vissza a főoldalra

 2009.06.26. 

Nemzeti zászlók az Orczy tér felett

Budapest egyik leglepusztultabb területén, a VIII. kerületi Orczy téren 1994 és 2006 között épült fel az Orczy Fórumnak nevezett új városközpont. A beruházást, amely elnyerte a Nemzetközi Ingatlanszövetség (FIABCI) 2009-es Prix d’Excellence I. díját, a Kévés és Építésztársai Zrt. magyar banki hitelek és állami támogatás nélkül, önerőből valósította meg. Az évtizedek óta elhanyagolt józsefvárosi területen új értéket – 600 lakást és két irodaházat, egy 400 férőhelyes többszintes parkolóházat, üzleteket – a főváros részére is teremtő beruházásról Kévés György Kossuth-és Ybl-díjas építészt kérdeztük.

 – Az Orczy tér évtizedeken át egyik szégyenfoltja volt Budapestnek. A beruházás helyszíneként miért esett választásuk erre a korábban elhanyagolt, romos városrészre?

 – Különös, szokatlan helyzetbe kerültünk akkor. A 90-es évek elején ugyanis megbízást kaptunk egy svájci cégtől, hogy az Orczy térre tervezzünk meg, és építsünk fel egy 400 ágyas szállodát. Megrendelték tőlünk a teljes kivitelezést, ami ma már szokatlan az építészszakmában, ahol többnyire a tervezőtől független vállalkozások végzik az építkezést, és teszik zsebre a pénzt. Az alapozásnál tartottunk, amikor svájci megbízónknak nehézségei támadtak, elfogyott a pénze. Akkor elhatároztuk, hogy saját erőből folytatjuk a beruházást.

 – De szálloda azóta sem épült az Orczy téren.

 – Nem, mert átdolgoztuk, megváltoztattuk a terveket. Az első lakóépületet az itt lakást vásárolni szándékozó emberek pénzéből építettük fel, méghozzá banki hitel nélkül. Így nagyon kedvező áron tudtunk lakást kínálni az otthont keresőknek. Az önkormányzattól pedig az épülő lakások egy részért vásároltuk meg az építési területet.

 – Ezek szerint az Orczy Fórum lakásainak egy része önkormányzati tulajdonban van?

 – Igen, egy kis része, de ezek nagy részét már értékesítette, eladta a kerület. Egyébként az épületek közös képviseletét kezdettől fogva zömében mi látjuk el.

 – Önöknek köszönhetően tehát megszépült az Orczy tér, de a környéken még nagyon sok a romos épület. Milyen lehetőségük van a Józsefvárosban további beruházásokra, a szép és kultúrált lakóterület kiterjesztésére?

 – Még a gazdasági válság előtt szerettünk volna további építési területeket vásárolni bankhitelből, de a magyar vállalkozások csak rendkívül előnytelen feltételekkel kaphatnak hitelt. A BKV-tól is akartunk venni egy területet, a meglévő remizt, irodaházak – az egyik a VIII. kerület kapuja lett volna – és fedett piac építésére. A BKV azonban a kész adásvételi szerződéseink ellenére az utolsó pillanatban többször is visszalépett az üzlettől.

 – Pedig a VIII. kerületben még nagyon sok a felújításra váró terület. Például a Kőbányai út mentén a kínai piac és az egykori Ganz-Mávag omladozó épületei csúfítják a városképet.

 – Úgy tűnik, hogy a kínai piachoz nem lehet hozzányúlni, mert valakiknek nagyon jó üzlet, még ma is. A Ganz-Mávag egy hatalmas terület, amit darabokra bontva adtak el. Ott főleg kínai vállalkozások rendezkedtek be, a tulajdoni viszonyok pedig olyan kuszák, hogy rettentő nehéz lesz a rendkívül leromlott állapotú terület rendezése.

 – Tud-e állami, önkormányzati kezdeményezésről a VIII. kerület romos részeinek rehabilitációja érdekében?

 – Két területen zajlik ilyen irányú tevékenység. A Corvin közben és környékén az óriási bontások után most új házakat építenek, megsemmisítve az 56-os forradalom harcainak egyik legismertebb színhelyét. A másik helyszín pedig a Baross utca túlsó oldalán található Magdolna-negyed. Ezeket a beruházásokat magáncégek végzik, de nagy állami segítséggel, illetve fővárosi és kerületi támogatással.

 – A Magdolna-negyedben azt tapasztaltam, hogy szeméttelepszerű környezetben, omladozó romok közé építenek méregdrága lakóházakat.

 – A kerületben az a helyzet, hogy a külföldiek szinte már kivétel nélkül felvásárolták az összes építési területet. Nekik pedig egyáltalán nem fontos, hogy siessenek az építkezéssel. Ezek a lakások többnyire nem is kerülnek jelenleg eladásra. Üresen maradnak és várják a jövőben megérkező külföldi tulajdonosokat. Mi most is építünk egy 50 lakásos társasházat a Kálvária utcában, de a környékén már valamennyi építési terület idegen tulajdonban van, a kerület lakói azonban erről szinte semmit nem tudnak.

