vissza a főoldalra

 2009.02.27. 

Hűtlen kezelés Tatabányán

– Egy tatabányai állami földértékesítés kapcsán jelentős vagyonvesztés következett be, ezért Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz.

 – A Vértes Erőmű Zrt. korábban vagyonkezelésre kapott 23 hektárnyi tatabányai területet. Ez egyszerű legelő volt, külterületnek minősült. Korábban az ottani erdőgazdasághoz tartozott, ezután került a Vértes Erőmű kezelésébe. Tehát, a Vértesi Erőmű Zrt. Tulajdonában van az üzemen kívül levő bánhidai telephely. Az itt felhalmozott salakanyag, égéstermék az úgynevezett zagytéren került elhelyezésre. A terület kármentesítése 6 milliárd forintba kerülne, melyre a Vértesi Erőmű Zrt.-t kötelezték. Most viszont kiderült, hogy 2007 decemberében ezt a közel 23 hektáros állami tulajdonban levő területet eladták egy magáncégnek, a Biopetrol Kft.-nek, 12 millió forint értékben. Az érintett 23 hektáros terület az erőmű vagyonkezelésében volt, ám a tulajdonjogát nem tudta megszerezni. A Vértesi Erőmű Zrt. már 2000 óta szerette volna megkapni a területet, a saját költségén el is végezte a művelési ágból való kivonást, ám ennek ellenére, 2007. december 19- én a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eladta azt egy magáncégnek. 2008. január 30-ra már a cég tulajdonába is került a 23 hektáros földterület. Az ügy furcsasága, hogy a vevő, a Biopetrol Kft. becsültette fel az ingatlan értékét, és azon az áron is köttetett meg a szerződés. Pedig 2007 novemberében a parlament elfogadta a vagyontörvényt. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem köthetett volna szerződést erre a területre, mert azt csak a Vagyontanács adhatta volna el. A terület értékesítése jogszabályellenes volt, arra nem illetékes szervezet adta el, ráadásul az értékbecslést sem lehetett volna elfogadni, sőt magát az adásvételi szerződést is a Biopetrol Kft. készítette, nem a földalapkezelő. A Biopetrol Kft. olyan területet szerzett 12 millió forintért, melyen a rekultivációt 6 milliárdért az államnak kell elvégeznie.

 – Gyanúsan hasonlít ez az eladás a budapesti, VI-VII. kerületi ingatlan értékesítésekre. A Biopetrol már árulja a területet?

 – Ugyanaz történik, mint a terézvárosi ingatlanok esetében. Alulértékelik az ingatlant, majd ezt követően eladják egy gazdasági társaságnak. A Biopetrol Kft. jelen pillanatban több százmillió forintért, sőt egyes hírek szerint már 1 milliárdért árulja a 12 millió forintért megvásárolt területet. Ezzel jelentős vagyonvesztés következik be, ezért ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentés tettünk a Központi Nyomozó Főügyészségen. A földalapkezelőt felügyelő pénzügyminisztertől azt várom, hogy rendeljen el vizsgálatot az ügyben, ha pedig erre már sor került, akkor hozza nyilvánosságra az eredményt. Például azt is, hogy mi volt az oka a terület áron aluli eladásának. Ezekre az ügyekre figyelni kell, és ahogy az Erzsébetvárosban elindult valami, máshol, más gyanús ügyeket is meg kell vizsgálni. Ha egyszer a gát átszakad, nem lesz megállás, jönnek az ügyek egymás után, és elindul a megtisztulási folyamat.

 – A gazdasági válság milyen hatással van az amúgy is gyenge lábakon álló mezőgazdaságra?

