|
 2009.07.31.
Emlékművet a járeki tábor áldozatainak!
Hans
Supritz, a Duna menti Svábok Világszövetségének alelnöke július
16-án levéllel fordult a temerini községi tanácshoz, amelyben
a járeki koncentrációs táborban elpusztultak hozzátartozóinak,
illetve a Duna menti svábok világszervezetének és németországi
egyesületeinek szövetsége nevében a járeki temetőben, a bejárat
közelében egy mindössze 36 négyzetméteres területet kér emlékmű
építésére, kegyeleti célzattal.
Német
kezdeményezésre a Vajdaság több településén készült emlékmű
az elmúlt évek során - értelemszerűen ott, ahol a második
világháború után a jugoszláv állam által létesített
munkatáborok és megsemmisítő táborok működtek, így pl. a bánáti
Knićaninban (Rudolfsgnad), és Nagykikindán, a bácskai Gádoron
(Gakovo) és Körtésen (Kruševlje) valamint a szerémségi
Mitrovicán (képen). Temerinben a Szerb Radikális Párt által
irányított önkormányzat, valamint a járeki helyi közösség
2006-ban csupán igen szerény emlékkereszt felállítását
hagyta jóvá egy teljesen elhanyagolt, szemétkupacokkal teli
terepen, amellett az emlékhelyet esős időben a sáros dűlőúton
nehéz megközelíteni.(Ennek ellenére a gesztust a németek küldöttsége
ajándékba hozott számítógépekkel viszonozta.) Az elhunytak
hozzátartozói halottak napján ennél a keresztnél összegyűlve
róják le kegyeletüket a megsemmisítő táborban elpusztult közel
hétezer német és mintegy kétszáz magyar emléke előtt. Sem a
helybeliek és a világ szeme elől eldugott hely, sem az
elvadult, gazzal benőtt környezet, sem pedig a terület jogilag
bizonytalan státusú jövője nem teszi lehetővé, hogy a hozzátartozók
civilizált, európai körülmények között emlékezzenek az
1944 és 1947 között elpusztult ártatlan áldozatokról.
Ezt
felismerve a Duna menti Svábok Világszervezete az elmúlt három
év során többször kezdeményezte egy méltóbb emlékhely
kijelölését, úgy, ahogyan ez több más – részben már említett
- községben történt. Kérésük sem a korábbi községi vezetés,
sem a helyi közösség részéről nem talált megértésre, ami
józan ésszel mérlegelve teljesen érthetetlen, hiszen a ma Járekon
élő szerb lakosságot semmilyen politikai vagy erkölcsi felelősség
nem terheli a bűntelen öregek, asszonyok és gyerekek tömeges,
tudatos elpusztításáért. A járeki helyi közösség tanácsa
még a közelmúltban is hozott egy furcsa, ultimátum-szerű feltételeket
szabó, a kérést lényegében elutasító határozatot, ami annál
is inkább abszurd, mivel a köztemető irányítása nem a helyi
közösség, hanem a községi önkormányzat törvénnyel szabályozott
hatásköre.
A
VMDP és a VMSZ községi vezetői kezdettől fogva támogatásukról
biztosították a történelmi megbékélés és a humanizmus jegyében
született német kérelmet. A döntéshozatal azonban nem a községi
elnök, hanem a községi tanács jogköre.
Reméljük,
hogy most, amikor a szerb igazságügy-minisztérium kezdeményezésére
hamarosan országszerte megkezdik az 1944-et követő kommunista
állami terror során kivégzettek tömegsírjainak a regisztrálását,
s állami szinten is kísérlet történik a történelmi múlttal
való szembenézésre, a Magyar Koalíció szerb politikai
partnerpártjai is kellő nyitottsággal fognak tekinteni a német
kezdeményezésre, és elhárulnak az emlékmű megépítésének
útjába görgetett utolsó rosszindulatú politikai akadályok
is!
Csorba Béla
(Forrás:vajma.info)
|