 – Van-e valamiféle városrendezési koncepció a VIII. kerületben?

 – A koncepció az, hogy eladták az összes telket, tehát az önkormányzatnak igazából beleszólása sincs az építkezésekbe. Sokszor a multi vállalkozók érdekeinek megfelelően módosítják az építési szabályokat, előírásokat is. Azt, hogy mi történik, főleg a tőkeerős és jó kapcsolatokkal rendelkező, főként külföldi beruházók döntik el.

 – Térjünk vissza az Orczy Fórumhoz. Kik vettek lakást az épületekben?

 – Több hullámban értékesítettük a lakásokat. Kezdetben ez nagyon könnyű volt, mert az Antall- és Horn-kormányok idején teljesen leállt a lakásépítés. Az első lakóházat, az Orczy Házat bankhitel nélkül építettük meg, mert egyetlen magyar bank sem adott építési kölcsönt, de végül is ezért rendkívül olcsók lettek a lakások, mert banki kamathitel nélkül épültek. További épületeinket a kedvező kezdet után már külföldi bankok hitelével valósítottuk meg, miután a magyar bankok még ekkor sem voltak hajlandók a beruházás hitelezésére.. Az önkormányzat barterüzlet keretében, telekár fejében vásárolt lakásokat, és néhány Magyarországon tanuló és dolgozó külföldi is tőlünk vett ingatlant. Voltak aztán olyanok – főleg nyugdíjasok –, akik befektetésként, bérbeadásra vásároltak kisebb lakásokat. A Fidesz- kormány alatt, a támogatásoknak köszönhetően újabb lendületet vett a lakásépítés, de sajnos szakszerűtlen és értelmetlen intézkedések is történtek. Például aránytalanul sok parkolóhelyet kellett kialakítanunk, és ezek megvásárlására semmilyen hitelt nem nyújtott a magyar állam, illetve a kereskedelmi bankok. Így építettünk előírás szerint egy 400 férőhelyes parkolóházat, amit azonban nem tudtunk kihasználni. Komoly nehézségek adódtak abból is, hogy a Fidesz vereségét követően a baloldali kormány áfával terhelte a telekárakat, ami a lakásoknál is jelentős drágulást eredményezett. Ezért az utolsóként felépített lakásokat ugyancsak kínlódva adtuk el. Még szerencse, hogy ezek kis alapterületű, olcsó ingatlanok voltak.

 – Mettől meddig terjed az önök által épített lakások alapterülete?

 – Főleg közepes és kislakásokat építettünk 25-től 100 négyzetméterig. Irodával együtt is kínáltunk eladásra 60 négyzetméter körüli lakásokat, amelyek például az orvosok és az ügyvédek körében nagyon keresettnek bizonyultak. Nagyobb lakások a toronyépület tetején vannak, ahonnan gyönyörű a kilátás. Ott terasz is tartozik a lakásokhoz.

 – A józsefvárosi piac közelsége miatt kérdezem: kínai lakói vannak-e az Orczy Fórumnak?

 – Lakást csak kevesen vásároltak, de bérlőként élnek néhányan az épületekben. Az itteni ingatlantulajdonosok főleg olyan középosztálybeli magyarok, akik a főváros centrumának közelsége miatt választották az Orczy teret. Így nem kell ingázniuk a külváros és a munkahelyük között.

 – Máshol, a VIII. kerületen kívül milyen építészeti tevékenységben érdekeltek?

 – A Kévés és Építésztársai Zrt. mindössze 9- 10 főből áll, így mikrovállalkozásnak minősül. Gyakorlatilag ez a beruházás teljes mértékben lekötött minket. Mi voltunk a tervezők, a finanszírozók, a generálkivitelezők, az értékesítők, az üzemeltetők és a városrendezők. Mindent magunk végzünk, amit csak kell. Az elmúlt években csak néhány nagyobb lélegzetű városrendezési tervet készítettünk Budapesten, Debrecenben.

 – Az Orczy téri városközpont kialakításában kik voltak a legfontosabb segítői?

 – Feleségem, Földvári Éva, aki szintén építész, továbbá Kovács András építészkollega, aki az indulástól velünk van. Az összes tervet mi készítettük és a generálkivitelezést is mi végeztük. Mi szerződtettük az alvállalkozókat is, akiket – ellentétben az építőiparban eluralkodott gyakorlattal – hiánytalanul kifizettünk.

 – Minek tulajdonítja, hogy az építőiparban mára mindennapos gyakorlattá vált az alvállalkozók kifizetésének megtagadása?

 – A fő bűnös maga a politika, ami ezt megengedi. A pártokat jelentős részben az építőipar – a nagy cégek – finanszírozzák, így az üzlet és a politika összeér, és szemet hunynak a közbeszerzések korrupciója és a nagyvállalkozók visszaélései felett.

 – De az önök példája azt mutatja, hogy másként is lehet.