 – Úgy gondolom, hogy Magyarországot egyedül a mezőgazdaság tudná kivezetni a válságból. Ne felejtsük el, hogy tavaly is a magyar mezőgazdaság mentette meg a GDP-t, az a része a gazdaságnak, amely ezer sebből vérzik, ahol a termelők folyamatosan értékesítési problémákkal küzdenek, egyik ágazati válságot követi a másik. Most éppen a tejtermelői válság. Egymás után számolják fel a tehenészeteket, vágják le az állatokat, mivel 48 forintért nem érdemes tejet termelni. A magyar termelők nem olyan emberek, akik könnyen feladják, még akkor sem, ha kilátástalan a helyzetük. A Gyurcsány-kormány regnálása alatt, agrárstratégia nélkül, ide-oda csapódik a mezőgazdaság. Nincsenek konkrét elhatározások, csak ad-hoc jellegű döntések születnek. Megpróbálják folyamatosan átvinni a földtörvény módosítását, hogy gazdasági társaságok termőföldet tudjanak vásárolni. A kis gazdaságok egymás után mennek csődbe. Ennek ellenére azt mondom, hogy megfelelő agrárpolitikával a mezőgazdaság új színt tudna vinni az ország gazdasági életébe, kihúzhatná a kátyúból Magyarországot. Hagyni kéne a magyar termelőket, hogy termeljenek, meg kéne nekik adni a feltételeket, megfelelően szétosztva az uniós forrásokat. Ezeket az EU-s pénzeket most nem a termelő kapja, hanem a költségvetés lyukait foltozzák velük. A legnagyobb felelőssége a Gyurcsány-kormánynak az, hogy a magyar termelők a belső piacok jelentős részét is elvesztették, a kormány multibarát politikája tönkretette a magyar termelőt. Mi már évekkel ezelőtt megmondtuk, amit Gráf József hangoztat, hogy a multikat rá kell kényszeríteni – legalább 80 százalékban – a magyar áruk forgalmazására. Meg kell szüntetni a polcpénzt, a mindenféle bekerülési költségeket, és legyen elsőbbsége a magyar árunak. Óriási a felelőssége a mai kormánynak abban, hogy idáig süllyedt a magyar mezőgazdaság, de még mindig azt mondom: ez a legéletképesebb ágazat Magyarországon.

 – A MAGOSZ szociális boltok megnyitásával népszerűsíti a magyar termékeket. Hol tart most az akciójuk?

 – Ez válasz arra a válságra, ami most ma Magyarországon van. Az emberek már olyan életkörülmények között élnek, hogy nem tudják a legalapvetőbb élelmiszereket sem megvenni. Az üzletláncokban, piacokon, csarnokokban – nem az őstermelőkre gondolok – annyira elszabadultak az árak, hogy az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a paradicsomot, krumplit vagy éppen a tojást, tejet. Tavaly szeptemberben indítottunk a Ferencvárosban egy alma, krumpli, tej-akciót, ami annyira sikeres lett, hogy most már kéthetente megtartjuk a piacot a Bakáts téren és a Vágóhíd utcában. Ekkor döntöttük arról is, hogy jó lenne, ha minden nap megtalálhatóak lennének egy üzletben ezek a termékek. Az elmúlt három héten több mint száz kiskereskedő jelezte igényét, hogy csatlakozna a szociális bolthálózathoz. Eddig két üzletet nyitottunk, a harmadik is hamarosan beindul. A rendszer lényege az, hogy a MAGOSZ vidéki gazdaköreiből begyűjtjük a zöldségeket, gyümölcsöket, és ezek a városi kisbolt polcaira kerülnek. A bolttulajdonossal szerződést kötünk, hogy a diszkontáron kapott termékre maximálisan mennyi hasznot tehet. A rövidülő kereskedelmi láncolattal azonban még így is olcsóbban, vagy közel azonos áron tud minőségi magyar termékeket kínálni, mint a nagy bevásárlóközpontok. A csatlakozó üzlet megkapja a levédett Szociális Bolthálózat logót, és a szerződést kötünk vele, hogy a gazdakörökből ellátják állandó és idényjellegű olcsó magyar zöldségekkel, gyümölcsökkel. A termékek köre nem fog bővülni, maximum még termelői mézet, lekvárt fognak forgalmazni, viszont a híresztelésekkel ellentétben nem lesz szociális sör és párizsi. Itt a lehetőség, hogy a magyar gazda visszatérjen a piacra.

Oláh János József