|
 2009.06.20.
A MIÉP elnökségének állásfoglalása
A
MIÉP elnöksége és tagsága megrendülten és szomorúan
tapasztalta a június 16-a huszadik évfordulóján a tévékben
felelevenített korabeli gyászünnep hatalmas, átszellemült tömegének
és ma a kordonok között koszorúzó fegyveresen védett „közjogi
méltóságok” szánalmas magányának ellentétét. Bűnös
uralkodó elitünknek sikerült megteremtenie a részvétel nélküli
áldemokráciát. Ritkán vált és válik ennyire szemléletessé,
hogy rossz, nép és nemzetellenes az a rendszer, ami liberális
piacgazdaság címén kialakult. Most azonban még ez a rossz
rendszer is megbukott. Vezető pártjai közül az éceszgéber párt,
az SZDSZ már szétesett, az MSZP pedig rálépett az önfelszámolás,
a szétesés útjára. Mégis, óvnunk kell a könnyelmű örvendezéstől
mind a most abszolút győztes pártot és közönségét és a
fellélegzésre váró magyarságot. Minden esély megvan arra is,
hogy a főkolompos pártok szétesése ellenére, még rosszabb
rendszerben folytatódjék a kordon-rendszer.
Többféle
veszély is fenyeget. Az első mindjárt az, hogy sokan kényelmesen
megelégszenek, vagy megelégednének egy kormányváltással, azt
képzelve, hogy ez önmagában is mindent megold. Ez sajnos nem így
van. Az új kormány mögé kitartó erő kell, világos, gyökeres
változást akaró népi akarat. A másik nagy veszély az áthárítás.
Amikor sokan a másik emberre, a szomszédra, a főnökre, a kormányra
bízzák a nehezét, a társadalom fájdalmas megtisztítását,
az igazságtételt és az elszámoltatást és mindent a felsőbbségtől
várnak, miközben ők passzívak maradnak. Az új kormány mögé
szilárd, erős, radikális nemzeti többség kell, amely végre
megköveteli és segít is végrehajtani a megtisztítást és a
rendcsinálást. Tanulnunk kell a rendszerváltáskor elkövetett
hibákból, amikor a társadalom egy része felült a nagyszájú
SZDSZ-nek és a hőbörgő kisgazda vezetőknek, a másik része
pedig beletörődött, hogy a kormány paktumot kössön, és
gyengekezű legyen csak azért, hogy megfeleljen idegen érdekeknek.
A rendteremtéshez erő kell és elszántság, világos fej, józanság
és határozottság, tántoríthatatlanság. De ez hiába van meg
a következő kormányban, ha a népben, az őt megválasztó
magyar keresztény társadalomban nincs meg. Most mindenkinek józan,
radikálisnak, gyökeres változásokat akarónak kell lennie.
Most a MIÉP több mint másfél évtizedes küzdelmének a gyümölcse
érett meg az SZDSZ lepottyanásában és az MSZP várható szétesésében.
Senki a MIÉP-nél az ezek által hirdetett és alkalmazott hazugságok
leleplezését önfeláldozóbban nem végezte. Amikor még
mindenki ezeket a nyomorultakat és a szekértolóikat dicsőítette,
mi voltunk az elsők, akik „vesszenek!”-et kiáltottunk. Nem
gyűlöletből, hanem mert láttuk, hogy a magyarság megmaradásához
erre van szükség. Az SZDSZ-el nem egy párt esett szét, hanem
egy gonosz rendszer. Ne hagyjuk, hogy feltámadjon!
2009.
június 19.
MIÉP
elnökség
Csurka István
elnök
|
