vissza a főoldalra

 2009.07.31. 

Dsida helyett Picasso utca

Közigazgatási bírósághoz fordul az RMDSZ a kolozsvári Dsida Jenő utca nevének megváltoztatása miatt. A névcserét, a lakók kérésére hivatkozva a kormánypárti polgármester tűzte napirendre a tanácsülésen.

 Az RMDSZ frakció, kompromisszumként egy másik magyar nevet javasolt, helyette a román tanácsosok Pablo Picassora keresztelték át a Hajnal negyedben találtható utcát, anélkül, hogy javaslatukat a megyei utcanévadó bizottság véleményezte volna.

 A lehetséges utcanevek listáján - melyet jóváhagyott a névadó szakbizottság - nem szerepel Pablo Picasso. Az RMDSZ a szabálytalanságra hivatkozva próbálja meg érvényteleníteni a névváltoztatást.

 Molnos Lajos, városi tanácsos veszélyesnek tartja, hogy a névváltoztatás precedenssé válhat. Ugyanis az a harminc-negyven utca magyar neve - amit az utóbbi öt-hat évben sikerült Kolozsváron magyar személyiségekről elnevezni - el fog tűnni.

 A Dsida Jenő utcanév állítólag azért zavarta az ott lakókat, mert hasonlít a Sida szóhoz, ami az AIDS betegség román megfelelője.

 Kolozsváron alig maradt magyar utcanév a kommunista diktatúra után. A Funar-korszakot követően többnyire csak a város terjeszkedésével keletkezett új utcáknak adtak egy-egy magyar nevet.

 Ha az arányokat vesszük, hogy Kolozsváron hány magyar és román él, akkor nem harmincöt utca lenne magyar nevű, hanem legalább százhetven - mondta Asztalos Lajos, helytörténész.

 Az RMDSZ tanácsosok hiába érveltek azzal, hogy Dsida Jenő a házsongárdi temetőben nyugszik, és műfordításaival a román irodalom megismertetéséhez is hozzájárult. A román többség úgy döntött Kolozsváron nem viselheti utca a fiatalon elhunyt költő nevét.

 Egy megyei névadó bizottság jóváhagyja az előzőleg javasolt neveket. Utána a városi tanács bizottsága javasolja a nevet a városi tanácsnak. Ezek után pedig városi szavazás következik az utcanévről - mondta Csoma Botond, városi tanácsos. A tanácsülésen az egyik napirendi pont több utcanév megváltoztatása volt. A tanácsosok javasoltak egy másik nevet, de a polgármester azzal érvelt, hogy az ott lakók kérték a változtatást, mert nem tudják kimondani az utcájuk nevét. A tanácsosok erre azt mondták, hogy rendben, akkor legyen egy másik magyar személyiségről nevezzék el az utcát. Szabédi Lászlót javasolták. Erre a polgármester az ülés előtt rábolintott. De a szavazáson csak az RMDSZ-es tanácsosok szavaztak Szabédi László neve mellett. Sorin Apostu tagadta meg a turisztikai információk magyar feliratozását is.

 Csoma Botond szerint ezek nagyon barátságtalan gesztusok egy koalíciós partnertől. A városfejlesztési stratégia egyik alfejezete a multikulturalizmusról szól. Ez előírja, hogy Kolozsváron négy nyelven kell feliratozni az emlékműveket: románul, magyarul, angolul és németül. Ez egy érvényben lévő tanácsi határozat. Kolozsvár városi tanácsa huszonhét tagú, ebből öten RMDSZ-esek. Egy tanácsi határozat elfogadásához tizennégy szavazat kell.