|
 2009.06.19.
Fizetésképtelen az Oktatási Minisztérium
Fizetésképtelenné
vált a Hiller István vezette oktatási tárca a minisztérium büdzséjét
érintő sorozatos zárolások miatt. A helyzet odáig fajult,
hogy már a hallgatók után járó képzési normatívát sem
tudják kifizetni, és több felsőoktatási intézmény csak létszámleépítéssel
képes biztosítani fennmaradását. A válsághelyzetről dr.
Kis Papp Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem (BME) tanárát, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének
elnökét kérdeztük.
– Hogy érintette
a minisztérium fizetésképtelensége?
– Rendkívül megdöbbentett a hír. Annál is inkább,
mert pár napja felsőoktatási kerekasztal-tárgyalásokat
folytattunk, ahol részt vett Hiller István miniszter úr is. Azt
követően Manherz Károly szakállamtitkár felsőoktatási érdekegyeztető
tanácskozást tartott. Tehát a múlt héten kétszer is találkoztunk
a minisztérium legmagasabb rangú embereivel, és nem érkezett
ilyen jelzés. Akkor, mint a munkavállalói oldal elnöke
felvetettem, hogy a felsőoktatás további megszorításokat nem
tud elviselni. Teljesen feszített a felsőoktatási költségvetés,
semmilyen tartalék nincs, és ha a már csökkentett normatívát
sem tudják teljesíteni, akkor nagyon komoly bajok vannak. Ráadásul
azt is el kell mondani, hogy rendkívül magas a hallgatói arányszám,
és ezt pozitívumként mondom. Ez azt jelenti, hogy minden oktatónk
a maximális óraszámban dolgozik. A Bokros-csomag idején
tizenegy hallgató jutott egy oktatóra, most ez a szám húsz. Az
európai felsőoktatásban ez az egyik legmagasabb arányszám.
Ebben a helyzetben egyetlen oktatóról, kutatóról és az oktatást
közvetlenül segítő közalkalmazottról sem tudnánk lemondani.
– A minisztérium
viszont a képzések után járó normatívákat sem tudja
kifizetni.
– Ez a legnagyobb problémánk. A képzési normatíva a
legnagyobb költségvetési forrás, ami fejkvóta arányában jár,
vagyis az államilag finanszírozott hallgató után kapja az intézmény.
– Pontosan mennyivel maradt adós a minisztérium?
– Nem tudunk részleteket. Kértem a minisztériumot: szíveskedjenek
összeállítani egy táblázatot arról, hogy miként állunk.
Most még azt sem tudjuk, hogy miből kell gazdálkodnunk.
– Mit okozhat a felsőoktatásnak járó pénzek kiesése?
– Elbocsátásokat, létszámleépítéseket, fizetésképtelenséget.
A felsőoktatásból nem lehet elbocsátani senkit sem. Így is túlterheltek
az oktatók. A másik oldalról, hogy jót is mondjak,
harmincezerrel nőtt az idén a felvételizők létszáma. Tavaly
kilencvenezer volt, most százhuszonhétezer. Ilyen helyzetben elküldeni
embereket öngyilkos vállalkozás lenne, és nagyon rányomná a
bélyegét az oktatás színvonalára.
– Most a kormány újabb megszorításokat szorgalmaz,
de 2008-ban még százezres nagyságrendű jutalmakat osztott szét
a minisztériumban.
– Egy tanárember soha nem kap jutalmat. Pedagógusnap
volt vasárnap a Műszaki Egyetemen, kedves, bensőséges
kereteken belül, de a jutalomosztás szóba sem kerülhetett,
pedig nagyon sokan megérdemelnék. Összesen 11,9 milliárd
forint zárolását írták elő a minisztériumnak – írta az
egyik napilap. Ezek szerint a szerződésekben rögzített támogatási
összegeknek is csak a 85 százalékát tudják kifizetni. Szűcs
Erika négymilliárd forintot vont el az oktatási tárcától.
