2009.06.19.
Újabb bizonyíték
Hiába
ígérgetett fűt-fát Traian Băsescu államfő, fölöslegesen
fogadkoztak a kormánypárti vezetők, hogy megmutatják, miként
kell Székelyföldet fejleszteni, s bebizonyítják, hogy az RMDSZ
hatalmi pozícióban is keveset tett a régióért, a valóság
igen gyorsan rácáfolt zengzetes szavaikra.
Az első, nagyobb pénzelosztásnál kiderült, eszük ágában
sincs bár egyetlen vasat fordítani a többségében magyarok
lakta régiókra.
Válság ide vagy oda, a Boc-kormány igen nagyvonalúan nyúlt
tartalékzsebébe, és majd 150 millió lejt szórt szét a kormánypártoknak
kedves településeknek. Történt mindez szinte titokban, csak
most, június elején, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés
után került nyilvánosságra, s egyelőre nagyobb visszhangja
nem volt, hisz mindenki az elnök recessziót előrevetítő
riogatásával van elfoglalva. Tavaly ősszel a Tăriceanu-kabinet
hasonló kampány-pénzosztogatásán hetekig rágódtak az újságírók,
most, amikor nincs pénz, és félő, hogy ősszel már nyugdíjakra,
fizetésekre sem telik, senkinek nem tűnik fel, hogy sok tízmillió
kerül a helyi önkormányzatokhoz „folyó költségek fedezésére",
s az összegnek negyedénél is kisebb része megy a válságban
oly fontos beruházásokra. S történik ez mindannyiunk adólejeiből.
Valójában meglepő az lett volna, ha a székelyföldi megyék
megkapják az arányuk szerint nekik járó összeget, ha a célirányos
támogatást nem csak a néhány román többségű településre
irányítják. Az elmúlt hetek történései, a magyar intézményvezetők
leváltása, a néhány meghagyott szakember teljes ellehetetlenítése,
no meg a költségvetési pénzek visszaosztása, a beruházások
támogatásának hiánya megmutatta a román hatalom Székelyföld-stratégiáját:
igyekeznek teljesen háttérbe szorítani, ellehetetleníteni a régiót.
Pedig, ha kicsit is okosak, maradnak az elején meghirdetett elképzelésnél,
és azt bizonyítják: nincs, amitől a magyarságnak tartania,
mindent megtesznek a térség fejlődéséért, biztosított jövőnk
és megmaradásunk a jelenlegi közigazgatási rendszerben. Nincs
szükség autonómiára, arra, hogy mi irányítsuk dolgainkat,
megfelelő módon megteszik ezt a román állam képviselői. Csalóka,
ideig-óráig működő dolog, de élét vehették volna az autonómiamozgalmak
megerősödésének.
Nem így történt. Lépten-nyomon bebizonyosodik, amíg
Bukaresttől függ minden Székelyföldön, sok jót nem remélhetünk.
Nincs súlyuk az álságos ígéreteknek, legyen szó bármiről,
ami magyarokat érint: intézményvezetőkről, szakemberekről, pénzekről.
Igazolódik, hogy erősítenünk kell az összefogást,
folytatnunk a tiltakozást, a tüntetéseket, mert egyetlen esélyünk
maradt: az autonómia.
Farkas Réka
(Forrás: Háromszék)
|