vissza a főoldalra

 2009.06.26. 

Az átvilágítás egészséges folyamat

Csűry István helyettes püspök is megszólalt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet érintő két aktuális kérdésben: Tőkés Lálszó lemondása és az átvilágítási folyamat ügyében.

  „Nagyon becsületes és tisztességes döntés volt az, hogy Tőkés László lemondott, ugyanis neki szándéka volt az erdélyi magyarság érdekképviseletéért EP-mandátumot szerezni. Örülök, hogy mi is részesei lehettünk annak, hogy ehhez a célkitűzéséhez eljuttassuk. Az elmúlt másfél esztendő egy ideiglenes és bizonytalan időszak volt a püspök úr és az egyházkerület életében, mert akkor ő akadályoztatva volt püspöki munkakörének ellátásában, így az egyházi előírásokat pontosan betartva átadta a hatáskörök jórészét a helyettes püspöknek. Most azonban teljes EP-mandátumot szerzett, és ezzel gyakorlatilag munkahelyet váltott. Ezt az új helyzetet már nem lehet akadályoztatásnak tekinteni, tehát a püspöki hatáskörök átadása sem lehetett követendő megoldás. Így Tőkés László saját akaratából és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása értelmében lemondott, hogy elkezdhesse Európai parlamenti mandátumát. Az én kánonjogi ismereteim szerint 2010-ben Tőkés László nem pályázhat püspöki tisztségre, mert a hatéves ciklusából öt év már letelt, de mivel a kánon kimondja, hogy egy személy egymás után csak kétszer töltheti be püspöki tisztséget, így Tőkés László a következő ciklust kihagyva 2016-ban ismét jelöltetheti majd magát. Ebben az esetben az egyházkerület nem gördítene akadályt a nyugdíjkorhatárra hivatkozva, főleg nem egy ilyen jelentős személyiség esetében, mint Tőkés László.”

 Az egyháznak nem árt

 „Egy egészséges gondolat volt az, hogy az egyházkerület eldöntötte az átvilágítást, és az is, hogy ennek törvényes keretét megteremtette. Ugyanis az egyházkerület alakított egy bizottságot, mely vizsgálja, majd eldönti azt, hogy ki milyen mértékben érintett. Viszont engem is váratlanul ért az a hír, hogy Molnár János szegedi tanár kutató munkája nyomán egy olyan könyv fog napvilágra kerülni, melyben a szerző a Királyhágómelléki Református Egyházkerület említett bizottságának ellenőrzése nélkül fog adatokat közölni. Mivel nem ismerem a könyv szerzőjének munkamódszerét, ezért számomra az a reménység marad, hogy precíz és kifogástalan munka kerül ki a keze közül. Véleményem szerint az átvilágítási folyamatnak ez egyházon belül kellene megtörténnie. Észérvekkel nem tudom ezt az álláspontomat alátámasztani, csupán benyomásaim vannak arról, hogy elég megtisztulás lenne, ha az egyházon belül maradna az átvilágítás. Azt mindenesetre hangsúlyoznám, hogy a nagy nyilvánosság elé tárt adatok nem fognak ártani az egyháznak, csak az érintett személyek megítélését fogják negatívan befolyásolni.”