2009.06.12.
Hisztéria a Felvidéken
–
Kül- és belpolitikai nagyüzem van Pozsonyban és Szlovákiában.
Duray Miklóst kérdezem: jobban érzi magát, mint amikor letartóztatták
a 80- as években vagy rosszabbul?
– Két irányból kell megközelíteni ezt a kérdést.
Akkor nagyon pocsékul éreztem magam, viszont bizonyos szempontból
most is nagyon pocsékul vagyok. A két rossz érzés között
nagy a hasonlóság, a rokonság. A rossz érzéseim a 80-as években,
amikor kétszer is börtönbe kerültem, nemcsak fizikai, hanem
lelki rossz érzések is voltak. Most elsősorban lelkileg érzem
magam rosszul itt, Szlovákiában, de a Kárpát-medencében is.
– Tőkés László említette a minap, hogy a kisantant
országaiban növekedett a magyarellenesség, a magyarellenes támadás,
hangulatkeltés, tehát nemcsak Szlovákiában, hanem Erdélyben
és Délvidéken is.
– Ez így van, noha teljes egyenlőséget nem tennék ezek
között az országok között, mert nem indítékbeli, de
megnyilvánulásbeli különbségek azért vannak. Ezek a különbségek
azt is mutatják, hogy mely országban milyen szerepe van a
magyarellenességnek, melyikben van kisebb vagy nagyobb súlya. Tény
és való, hogy Szlovákiában van jelenleg a legnagyobb politikai
súlya a magyarellenességnek. Sajnos a rendszerváltás óta is
igen hullámzóan, de jelen volt a szavazatszerzésnek, a népszerűségszerzésnek
egyik eszközeként a szlovák pártok részéről a
magyarellenesség. Tehát van ennek egy ilyen propagatív vetülete
is, de van egy mélyen, az érzésvilágban gyökerező vetülete
is. Nem mindenki, aki magyarellenesen nyilvánul meg, zsigerileg
magyarellenes, hanem csak mondjuk valamilyen cél szempontjából,
de vannak nagyon sokan a szlovák közéletben, akik zsigerileg
magyarellenesek.
– Most úgy néz ki, hogy a Magyar Koalíció Pártját
Szlovákiában agyba-főbe támadja Fico és Jan Slota.
– Igen. Jan Slotától ezt megszoktuk az elmúlt 19 év
alatt. Ficót erről az oldaláról korábban nem ismertük, később
vált magyarellenessé, a 90-es években ilyen megnyilvánulásokat
részéről nemigen tapasztaltunk. Amikor a pártja 1998-ban bekerült
a kormánykoalícióba, együtt az MKP-val, utána vettük észre,
hogy szaporodnak a magyarellenes megnyilvánulásai.
– Tényleg lesz akkor Pozsonyban szerdán rendkívüli
parlamenti ülés? És mi fog ott történni?
– El tudom képzelni, hogy futballmeccshangulat lesz: üvöltözés.
Éppen most tanulmányoztam azt a javaslatot, amit benyújtottak a
Parlamentnek. Elképesztő. Olyan politikai javaslatot
terjesztettek be, ami egyértelműen a Magyar Köztársaság ellen
megy, a szlovákiai magyarok ellen megy, a Fidesz ellen, és a
Magyar Koalíció Pártja ellen megy.
– És tulajdonképpen mi a mi bűnünk?
– Az, hogy vagyunk.
– Ezt sejtettem. Egyszerűen fel nem foghatom, hogy
amikor egy tényt állapít meg Orbán Viktor: nevezetesen, hogy a
Kárpát-medencében magyarok élnek, és ők összetartoznak. Ebből
miért kell cirkuszt csinálni?
– Normális ésszel felfoghatatlan, hogy miért kell
cirkuszt csinálni egy földrajzi elnevezésből, de hát ez úgy
van, hogy most nem a megértő ember szól belőlem, hanem az értelmező.
