|
 2009.07.14.
Megjelent a Havi Magyar Fórum júliusi száma!
Csurka
István : Áldozat, Sorskérdésünk sorsa (37.) (2-7.oldal)
Bratianu
a terület-hódítás megszállottja volt. Nagy területű Romániát
álmodott, amely felett természetesen a román fanariótákból
lett, bojársággal kevert erős románok uralkodnak, de amelynek
a népe lehet kevert és sok-sok dolgozóból, katonát adó népből
álló. Az ő birodalma nem vérségi alapon épült volna fel,
legalábbis egyelőre, amíg a román nép rá nem szaporodik a többire,
hanem területi hódításra. Ehhez azonban a román hadsereg
mostani kilengéseit el kell fogadtatni, le kell tagadni, meg kell
indokolni. Ehhez kellett neki a történelmi visszatekintés,
valamint ahhoz, hogy ne a román jelenről essék szó. Ha bajban
vagy, ha rossz fát tettél a tűzre és főként, ha valamiben
gyengének tartod magad, azonnal vádold meg a másikat. Előbb
bomlassz, aztán ránts kardot. Ezt Benes Eduárd is így csinálja,
s ő pedig a Cion bölcseinek jegyzőkönyveiből tanulta meg, ámbáror
ő maga nem zsidó. A történelemnek ilyetén való felhasználását,
a történelmi vádaskodás módszerét Benestől leste el, akit a
legtöbbre tartott a Békekonferencia egész társulatában.
„Ketten vagyunk” – gondolta el néha, ha valami sikerült
neki.Tudta, hogy Foch marsallra és valamennyire Clemenceau-ra is
számíthat a nagy tanácskozásban, mert gyűlölik az 1870-es
vereségük miatt a németeket és bosszút akarnak állni rajtuk,
s ez most sikerült, de ezeknek a gyűlölőknek segítséget kell
kapniok, mégpedig a saját embereiktől, alulról.
Fekete Antal :
Kasszandra feljegyzései (2.)
A
Hazugság Birodalmában árulás az igazság
(8-10.oldal)
A
neoklasszikus közgazdasági elmélet hamis, mert a kereslet-kínálat
egyensúlyára épít. Nemcsak az adósságtömeget és a pénzforgalom
szintjét hagyja figyelmen kívül, hanem a jövő bizonytalanságát,
és az ahhoz kapcsolódó spekulációt is. A spekuláció jelenléte
a kereslet és kínálat fogalmát lefokozza a metaforák színvonalára.
Az áralakulásnak a kereslet és kínálat egyensúlyán alapuló
magyarázatát megfosztja a kötelező tudományos igényességtől.
A kereslet és a kínálat fogalma homályossá válik, mihelyt a
spekuláns megjelenik a színen. A spekuláns ugyanis a másodperc
törtrésze alatt eladóból vevővé tud átvedleni, vagy megfordítva.
Ez a tény végzetesen aláássa a neoklasszikus közgazdasági
elméletet, annak az áralakulásról szóló fejezetével együtt.
Megkérdőjelezi ennek az elméletnek a hitelességét.
Sütő Gábor: Vidám
utókampány
(11-16.oldal)
Kampányoltunk,
jártuk az országot. Szerettük volna elérni, hogy az emberek végre
ne csak a rossz és a rosszabb, a globalista és a globalistább közül
választhassanak, hanem legyen magyar alternatíva is. Erre most
volt reális történelmi esélyünk! Máshol elemzendő bonyolult
külső és belső okok miatt azonban, sajnos, nem sikerült.
Pedig mindenhol lelkesedéssel fogadták a MIÉP megújult aktivitását,
közvéleményünk kifejezetten éhezik rá. Sikertelenségünkre
nincs is elfogadható magyarázat. Többek közt azért sem, mert
ráadásul még a Gyurcsány-Bajnai kormány is nap, mint nap
akaratlanul is a MIÉP álláspontjának a népszerűsítésén
„dolgozik”. Ez utóbbi megállapításból – amely azonban
komolyan veendő – már látható, ezúttal a vidámabb oldaláról
közelítjük meg mindezt. Országjárásunk felejthetetlen élmény
volt. A találkozások, meghitt beszélgetések örömére, de a fáradtság
miatt is – no meg a kiszáradást elkerülendő – le-leültünk
egy kis felfrissülésre. A hűsítő itóka mellett, inkább csak
a magam szórakoztatására, eljátszadoztam a gondolattal, hogy
egyes pártok képviselői, vagy ellenfeleik, milyen kommentárt fűznének,
vagy milyen pohárköszöntőt mondanának, teszem azt, egy pohár
vörös borhoz.
Dr.Semjén Zsolt:
Szabó Dezső Isten-képe és kereszténysége (17-19.oldal)
Szabó
Dezső tudatosan adott szerepének, tanításának, híveinek –
természetesen igen sajátos értelemben vett, de mégis csak –
bizonyos egyházszerűséget. A Szabó Dezső-i stílus félreismerhetetlenül
prédikációra emlékeztet, összefoglalásai a katekizmusok
jeleit mutatják, az hogy „apostolokat” választ, mind ezt
bizonyítják. Az előzőek alapján állítható, hogy ha a
magyarság életében a buddhizmus szerepet játszott volna, Szabó
Dezső nem lett volna idegen a buddhizmushoz sem. Azonban Szabó
Dezső és a kereszténység viszonyában lényegileg másról van
szó! Ez a lényegileg más: Krisztus. Meggyőződésem, hogy Szabó
Dezső számára központi és egyedülálló jelentőségű
Krisztus személye. A szánakozó Krisztus. Szabó Dezső freskóin:
a Nincs menekvés Szegény Halásza, Az elfelejtett arc Idegenje.
