2009.02.27.
Neil Simon: Furcsa pár (női változat)
(Centrál Színház)
A
82 életévébe lépő Neil Simonnak, az egyik legismertebb
amerikai bulvárszerzőnek Furcsa pár című vígjátékát
1965-ben, a Broadway-n mutatták be. Majd három év múlva,
1968-ben láthatták a nézők Jack Lemmon és Walter Matthau főszereplésével
a filmváltozatát, aminek Neil Simon írta a forgatókönyvét.
Ez a film juttatta világhírnévhez az írót, és 1969-ben még
Oscar-díjat is kapott érte: a legjobb adaptált forgatókönyvért
járó aranyszobrocskát adták neki. A Furcsa pár hazánkba
hamar jött, a Vígszínházban 1968. január 6-án volt Bárdy Györggyel
és Tomanek Nándorral az ősbemutatója. A Vígszínház nem lett
hűtlen a komédiához, 2000 májusában felújították, és ez a
produkció azóta is látható. Neil Simon 1998-ban megírta a
Furcsa pár 2-t, ami harminc év elteltével mutatja be a két
ellentétes jellemű barát sorsát. Ebből a változatból is készült
film, aminek a cselekménye nem zárt térben, egy lakásban játszódik,
hanem abban a rozzant járgányban, amiben Oscar fiának és Felix
lányának közös esküvőjére Kaliforniába autózik. Húsz évvel
az ősbemutató után pedig Neil Simon 1985-ben megírta a Furcsa
pár női változatát, aminek szintén a Broadway-n tartották a
premierjét A női verzió érkezésére azonban sokkal többet
– 20 évet – kellett várni: 2005 januárjában a Miskolci
Nemzeti Színház vette fel repertoárjára. Azóta több vidéki
színház is műsorára tűzte, a fővárosban, a Centrál Színházban
tavaly december 12-én mutatták be.
Neil
Simon nem tett mást, mint az eredeti férfidarabot átfordította,
átformálta nőivé. A két ellentétes karaktert: a rendetlent
és a rendszeretőt meg a vezetékneveket: Madison és Unger,
valamint a keresztnevek első betűjét: O és F meghagyta, a
sztori vázát is, sőt egy–két párbeszédet szó szerint idéz,
sőt az időközben eltelt húsz év alatti társadalmi, politikai
változásokat is figyelembe veszi. A cselekmény időpontja az
1980-as évek eleje, helyszíne pedig az elvált újságírónő,
Olive Madison New York-i lakása. Hetente itt jön össze hat barátnő,
hogy kedvenc társasjátékukkal, a „Ki miben tudóssal” múlassák
az időt, és miközben iszogatnak, azalatt megvitatják az élet
meg a világ dolgait. A darab kezdetén csak öten vannak, a
mindentudó Florance Unger hiányzik. Nem kell sokat várni rá, pár
perc múlva beviharzik, és közli: a férje 14 év házasság után
elhagyta őt. Mind az öten egyszerre próbálják fájdalmát
enyhíteni, de ő vigasztalhatatlan. Olive nagylelkűen felajánlja
neki, költözzön hozzá, amíg összeszedi magát. Florance
azonnal hozzálát a lakás takarításához, mert bizony Olive
nem a háziasszonyok gyöngye, hanem elképesztően trehány, ruháit,
könyveit oda csapja le, ahová éri. Florance éppenséggel Olive
ellentéte: mintafeleség, aki a végtelenségig precíz, kínosan
ügyel a tisztaságra, nála élére vasalva sorakoznak a ruhák,
és mértani pontossággal helyezkednek el a tárgyak. Két hét múlva
már látni sem bírják egymást. Komolyabban akkor zörrennek össze,
amikor az emeleten lakó spanyol testvérpár, Manolo és Jesus
udvarolni próbál nekik. Végül Olive megelégeli Florance szelíd
terrorját, és elküldi. Legnagyobb meglepetésére a két „fiúnak”
megesik a szíve a gyámoltalan Florance-on, és befogadják.
Puskás
Tamás, a Centrál Színház igazgatója rendezi a Furcsa párt,
és csupán néhány aktualitással „turbózza fel”, Olive tévés
külpolitikai kommentátor, valamint ma futó dél-amerikai
sorozatokra, szófordulatokra utal. De nem csinál a Furcsa párból
társadalmi, vagy művészieskedő, lila ködös drámát, nem erőltet
bele napi politikai aktualitásokat, vagy amik távol állnak a mű
szellemétől, meghagyja, hogy a vígjáték önmaga lehessen. A
színészek valósággal lubickolnak a szerepükben, ugyanis nem
sok olyan hálás szerep akad, mint Olive-é és Florance-é. A
kibírhatatlan, túlzottan merev, sértődékeny Floranc-ot
Nyertes Zsuzsa a karakterhez illő nyafkasággal alakítja. A
flegma, nemtörődöm, slendrián Olive-ot Borbás Gabi kifogástalanul
jeleníti meg. A mellékszereplők is teszik a dolgukat: a rámenős,
kissé darabos rendőrnőt Cseke Katinka, az öregasszonyos Verát
Szabó Éva, a felnőni képtelen, tinilányos Sylvie-t Balogh
Anna, a csinos, kosztümös Renee-t Kovács Vanda személyesíti
meg. A férfitestvéreket Székhelyi József és Papp János kelti
életre.
Neil
Simon olyan szerző, aki tudja, mivel és miként lehet színi hatást
elérni, patikamérlegen méri ki a helyzet-és jellemkomikumok,
valamint a könnyfacsaró és a szomorú jelenetek egymáshoz
viszonyított arányát, és mesterien kezeli az eltérő jellemek
összeütközéséből adódó konfliktusokat. Sokat bíz a színészekre,
akik imádják szerepüket, mert igazán megmutathatják, „mit
tudnak”. Nem hiába tartják őt a „bulvár színművek koronázatlan
királyának”. Az erős érzelmi hatás és örök emberi
magatartásforma-bemutatás a Furcsa pár negyven éven át tartó
sikerének titka, ezért jóval több, mint egy mondanivaló nélküli,
csacska, csak a rekeszizmokra ható bohózat.
Dr. Petővári
Ágnes
|