vissza a főoldalra

 2009.01.30. 

Pax et bonum!

A Ferences Család - a ferences lelkiségben élő férfi és női szerzetesrendek, valamint a Ferences Világi Rend - 2009-ben ünnepli a ferences lelkiség szerinti élet pápai jóváhagyásának 800 éves jubileumát. A magyarországi programokról, kiadványokról, a rend múltjáról páter Dobszay Benedek, a Magyar Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciai titkára nyilatkozott.

-Történelemkönyvek tanítása szerint a középkorban a fényűző palotákból prédikáló klérus nem volt feltétlen hiteles az egyszerű embereknek. Írják: ezért jelentek meg az eretneknek bélyegzett tanok, a katharok vagy a valdensek, de ezért tűntek fel a koldulórendek is. Ince pontifikátusa alatt kezdett el prédikálni Assisi Szent Ferenc, a ferences rend alapítója, aki feladva vagyonát a népnek magyarázta és értelmezte a Bibliát azok anyanyelvén. Emellett több társadalmi feladatot is ellátott követőivel. Mennyire igaz, hogy Szent Ferenc tanai igen hasonlítottak a valdensek által hirdetett igéhez?

 -Nem csak a kor egyházának kríziséről kell beszélni, hanem arról is, hogy a XIII. század elején alakulnak ki Itáliában a polgári városok. Az egyháznak pedig a városokban más kommunikációt kell folytatni. Vannak hasonló pontok Szent Ferenc és a valdensek tanai közt, ám rendünk alapítója végtelenül tisztelte az egyházat. Írásaiban olvashatjuk: a klérus tagjait akkor is tisztelni kell, ha bűnösök. Azért is, mert ők érintik az eucharisztiát. Alapvető követelmény rendünk regulájában, hogy a szerzetbe jelentkező katolikus legyen. Tehát a katolikus hit teljességével rendelkezzen. Az is igaz, hogy alapítónk sokszor ugyanannak a néprétegnek hirdette az igét, mint a kor eretnekei. Ettől függetlenül Ferenc nem prédikáló rendet akart létrehozni. Az alap saját istenkapcsolata. S ez sodorja afelé, hogy kimegy az emberek közé, s köztük élve egyszerűen, de lényegre törően hirdeti az igét.

 -Igaz, nem prédikáló rendről van szó, de a törökök a Porta területén csak a ferenceseknek engedték meg Isten igéjének hirdetését.

 -A rendet az egyszerűsége, szegénysége mentette meg sokszor az ellehetetlenüléstől a történelem folyamán. A török uralom idején a ferencesek megtalálták a közös hangot a megszállók vezetőivel is. A fáma szerint a szegedi templomot azért ők kapták meg, s nem a protestánsok, mert Mohamedet is prófétának mondták.

 -Ha már a muzulmánokat említettük szólni kell arról, hogy 1219-ben Ferenc találkozik Melek-el-Kamel szultánnal a Szentföldön. Igaz, hogy az uralkodó azt kérte tőle, hogy imádkozzon érte?

 -Így van. Ez egy nagyon érdekes találkozás volt, egy olyan vizitáció, ami a ferences misszió alapját jelenti. A történet a keresztes háborúk idejére datálódik, s Ferenc mégsem fegyverrel, erővel akarta megtéríteni az uralkodót, hanem békésen szeretett volna vele szót váltani. A legendában megfigyelhetjük az uralkodó és Ferenc közötti mérhetetlen nagy tiszteletet. Ferenc írásaiból kivehetjük, hogy meghatotta az imádkozásnak az a módja, amit a muzulmánoknál tapasztalt. Leírja: ahogyan ott imára hívják a népet, úgy kéne nekünk is felszólítani a keresztényeket imádkozásra.

 -Úgy vette észre, hogy a vallásgyakorlat ott erősebb volt, mint Európában?

 - Nem tudok ilyen összehasonlításról. Egy biztos: amit a szultán táborában tapasztalt, az meghatotta. A párbeszédteremtést ő kezdte el ezzel a látogatással. A ferences nagy missziók alapkövetelménye: úgy menjünk az adott területre, hogy ott először párbeszédet kezdeményezzünk.