Akiknek a tulajdonjoga kétségbe vonható, azok mindenkitől
tartanak – mert hátha az a tulajdonos –, aki esetleg azt
mondja, hogy én is éltem ezen a területen.
– Ezt még lélektanilag értem is, mert hisz’ a
gyilkos mindig haragszik az áldozatra.
– Ez csak lélektanilag értelmezhető, nem is egyszerű
pszichoanalitikus módon, hanem a beteg ember megnyilvánulásainak
a szintjén. Ez egy nagyon súlyos társadalomlélektani betegsége
a szlovák nemzet egy részének, vagyis a politikusok egy részének.
– Ezzel a bajjal a szlovákoknak kell elsősorban megküzdeniük,
de mi van Á. Nagy Lászlóékkal? Kiszálltak az MKP-ből?
– Még nem jelentették be, csak a parlamenti frakcióból
léptek ki. Valószínűleg a jövő hét folyamán fogják
bejelenteni a további szándékukat.
– A magyar sajtó balliberális része Ficóék oldalára
állt a napokban. Ma is van néhány ilyen írás a lapokban.
– Lelkük rajta.
– Ez az egész hajcihő a szlovák politika részéről
összefüggésben van az európai parlamenti választásokkal,
vagy a közelgő szlovák gazdasági válságra hajaz inkább ez
az egész história?
– Minden mindennel összefügg. Nyilván konkrét okokat
is lehet keresni emiatt a lázas megnyilvánulás miatt, és
minden bizonnyal összefügg a hétvégi EP-választással, de összefügghet
azzal is, és nyilván össze is függ, hogy a szlovák kormánykoalícióban
egyre-másra lepleződnek le a korrupciós ügyek, a csalások, a
szabálytalanságok, törvénytelenségek. Legalább 5-6 olyan ügyre
derült fény, ami önmagában annyira súlyos, hogy büntetőjogi
eljárást kellene indítani…
–…Loptak
az urak?
– Saját zsebre dolgoztak.
– Ön finoman fogalmaz.
– Az erről való figyelemelterelés is oka lehet ennek a
hisztériának, és az, hogy a makrogazdasági mutatók egyre
rosszabbak. Az a szlovákiai csodának nevezett gazdasági fellendülés,
ami néhány évig tartott, véget ért.
– Szlovákia egyetlen húzó iparága az autóipar, ha
ott becsap valami, márpedig becsap, szörnyű következményei
lesznek.
– Erre mondják azt, hogy Szlovákia gazdasági élete nem
eléggé diverzifikált. Ez egy csúnya kifejezés, de ezt lehet rá
használni. Hasonló volt a helyzet a kommunizmusban is. Szlovákiába
telepítették a nehézipart, a nehézfegyvergyártást, és a
90-es évek elején ez teljesen összeomlott. A nagy gazdasági
visszaesés Szlovákiában ennek volt köszönhető. Most kicsit
fellendült a gazdaság 2004–2005-től, de ez egysíkú fejlődés
volt az autóipar betelepítése miatt. Az autóipar éppen most
csődközelbe jutott, ennek következtében megint nagy a visszaesés.
Rosszul van felépítve a gazdasági szerkezet.
– Mi van ebben a határozati javaslatban, amit most
terjesztenek elő a pozsonyi parlamentben?
– Elsősorban elítélni a magyar összetartozást, elítélni
a Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi vezetését és hisztériát
kelteni Orbán Viktorral szemben. Pontosabban félelmet kelteni
azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy olyan választás várható,
amely Fidesz-többségű kormány alakítását fogja eredményezni.
– Félelem szüli ezt a határozati javaslatot.
– Igen, félelem, de nem a jogos félelem.
– Jó munkát kívánok. Én csak azt tudom mondani,
amit II. János Pál mondott, amikor megválasztották: ne féljetek!
– Megyünk a bányába dolgozni.
Győri Béla
(Megjelent
a Magyar Fórum 2009. június 4-ei számában.)
|