|
 2009.02.27.
Az MSZP-s Burány lemondásra szólította fel az MSZP-s Hunvaldot
Tarlós
Istvánt, a Fidesz fõvárosi frakcióvezetőjét kérdezte a Magyar Fórum.
– Hunvald György VII. kerületi MSZP-s polgármester,
fővárosi képviselő letartóztatásával megszűnik az
MSZP-SZDSZ többség?
– Érdekes és új helyzet, patthelyzet állhat elő a közgyűlésben,
mert 33 MSZP-SZDSZ, illetve ugyanennyi Fidesz-KDNP-MDF képviselő
lesz jelen az ülésen. Ugyanakkor Burány Sándor az MSZP elnöksége
nevében hiába szólítja fel lemondásra Hunvaldot, neki a jogerős
ítéletig megmarad a képviselői mandátuma, az ő privilégiuma,
hogy arról lemond-e. Kétségbeesett elővágás, hogy alig néhány
órával Hunvald György ügyészségi kihallgatásának megkezdése
után már a fővárosi képviselői mandátumáról való lemondásra
szólították fel. Érdekes az is, hogy a VII. kerületi MSZP elnöki
posztjáról és a polgármesteri tisztségéről való lemondásra
nem szólították fel, a fővárosi képviselői poszt azonban láthatóan
nagyon fontos számukra. Úgy vélem, hogy a következő közgyűlésen
ki fog derülni az, hogy az MDF valóban ellenzéki párt-e.
Ellenzéki támogatás nélkül ugyanis a közgyűlés még a
napirendjét sem tudja elfogadni. Sajnos a fővárost vezető koalíció
igen káros lépéseket tesz nap mint nap, de amint kiegyenlítődnek
az erőviszonyok, nem tudják az általunk negatívnak tartott lépéseiket
folytatni.
– Négy alternatívája van Budapest közigazgatási
reformjára. Ezek közül három a jelenlegi kerületek határait
is érintené, míg egy „csupán” az önkormányzati hatásköröket.
Mit vár a közigazgatás átalakítását célzó kezdeményezésektől?
– Aki ismeri Budapest közigazgatását, működését, az
tudja, hogy a kétszintű önkormányzás már régen csődöt
mondott. Az átlagos városlakó – önhibáján kívül – nem
is értheti mi a lényege ennek a kétszintű önkormányzásnak.
Rendkívül rosszak a feladatmegosztások, nincs összehangolva a
felelősség és a hatáskörök. Ráadásul a főpolgármester
semmibe veszi a kerületeket. Ez így tovább nem működhet, szétforgácsolódnak
az akaratok, a stílusok a módszerek, a források. Valamit tenni
kell. Mi egy vitát szeretnénk elindítani, kinyilvánítani a
konstruktivitásunkat, és nem tettünk egyebet Kósa Lajossal,
csak az elméletileg elképzelhető megoldási javaslatokat egymás
mellé tettük, elemeztük előnyeiket, hátrányaikat, és hozzáfűztük,
milyen jogszabályokat kell megváltoztatni a fővárosi önkormányzat
eredményesebb működéséhez. Most úgy véljük, hogy az MSZP
és a kormány térfelén pattog a labda. Ha komolyan gondolják
azt, amiről már annyiszor szónokoltak, akkor tessék, valljanak
színt, elemezzék ki a helyzetet, tegyenek javaslatokat, és
induljon meg a párbeszéd ebben az ügyben.
– Mi szól amellett, hogy tartsuk meg a kerületeket,
és mi szól ellene?
– Budapesten jelenleg 700 önkormányzati képviselő tevékenykedik,
van 24 polgármester és 55 alpolgármester, ennyi ember nem
nagyon tud operatívan irányítani egy várost, és éppen ezért
is nincs Budapesten egységes városrendezési elv, sem egységes
vagyongazdálkodás. Nem azt mondom, hogy vegyék el a kerületek
vagyonát, de meg kell fogalmazni és érvényesíteni az egységes
vagyongazdálkodási elveket. Pályázatoknál, döntéseknél
jogszabályba kell foglalni a személyi felelősséget, mert
ameddig bizottsági szinteken kenik el ezeket a dolgokat, addig átlátható
rendszerről beszélni nem lehet.
– A budapesti közigazgatást, amely eltér az ország
más településeinek közigazgatásától, egységesíteni
szeretnék egy új struktúra megalkotásával?
– Tekintettel arra, hogy van az országnak 3200 önkormányzata
közül egy, amelyik egészen másképp működik, mint az összes
többi, főpolgármester úr is jó néhányszor utalt már rá, a
szocialisták is, hogy lépni kell, mi letettünk az asztalra egy
olyan anyagot, ami vitaalapként szolgálhat. Ez az anyag elemzi a
helyzetet és felvázolja azokat az alternatívákat, amik a főváros
közigazgatásának átszervezése során szóba jöhetnek, anélkül,
hogy valamelyik mellett letenné a voksot.
– A BKV bejelentett átalakítása, hét külön céget
átfogó holdinggá, elvileg azt a célt szolgálná, hogy a vállalat
jobban és olcsóbban működjön. A Városi és Elővárosi Közlekedési
Egyesület szerint ezek közül egyikre sem látni jelenleg
garanciát. Frakcióvezető úrnak mi az álláspontja?
– Elvben a holdingosítás, vagy adósságkezelő
szervezet létrehozása, lehetne jó is. Azonban a BKV jelenlegi
elképzeléseiben nincs kellően alátámasztva, hogy mitől lenne
ez az új cég olcsóbb. A VEKE kritikája jogos, nem látni
garanciát arra, hogy olcsóbb vagy jobb lenne 7-féle BKV-jegy,
mint egy, vagy a 7 BKV leánycég, külön-külön akár kilenctagú
felügyelő bizottsággal és igazgatósággal eredményesebben működne.
Nincs garancia arra, hogy a közlekedésszervezési rendszer egysége
megmarad. Vagyis például olyan menetrend készül később is,
amiben az utolsó metrót megvárja az utolsó busz. Nyomatékosítja
még a problémát, hogy tőzsdére akarja vinni a cég részeit a
főváros, ami burkolt privatizáció, ami a fővárosi vezetés
nagyon negatív és általunk ellenzett döntése lenne. Másfelől
a BKV-nál a csődhelyzet nem az utóbbi években állt elő, két
és fél éven belül a harmadik vezérigazgatója van a BKV-nak.
Kocsis amúgy egy nagyon felkészült ember, de nem varázsló, a
BKV nincs abban a helyzetben, hogy kirántsa magát a slamasztikából,
önerőből erre soha nem lesz képes, a városnak és a kormánynak
a zsebébe kell nyúlnia. A BKV adósságállománya 85 milliárd
körül van, 2006-ban ez még csak 12 milliárd volt. Akkor azt ígérték,
hogy 2008-ra el fog tűnni az adóság. Gyakorlatilag ki lehet
mondani, hitelképtelen ez a cég. Nagyon furcsállom, hogy a
100%-ban önkormányzati vállalat nehéz helyzetéért mindig a
vezérigazgatókat teszik felelőssé, mikor van az önkormányzatnak
egy első számú vezetője, és van egy törvény, ami egyértelműen
a főváros feladatává teszi a budapesti közlekedés biztosítását.
Oláh János József
|