 -Milyen haszonnal bírt az egyház számára az 1209-es pápai jóváhagyás?

 - Az egyháznak, ha nem is politikai, de lelki szempontból hihetetlen nagy megújulást hoztak az akkor megjelenő koldulórendek, hiszen azok sok világit is megszólítottak. Létrejönnek a világi, az ún. harmadrendek is. A ferenceseknél a Szekuláris Harmadik Rend vagy más néven a Ferences Világi Rend tagjai nem hagyták el a világot, hanem – családot alapítva, vagy egyedül élve – benne maradtak. Ők saját világi állapotukban akarják megvalósítani a szeretet tökéletességét. Így Szent Ferenc felléptével egy vallásos megújulást hozott, s nem véletlen, hogy néhány év alatt ötezerre nőtt a testvérek száma. Valószínűleg egy nagy lelkiségi igényt talált meg alapítónk a Szentlélek által. 1215-ben a IV. lateráni zsinaton sok lényeges vallásgyakorlati témában történt előrelépés. Ilyen az eucharisztia tisztelete, a gyónás rendszeressége. Szent Ferenc pedig terjeszti a zsinati tanítást, s prédikációiban felszólítja az embereket arra, hogy kövessék a zsinat határozatait.

 -Ez a jóváhagyás még csak szóbeli volt. Mikor hagyták jóvá a regula végleges, azóta is érvényes szövegét?

 -Amit most ünneplünk az az első regula szóbeli jóváhagyása. Ez a regula nem is maradt ránk. 1221-ben elkészül az ún. „Meg nem erősített regula”, s 1223-ban hagyja jóvá a már végleges regulát III. Honoriusz pápa. Érdekesség, hogy elvileg, a zsinat döntése alapján 1215 után nem lehetne új regulát létrehozni. Azért írják alá 1223-ban mégis a regulát, mert Ferenc azt mondja: mi már az előzőre kaptunk egy jóváhagyást, s a mostani szabályzat annak a továbbfejlesztett változata.

 -A ferences rend jelszava: pax et bonum! Ennek nyersfordítása: béke és jóság. Ezt béke és áldásnak is szokták fordítani. Ez is Ferenchez kötődik?

 -Igen, sokszor úgy köszöntette az embereket: „Az Úr adjon nektek békét.” A béke jelentős szerepet játszik lelkiségében. Itt a béke az Istennel való békességes életet jelenti, melynek következménye az emberek közti igazi béke is. Köszöntésként használja még a „jó napot, jó emberek” formát is. Az egyik imádságában Istent jónak nevezi, s a szövegen belül többször kihangsúlyozza, hogy az Úr a legfőbb jó és minden jónak forrása. Tehát ez a szó is Istenhez kötődik.

 -Kolduló rendről van szó. Ez azt jelentette, hogy a ferenceseknek nem lehetett semmilyen személyes vagyona?

 -Míg a más rendeknél, például a bencéseknél, a szerzetesnek nem lehet semmije, de a monostor vagyonnal rendelkezhet, addig a ferenceseknél a közösségnek sem lehet ingósága, ingatlana. Amije a rendnek van, az elvileg a Szentszéket illeti.

 -Manapság látunk ferenceseket autókkal közlekedni, mobilt, modern technikai eszközöket használni. Azt mondhatják: ilyen egy kolduló rend?

 -Ezzel a problémával a rend 800 évvel küzd. A renden belüli reformok mindig érintették a szegénység problémakörét. Egy ferencesnek minden nap fel kell tennie magában a kérdést: kellően szegényen élek-e? Ugyanakkor az, hogy mi oktatási, egészségügyi, szociális munkát végzünk, s plébániákat vezetünk megköveteli azt, hogy különböző technikai eszközöket használjunk. A magyar provincia intézményrendszere akkora, mint egy kisvárosé. Több mint 500 külső munkavállalónk van, több mint 2 ezer diák oktatásáról gondoskodunk, s több 10 ezer ember hitéletét ápoljuk, nem beszélve szociális vállalásainkról. Ezekhez a szolgálatokhoz szükséges egy optimális anyagi háttér. Közben persze meg kell kérdezni magunktól: mi a pénzforrásokat megfelelő módon használjuk fel, vagy sem? Végül az sem mellékes, hogy megvizsgáljuk, munkavégzésünkben vagyunk-e annyira szorgalmasak, mint egy egyszerű szegény magyar ember.

