vissza a főoldalra

 2009.06.26. 

Lajčák nacionalista történészekkel tárgyalt a szlovák-magyar viszonyról

Szlovákia és Magyarország kapcsolatairól tárgyalt Miroslav Lajčák, szlovák külügyminiszter a Szlovák Értelmiségiek Kongresszusa (KSI) polgári szervezet képviselőivel június 23-án, kedden Pozsonyban."A KSI a találkozón kifejezte készségét, hogy hozzájáruljon a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez Magyarországgal, amit Lajčák miniszter üdvözölt. A felek ugyanakkor megállapodtak a további együttműködésben és a szakmai ismeretek cseréjében" - áll a találkozóról kiadott rövid külügyi közleményben. A minisztérium szerint a találkozón Ladislav Deák és Anton Hrnko történészek, illetve Drahoslav Machala író és publicista vettek részt.

 Könyveiben és a sajtóban megjelent írásaiban mind a három szlovák értelmiségi a múltban éles magyarellenes álláspontot képviselt. Ez derült ki egyebek között abból a jellemzésből is, amelyet a három személyiségről a pozsonyi SITA hírügynökség közölt.

 Ladislav Deák - a SITA szerint - meg van győződve arról, hogy Magyarország továbbra is a magyar-szlovák határ megváltoztatására törekszik. Ez különösen az 1989-es rendszerváltás utáni magyar politikára érvényes.„Magyarország számára hatalmi megerősödést hozott, és új történelmi esélyt, melyre a magyar politika Trianon óta várt“. Véleménye szerint Magyarország azért ellenezte Csehszlovákia kettészakadását, mert Párgától nagyobb engedményeket várt. „A szerteágazó, gondosan és koncepciózusan épített nyugati magyar politikai lobby segítségével, az intenzív propaganda és a magyar kormányfunkcionáriusok kijelentései által olyan képet alakítottak ki Magyarországról külföldön, hogy ez a legstabilabb posztkommunista állam, mely gyorsan alakul át demokratikus országgá, nincsenek komoly belső problémái, emellett egyértelmű külpolitikai koncepcióval rendelkezik, mely a nyugat-európai struktúrákba való gazdasági és politikai integrálódást célozza meg. Ezek miatt az okok miatt Magyarország át akart alakulni a térség integrációs folyamatainak központjává“ – írja Deák.

 A történész - akárcsak Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője - felülvizsgálná a szlovák-magyar alapszerződést, mert szerinte az Szlovákiára nézve kedvezőtlen. „Az alapszerződést nem lehet baráti államok közti kiegyezésként értékelni, nem tesz pontot a legkényesebb problémák végére, melyek a magyar kisebbség követelései voltak és maradtak“ – véli Deák.

 Anton Hrnko a múltban a nacionalista SNS parlamenti képviselője volt, s publicisztikájában élesen támadja a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját és a magyar kormányt. Határozott hangú bírálatokkal illette azokat a szlovák értelmiségieket és újságírókat is, akik a szlovák-magyar megbékélés szükségességét hangoztatják.

 Drahoslav Machala 1989 előtt együttműködött a kommunista Állambiztonsági Hivatallal (ŠtB), s a kilencvenes években Vladimír Mečiar kormánya idején a Slovenská Republika napilap, majd az erősen nacionalista Literárny Týždenník hetilap főszerkesztője volt. Jelenleg Robert Fico miniszterelnök tanácsadója. Machala és Hrnko is híve annak a mérvadó történészek által vitatott tézisnek, hogy a Nagymorva Birodalom lakói "ősszlovákok" voltak. Ezt a fogalmat Fico is támogatja.

 A Szlovák Értelmiségiek Kongresszusa a kilencvenes évek elején alakult, s aktívan támogatta az önálló Szlovákia létrehozását. Szorosan együttműködik a Matica Slovenská kulturális szervezettel; az elmúlt években képviselőivel Robert Fico kormányfő és Ivan Gašparovič államfő is tárgyalt.