Az egyetemes szánalom általi megérintettség, az egyetemes
szolidaritás meglátása és vállalása, ez: az életküldetés.
Ez Szabó Dezső alaphangja, megéltségében leghitelesebb vonása
Szabó Dezső Krisztus-képének.
Dr.Petővári Ágnes:
Szabó Dezső műveinek nőtípusai (20-25.oldal)
Szabó
Dezsőről sommásan – mintegy kisiskolás módon – annyit
lehet elmondani: szerette és tisztelte a női nemet. A nőben
mindenek felett a férfi társát látta, akit az Úr azért
teremtett, hogy a férfi ne legyen egyedül, ketten töltsék be
Isten tervét, együtt alkossanak egy egészet. Tisztában volt
azzal, hogy a férfi és a nő szerelme szolgálja és viszi tovább
az életet. A bibliai és a biológiai meghatározottságot szó nélkül
elfogadta, ezt tartotta a természet rendjének, egy percig nem kételkedett
helyességében. „Az anyának született tiszta nő, a család
és az élet egészséges ritmusa” vonzotta. Az olyan fogalmak,
mint dolgozó vagy önmegvalósító, netán egyedülálló, mai
szóhasználattal élve szingli nő, számára nem létezett, a nőt
csak lányként, asszonyként, a család keretein belül tudta elképzelni.
A szüfrazsettek mozgalmát nem vette komolyan, harciasságuk
miatt úgy tekintett rájuk, mint valami csodabogarakra. Lesújtó
véleménye a különböző gyűléseken ágáló, önmagukból
kifordult nőkről alakult ki, a „düh, a gyűlölet, a pusztítás
hisztérikái”- nak nevezte őket, „akik a hiányzó fallosz
helyett az >>eszmének>>, helyesebben: égő frázisoknak
feküdtek oda, s a meddő ölelkezés vonaglásaiban a gyújtogatás
vad kéjére mámorosodtak.” A parancsoló, a nadrágot hordó
„Kaszárnya néni” típusú asszonyoktól is irtózott. A kékharisnyákon
is csak mulatott, szúrós megjegyzésekkel illette őket. A
feminizmust szóra sem méltatta, nem is gondolt rá, annyira
hidegen hagyta őt.
Dr.Bíró Zoltán: Miniszterelnökök Szabó Dezső mérlegén
(29-28.oldal)
Szabó
Dezső talán nem is lett volna az, aki volt, ha egész élete, írói
munkássága logikájával összhangban nem fordult volna rendre
az ország éppen hatalomra kerülő miniszterelnökeihez. Gombos
Gyula kis kötetben gyűjtötte össze e tárgyban született írásait.
Tisza Istvánt is beleértve hét miniszterelnöknek szentel más-más
jellegű írást Szabó Dezső, háromnak nem: Károlyi Mihálynak,
Bárdossy Lászlónak és Kállay Miklósnak. Közülük Károlyit
említi egy későbbi miniszterelnökhöz írott levelében, mint
„félig félkegyelműt”. Ennyi elég is ahhoz, hogy az író Károlyi
Mihályról alkotott véleményéről fogalmat alkothassunk.
Szőcs Zoltán: Ady
magánya Léda után és Csinszka előtt (35-38.oldal)
Megfigyelhetünk
egy érdekes jelenséget: mindazon hölgyek és urak, akik életük
valamely szakában Ady Endre társaságához, baráti holdudvarához
tartoztak – vagy vélték magukat oda tartozni –, a költő
halálát követően szellemileg abból éltek, az által
kapaszkodtak be az irodalomba, hogy visszaemlékeztek Adyra. Imponáló
névsort lehet itt felhozni, persze a teljesség igénye nélkül:
Bölöni György, Itóka, Dénes Zsófia, Révész Béla, Földessy
Gyula, Ady Lajos, Ady Lajosné, Hatvany Lajos, Hetey Zoltán,
Szetey András, Zsolt Béla, Schöpflin Aladár, Fülep Lajos,
Dutka Ákos stb., stb. De még tulajdonképpen a lépten-nyomon
nyilatkozó, verselgető Csinszkát is ide vehetném. Egyetlen egy
valaki kivételt képez ez alól, mégpedig a legfőbb szereplő:
Léda. A gyilkos és kegyetlen Elbocsátó szép üzenet megjelenését
követően Léda arisztokratikus méltósággal visszavonul a világ
elől. Soha, még kivételesen sem fogad újságírót, interjút
nem ad, Adyról nem nyilatkozik, nem átkozza, nem dicséri, nem
diffamálja, és nem menti fel: nem kommentálja azt, ami történt.
Ő, a legkompetensebb – (na és persze férje, Diósi Ödön,
ismertebb nevén Dodó) – az egyetlen, aki néma marad Ady
viselt dolgait illetően, és a költő halála után sem kezd
bele Ady lázas „kiértékelésébe”.
Keresse
a Havi Magyar Fórumot július 15-étől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
Érdeklődni
az info@magyarforum.hu
e-mail címen lehet.
Olvassa
a www.fuggetlenseg.hu ,
a www.kincsemradio.hu és
a www.magyarforum.hu
honlapokat!
|