Ebből 1,5 milliárdot a regionális szakképzési fejlesztésektől,
1,2 milliárdot főként az érettségik megszervezésétől, a
kompetenciamérésektől, az Arany János szakiskolai programtól,
1,3 milliárdot pedig a Nemzeti tehetség programra szánt pénzből
vett el a bukott miniszter asszony. 2008 végén pedig arról szóltak
a hírek, hogy az aggasztó pénzhiány ellenére a tárcánál állítólag
százezres jutalmakat osztanak. A tárca ezt azzal magyarázta,
hogy erre a megtakarításaiból maradt pénz. Gyurcsány Ferenc
tavaly augusztusban még az utóbbi 50 év legnagyobb
iskolafejlesztését ígérte 75 milliárd forint értékben, és
ez lett belőle.
– Néhány SZDSZ-es képviselő az oktatási törvény
módosítását kezdeményezte azért, hogy fizessenek költségtérítést
azok a diákok, akik túllépik a minimális képzési időt. A
szabad demokrata javaslatot Szabó Zoltán és Magda Sándor
szocialista képviselő is aláírta.
– Egy abszurd dolog ez az előterjesztés. Aki ilyen indítvánnyal
lép elő, nincs tisztában a bolognai képzéssel. Az egész felsőoktatási
képzés áttért néhány éve arra a szisztémára, ami az egységes
európai kreditrendszert jelenti. Arról van szó, hogy a hallgatók
felveszik a tantárgyakat, amely tárgyak bizonyos kreditpontokat
érnek. Nekik egy bizonyos számot teljesíteni kell minden félévben,
ha ezt nem teljesítik, az a félév elcsúszik maximum tizenkét
félévre. Előfordulhat, hogy a hallgató önhibáján kívül
nem tudja teljesíteni az adott félév normáját. Azzal sújtani
őt vagy a szüleit, hogy a következő félévért neki költségtérítést
kell fizetni, elfogadhatatlan. Teljesen egyetértünk a Hallgatói
Önkormányzatok elutasító nyilatkozatával, és ezt be is
jelentettük a felsőoktatási érdekegyeztető tanácson.
– Ha fizetésképtelenség miatt elhagyja az intézményt
a hallgató, akkor a kormány kidobott tíz félévnyi normatív támogatást?
– Ezt nagyon jól látja. Mi éppen azért aggódunk.
Amennyiben ez a törvénymódosítás átmegy, nagyon komoly a
veszélye annak, hogy a hallgató nem tudja befejezni a tanulmányait.
Én gyakorló egyetemi tanárként látom, hogy a hallgatók
nincsenek könnyű helyzetben. Elveszhet többévnyi tanulás és
az államnak a ráfordított kiadása.
– Magyar Bálint minisztersége alatt lett elfogadva ez
a rendszer, most mégis ő akarja megszüntetni?
– Egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy elvették a közalkalmazottak
tizenharmadik havi fizetését. Ezért érezzék a hallgatók is,
hogy megszorító intézkedések vannak az országban. Ugyanakkor
a két kérdés nem kezelhető együtt. Amennyiben tíz évvel
ezelőtt fogalmazódott volna meg egy ilyen javaslat, akkor erről
lehetett volna tárgyalni, de most ez az ötlet tárgyalásra
alkalmatlan. A közalkalmazottnak is lehetnek felsőoktatásban
tanuló gyermekei. Miután elvették az ő pénzüket, még
fizetni kéne a gyerekek költségtérítését is. Tehát a hátrányok
ezzel csak halmozódnának. Mint a felsőoktatási szakszervezet
vezetője, fel vagyok háborodva, hogy elvették a tizenharmadik
havi bért, és mi ezt nem is fogadtuk el. A másik, ami nagyon
felháborító, az étkezési jegyek megadóztatása, mivel ez elsősorban
a kiskeresetűeknek jelentett segítséget. Ha ezt megadóztatják,
az intézményeknek nem lesz érdekük étkezési jegyeket adni.
– Milyen volt a hangulat a pedagógusnapon?
– Nagyon rossz a hangulat a felsőoktatási körökben.
Azt vallom, hogy a pedagógusnap egy tisztelet a tanároknak,
ennek hagyományai vannak. A pedagógus a nemzet napszámosaként
végzi a munkáját. Gondok, problémák vannak, de tudomásul
kell venni, hogy nagyon fontos munkát végzünk. Jó lenne, ha
ezt mások is értékelnék.
Oláh János József
(Megjelent
a Magyar Fórum ezévi 23.számában.)
|