 – A magyar építészetet alapjaiban meg kell újítani! Az egyetemeken vállalkozó szemléletű építészeket kell képezni, akik a tervezésen kívül értenek a szervezéshez és kivitelezéshez, és nincsenek kiszolgáltatva a laikus vállalkozóknak, akik jelenleg az építkezések hasznának a túlnyomó részét lefölözik. A nagy cégek befolyásának káros hatását mi is megtapasztaltuk. Például a pesti Duna-part Petőfi híd és Lágymányosi híd közötti szakaszának mi készítettük el a városrendezési tervét, Gerő Balázs barátunkkal, de az egész terület beépítését tenderpályázat nélkül egy magyar céggel összefonódott külföldi multinacionális cégnek adták el. Minket meg sem kérdeztek és a megvalósítási javaslatainkat figyelembe se vették. A világhírű magyar sport egyik fontos hungarikumát is támogattam, mint akkori FTC elnökségi tag. 20 millió Ft hitelt adtunk az akkor végveszélybe került Fradi megmentésére. Ezen túlmenően díjmentesen elkészítettük az FTC-pálya és környékének városrendezési és megvalósítási tanulmánytervét. Ez azonban az időközben belépett társaságot nem érdekelte. Sajnos mára szinte egész Budapesten eladták az értékes területeket, és a multinacionális tőkével összefonódott nagyvállalkozók – tekintet nélkül a városképre – azt építenek, amit csak akarnak. Lásd az egykori „Lovi” pálya történetét.

 – Tehát a termőföld mellett az építési területekre is szemet vetettek a külföldiek?

 – Így van, sokszor sok helyen felhívtam erre a figyelmet, és féltem a következő építészgenerációt, amely már csak cselédmunkát végezhet majd a külföldieknek. Reménytelennek tűnik a helyzet, hacsak nem történik érdemi fordulat, szakítás az elmúlt 20 év gyakorlatával. Eddig nekem, mint vállalkozó magyar építésznek még egyik kormány sem segített. Pedig a hazai szakemberek, vállalkozók támogatása nélkül, a nemzetközi tőkének kiszolgáltatva még csak esélyünk sincs az ország fejlesztésére, gyarapítására. Az építészetben vissza kéne állítani az első világháború előtti helyzetet, amikor megbecsült, a munka minden területét ismerő és vállalkozói szemléletű rangos emberek voltak a magyar építészek. A külföldieknek végzett cselédmunka csak növekvő kiszolgáltatottságot eredményez.

 – Az Építészkamara menyire képviseli a magyar és szakmai érdekeket?

 – Számomra elfogadhatatlan szemléletű emberek vezetik. A jelenlegi kormánypártok befolyása érvényesül. Most úgy tűnik változás várható, de minden valószínűség szerint a jövőben is majd az új kormánypártok befolyása fog érvényesülni. Az alapkérdésekhez viszont nem nyúlnak majd hozzá! Szkeptikus vagyok! Szerintem, a szakmának nem szabad foglalkoznia a pártpolitikával. Különösen nem az építészek és az ország érdekei ellenében! A civil szervezetek önállóságát és hatékonyságát sürgősen erősíteni kell.

 – Az Orczy Fórum épületei között egy kis kápolna található, fent pedig két magyar zászló lobog a szélben.

 – Mindig büszkén vállaltam fel magyarságomat, anélkül, hogy bármikor is közvetlen anyagi hasznot hozott volna nekem. A zászló is ennek a jelzése. Volt egy EU zászló is, de jött egy fiatal csoport, és felajánlották, hogy saját költségükön piros-fehér-zöld lobogóra cserélik az uniós jelképet, amibe azonnal beleegyeztem. Sajnos az erős szél és a légszennyezettség hamar tönkreteszi a zászlókat, így gyakran kell cserélni őket.

 – Mit érdemes tudni a kápolnáról?

 – Ez egy katolikus kápolna, melyben a jezsuiták miséznek, minden hónap utolsó vasárnapján 11 órakor Vértesaljai László atya celebrál istentiszteletet. Egyben a Józsefváros forradalmi hagyományainak is emlékhelyeként szolgál a kápolna, amit a földbe süllyesztve, a tetején nemzetiszínű kereszttel helyeztünk el az épületek között. A kerület 1848-ban és 1956-ban is fontos szerepet játszott a forradalomban. Itt találhatóak olyan fontos forradalmi helyszínek, mint a Nemzeti Múzeum és a Corvin köz. Egy fényképen a dédapám emlékét is megörökítettem, aki 48 egyik hőse volt. A forradalomról és szabadságharcról megemlékező képek között látható az ő díszsírhelye. Az 56-os fényképeken pedig főleg kerületi helyszínek láthatók. Az oltárnál található két magyar zászlót – egyik a forradalomra emlékeztető lyukas lobogó – Wittner Mária szabadságharcos adományozta a kápolnának. A kápolnát és emlékhelyet 2006. október 23-án, az 50 éves évfordulón Jáky Teodóz egykori soproni bencés tanárom szentelte fel! Ezzel közel 20 év után fejeződött be az Orczy téri városközpont felépítése.