj, de gyermekei segítsége nélkül Balogh úr már a legszükségesebb gyógyszereit sem tudná kiváltani. Kovács András, akit rokonai, barátai és szomszédai többnyire Andrisnak hívnak, talán még Balogh úrnál is nehezebb helyzetben van feleségével együtt. Az 59 éves férfi járatosként dolgozik a postánál, leveleket és csomagokat szállít egy központi elosztó és a hivatalok között. Nettó keresete körülbelül 80-90 ezer forint, ám két évvel fiatalabb felesége már évek óta munkanélküli, és életkorából adódóan még csak reménye sincs az elhelyezkedésre. Andrisék három gyermeke, két fiú és egy lány már évekkel ezelőtt elköltözött, és jelenleg mindnyájan az otthonteremtés nehézségeivel küszködnek, így nem tudják segíteni szüleiket. A 80-90 ezer forintos jövedelemből és némi segélyből élő házaspárnak pedig segítség nélkül kell fenntartani egy 72 négyzetméteres panellakást, aminek rezsiköltségeit képtelenek fizetni. Így hónapról hónapra nő az adósságuk. Január végén például 47 886 forint távfűtési díj befizetésére kaptak számlát a Főtávtól, ami meghaladja a havi jövedelmük felét. Nyilvánvaló, hogy ilyen kiadások mellett – ha egyáltalán élni akarnak – óhatatlanul jelentős tartozásuk halmozódik fel. Például a távhődíjjal való elmaradásuk 47 ezer forint, amit 70 ezer forint késedelmi kamat is terhel, ám a Főtáv hiába adta át a követelést egy pénzbehajtó cégnek, a házaspár képtelen az adósság kiegyenlítésére. Jelenleg az a szomorú magyar valóság, hogy törvénytisztelő, becsületesen dolgozó, szerény életvitelű emberek is kilátástalan anyagi helyzetbe kerülhetnek az emelkedő megélhetési költségek, többek között a távhőszolgáltatás ugrásszerűen növekvő díjai miatt. Ha most az IMF utasításai alapján a Gyurcsány-kormány ingatlanadóval és áfaemeléssel is növeli a társadalom szerényebb jövedelmű rétegeinek terheit, az elviselhetetlen feszültségekhez, kaotikus és katasztrofális állapotokhoz vezethet, akár már ebben az évben is.

 

Varga Imre