 -Nem papi rendről van szó. Vannak, akik csak testvérként akarnak tevékenykedni a rendben, s nem kérik felszentelésüket?

 -Jelenleg a provinciában tíz felett van a számuk. Fiatalok is jelentkeznek hozzánk testvérnek, ők nem csak fizikai munkát végeznek, hanem, például, oktatnak is. Az a csodálatos, hogy a ferences rend tagjai más kultúrkörből érkeznek, különböző feladatokat végeznek el, s mégis egy megszentelt közösségben élnek.

 -Milyen kiadványok jelentek meg eddig, s milyeneket készülnek kiadni a jubileumi évre?

 -Nem csak a rend, hanem magának a ferences családnak a jubileumáról van szó. Magyarországon tizenhat közössége van a ferences családnak. Így a Kisebb Testvérek Rendje – tehát mi -, a minoriták, a kapucinusok, a második rend, tehát a klarisszák és a harmadik rend, melyben világiak és a kongregációk találhatók. Megjelent már egy album – egy sorozat első kötete, mely Szent Ferenc útja címet viseli -, s melyben mindegyik ferences közösség bemutatkozik. A második kötet a ferences lelkiségről fog szólni. A harmadik kötetben rendtartományunk intézményei, rendházai fognak bemutatkozni.

 -Lesznek DVD-k is?

 -A ferences misszióról már megjelent egy szinkronizált DVD. Ez év végére pedig szeretnék tartományunk munkájáról egy kis filmet csináltatni. Honlapjainkat is fejleszteni fogjuk. Programfüzeteket, szóróanyagokat is megjelentetünk, az egyik pl. a ferences lelkiségről szól. Kiadványaink között jelentős a Magyar Ferences Források sorozat, melynek már több kötete látott napvilágot. Levéltári és konferencia anyagokat tartalmaznak. A sorozaton belül idén a Szent Erzsébet-konferenciáról és a csíksomlyói passiókról szóló kötet jelenik meg.

 -Lelkigyakorlatokon kívül kulturális programokra, konferenciákra is készülnek?

 -Két programcsomag van: az egyik rendházakhoz, plébániákhoz kötődik. A ferences templomokban és intézményekben a lelkiség gazdagságát feltáró lelkigyakorlatokat és előadássorozatokat tartanak. A másikba a központi, országos rendezvények tartoznak. Három nagy konferenciát tartunk az év során. Márciusban művészettörténeti, szeptemberben teológiai, októberben rendtörténeti témában. Az első kettő helyszíne a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, míg a harmadiknak a Sapientián kívül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ad helyt. Az októberi nagymarosi ifjúsági találkozó vezérfonala idén pedig a ferencesség lesz.

 -Kárpátaljáról és az erdélyi Stefanita Rendtartományból is várnak vendégeket?

 -A ferences jubileum szervezése 2003 óta a világ több pontján elindult. Most nem egymás látogatásán van a hangsúly, hanem azon, hogy mindegyik provincia helyben megszervezze a jubileumi év programjait. Az erdélyiekkel egy közös feladatunk van most: az idén nyáron megrendezett második Európai Ifjúsági Ferences Találkozó helyszínére, Spanyolországba egy közös csoport szervezése.

 -A felsorolt programok a rend népszerűsítését is szolgálják? Tehát elképzelhető, hogy nem öt, hanem tíz novíciust tudnak felvenni?

 -Az is elképzelhető, hogy ezekkel a programokkal többen felismerik a meghívást a szerzetesi életre. A jubileumi év koordinátoraként azonban úgy gondolom: a ferences lelkiségnek olyan sok adománya van, melyet világi hívőként is be lehet építeni az ember életébe.

