vissza a főoldalra

 2009.01.23. 

Kommunisták a Hlinka-gárdában

A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) a múlt héten hozta nyilvánosságra a második világháború alatti Hitler-párti szlovák állam befolyásos félkatonai alakulatával, a Hlinka-gárdával kapcsolatos dokumentumokat. Egyelőre az 1939 és 1943 közötti időszakra vonatkozó nyilvántartásokat – 130 megyei és járási tisztségviselő adatait – közölték, hamarosan további dokumentumokat is hozzáférhetővé tesznek.

 A Hlinka-gárda Hlinka Szlovák Néppártjának volt a félkatonai szervezete. 1938-ban alakult, a tagok eredetileg önként jelentkeztek. „1939 szeptembere és decembere között kötelezővé tették a tagságot, ám a sok bírálat miatt újra önkéntes alapon működött“ - mondta Peter Sokolovič, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze.

 A gárdának nem lehetett tagja akárki, a jelentkezőnek árja származásúnak kellett lennie és támogatnia kellett az autonómia, vagyis az akkori felfogásban az önállóság eszméjét.

 „Kommunisták is tagok voltak, de zsidók természetesen nem. Olyanok is beléptek, akik nem értettek egyet a rezsimmel“ - véli Sokolovič, aki szerint ez utóbbiak közé egyes idealisták és nemzetiek tartoztak, akik az önálló Szlovákiát támogatták. Mások inkább csak azért léptek be a szervezetbe, mert féltek az esetleges következményektől, például munkahelyük elvesztésétől.

 Sokolovič szerint a harmadik csoportba azok tartoztak, akik valamilyen anyagi előnyt reméltek tagságuktól. A Hlinka-gráda ugyanis 1940 után tevékenyen részt vett a zsidóellenes intézkedések megvalósításában.

 A gárdisták a nyilvános helyeket, éttermeket járták és füleltek, hogy nem hallanak-e suttogó propagandát a fasiszta rezsimmel szemben.

 Sokolovič szerint a Hlinka-gráda szerepet kapott az első bécsi döntést követő magyar–szlovák kis háborúban is. 1942-től a gárdisták őrizték azokat a táborokat, ahová a zsidókat összegyűjtötték, hogy később német koncentrációs táborokba szállítsák őket. Aktívan részt vettek a bujdosó zsidók felkutatásában is.

 A Hlinka-gárdának népszerűsége csúcsán 100 ezer tagja volt, 1943-ra azonban már csak feleennyi. A kemény magot – a készültségi alakulatokat – mintegy 5 ezren alkották. Közülük nem mindenki volt önkéntes, egyeseket behívtak.

 A Szlovák Nemzeti Felkelés ideje alatt a Hlinka-gárda gyilkosságokat követett el, partizánokat kínzott. A zsidó deportálások második hullámában ugyancsak sokat segédkeztek, sok zsidó már Szlovákiában belehalt a kegyetlen bánásmódba.

 Sokolovič szerint azonban különbséget kell tenni az egyes gárdisták között. „Egyes járási tisztviselők csak papírmunkát végeztek. Előfordultak olyan esetek, hogy kiléptek a gárdából, mert nem értettek egyet tetteivel.“

 A Hlinka-gárdát 1945-ben oszlatták fel, több vezetőjét kivégezték vagy hosszú börtönbüntetésre ítélték.