 -Van-e arról adat, hogy évente mennyien jelentkeznek Magyarországon a noviciátusba?

 -Hozzánk évente 5-6 személyt, a klarisszáknál pedig egyet-kettőt vesznek fel a noviciátusba.  Igaz többen jelentkeznek, de van, aki nem felel meg a követelményeknek. A harmadik rend jól működő közösségeinél évente 2-4 fő jelentkezik.

 -Minoriták és kapucinusok is élnek hazánkban? Mindkettő az első ág egy-egy rendje.

 -A minoritáknál egy tartományt képez a magyar és az erdélyi rész. Létszámuk körülbelül húsz fő, ők négy rendházban működnek: Szegeden, Miskolcon, Egerben és Aradon. Növendékeiket nem Magyarországon, hanem külföldön képezik. A kapucinusok kevesen élnek hazánkban – Móron és Budán – ők a velencei rendtartományhoz tartoznak, ezért az itt lévő testvérek fele olasz. Sajnos nekik nem sikerült olyan jól az újraindulás, de reméljük ők is meg tudnak erősödni.

 -Olvastam: 2007-ben ún. hivatástisztázó kurzust tartottak. Miről van szó egy ilyen eseményen?

 -Minden évben két kurzust rendezünk: az egyiket októbertől márciusig, a másikat nyáron egy hét leforgása alatt. Különböző anyagokat dolgoznak fel a kurzus résztvevői: mint például, az emberi értettség, a keresztény hitben való érettség, a hivatás felismerésének jelei, vagy épp a döntésképesség. Eközben sokat beszélgetünk a résztvevőkkel. A kurzust azoknak hirdetjük meg, akik még egyedülállók, s akikben felvetődik a szerzetesi, vagy papi hivatás iránti érdeklődés. Abban szeretnénk segíteni, hogy részvevő felismerje,mire hívja őt az Isten és dönteni tudjon. A lényeg az útmutatás.

 -Egyre nagyobb a nyomor és a munkanélküliség hazánkban. Előfordul olyan, mint a középkorban, hogy a szerzetesek kilépve a kolostorok világából felkeresik a szegény embereket és lelki táplálékot adnak nekik?

 -Ez minden lelkipásztori intézménynek külön feladata. A lelki támasz adására főleg plébániákon van lehetőség. Ha látjuk, hogy egy család nagy bajban van, akkor különböző karitászokon keresztül próbálunk segíteni rajta. A munkanélkülieken úgy is segít a rend, hogy nem alamizsnát oszt nekik, hanem ha megteheti, akkor munkát ad számukra.

 -Tanít az Orsolya Rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnáziumban. Olvassuk: egyre kevesebb állami támogatást kapnak az egyházi iskolák. A híveken kívül külföldről is kapnak támogatást az iskolák fenntartásához?

 -Ez a régebbi időszakra volt jellemző. Nyugatról már a tőlünk keletebbre fekvő térségek intézményeit támogatják. Külföldről csak eseti támogatást kapunk. Magyarországon már átléptünk egy jelentős határon. Valóban nem megfelelő az egyházi iskolák támogatása – igaz egy iskolát sem támogatnak állami szinten optimálisan – de az a tapasztalom, hogyha jó állapotban van az iskola épülete, akkor lehet olyan költségvetést készíteni, hogy az intézmény ne adósodjon el. A hívek anyagi támogatását pedig főleg szociális területre kell fordítani, mert ott van igazán nagy baj. A mi legnagyobb szociális intézményünk a gyöngyösi Autista Segítő Központ és a karácsondi majorság. Ez úttörő vállalkozásnak számít nálunk, ám gyakran a teljes anyagi csőd szélén áll, így az isteni gondviselés nagy jele, hogy a központ még létezik. Budapesten nyugdíjas-foglalkoztatót, Szegeden hajléktalankonyhát, Esztergomban pedig szociális otthon működtetünk. Látjuk: a szociális szféra sokkal keményebb helyzet elé állítja a rendet, mint az oktatás. Ezért ezen a területen minden segítséget szívesen fogadunk.

Medveczky Attila