vissza a főoldalra

 2009.06.26. 

Bajban a magyar tejtermelők

A magyar tejtermelők is tiltakozást szerveznek a tejpiaci helyzet javítása érdekében. Tiltakozó akciójukat Budapesten, az európai uniós képviselet előtt, a luxemburgi uniós tiltakozással egy időben tartják – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a Magyar Fórumnak.

 – Miért döntöttek a demonstráció mellett?

 – Elsősorban a tejtermelésben kialakult helyzet miatt döntöttünk úgy, hogy ezt az utat választjuk érdekeink érvényesítésére. Egy éve már 25 forintot fizetnek rá a termelők literenként a tej előállítására, illetve értékesítésére. Mostanra odajutottak, hogy az állatállományukat adják el, és a tartalékaikat értékesítik, különben nem tudnak fennmaradni. Ennek az Európai Unió elhibázott ágazatpolitikája az oka, ami hibás elemzésre épült, és az unió nem látja be, hogy korrigálni kellene. A másik ok a hazai kormányzat, amely egyrészt forráshiány, másrészt az EU-kötöttségek miatt nem segíti a termelőket. Továbbá az áruházláncok tevékenységét lehet említeni, amelyek teljesen kizsigerelik a teljes mezőgazdaságot és élelmiszeripart, visszaélnek a helyzetükkel. Mivel ezt a hármas terhet nem vagyunk képesek tovább felvállalni, ezért döntöttünk a demonstráció mellett. Szeretnénk a közvélemény figyelmét felhívni, hogy komoly bajban van a magyar tejtermelő. A MOSZ Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmánya és a korábban megalakított demonstrációs bizottság együttes ülésén döntött arról, hogy Budapesten is tüntetnek a tejpiaci helyzet miatt. Mivel sok magyar tejtermelő nem juthat el Luxemburgba, az európai gazdaszervezeteket tömörítő COPA-COGECA demonstrációjára, ahol csak húszan-harmincan képviselik a magyar tejesgazdákat. A többiek viszont itthon tiltakoznak az ágazat helyzetének javítása érdekében.

 – Volt egy javaslat arra, hogy az üzletláncoknak túlnyomórészt magyar áruval kell feltölteni a polcaikat. Mi lett ebből az elképzelésből?

 – Ez is fontos követelése a tejtermelők demonstrációjának. Az üzletláncok politikája piacromboló, és ennek a vesztesei a tejtermelők, akik nem tudnak várni egy napot sem, hogy termékeiket értékesítsék. Ebben a helyzetben a kormányzat is felfogta, hogy nem lehet az üzletláncokat ennyire szabadon engedni a gazdasági életben, de ezt a kezdeményezést a versenyhivatal megtámadta, vizsgálja. Az etikai kódexet, ami önkéntes megállapodása lett volna a gazdasági szereplőknek, még a kereskedők is viszonylagos empátiával és támogatással kezelték. Ezt a versenyhivatal tette indexre.

 – Milyen intézkedéseket támogatnának?

 – Egyebek mellett a kvótaalapú támogatás 50 százalékos emelését, az export-visszatérítés jelentős, ugyancsak 50 százalékos növelését. Azt is követeljük, hogy az unió az országkvóták mennyiségét fagyassza be, valamint a kvótaalapú támogatás kifizetésének határidejét hozza előre. Amíg ez utóbbi nem történik meg, a termelők jussanak kamatmentes hitelhez. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy a tejtermelők visszaigényelhessék a gázolaj jövedéki adójának 100 százalékát. A közvetlen termelői tejértékesítés pedig minden lehetséges támogatást kapjon meg. A másfél éve folyamatosan romló piaci környezet kilátástalan, sok esetben már visszafordíthatatlan helyzetbe hozta a hazai tejtermelőket. A szövetség számításai szerint literenkénti 55 forintos felvásárlási ár mellett minden liter megtermelt tej 25 forinttal növeli a gazdálkodók veszteségét. Az Európai Unió tehetetlensége, rugalmatlansága és érzéketlensége egyre mélyebb válságba sodorja a termelőket.

 – A magyar tejtermelők támogatása milyen az európai tagállamokéhoz képest?

 – Kevesebb támogatást kapunk, mint a nyugat- európaiak. Az egyik legsürgősebb feladat az lenne, hogy egyenlítsék ki ezeket a támogatási különbségeket. Ugyanakkor azt is elhibázottnak tartjuk, hogy az unió a 2007-es áremelkedésre hivatkozva, megemelte egyes országok tejkvótáját, ami többlettermeléshez vezetett. Viszont az áremelkedés nem tartott tovább négy hónapnál, utána meg hatalmas árzuhanás következett. Arról van szó, hogy 2007 októberétől 2008 februárjáig a 95 forintos tejár visszaesett 55 forintra. Még nagyobb a különbség, ha figyelembe vesszük az évi inflációt és az előállítási járulékok drágulását.

 – Tehát veszteséget termelnek jó ideje a tejesek?

 – Azt lehet mondani, hogy nem is nullszaldósan adják a tejet, hanem saját vagyonukat élik fel, adósságot halmoznak a tejtermelők. Ez tarthatatlan. Ezért döntöttünk úgy, hogy amikor az unió tejtermelő gazdái tüntetnek, itthon mi is tüntetést tartunk. Az utazás kifizetését Luxemburgba ugyanis nem tudnák fedezni a magyar gazdák.

 – Milyen demonstrációra lehet számítani június 22-én?

 – Most folyik az előkészítése, milyen petíció, milyen akció keretében adunk hangot a bajban lévő tejtermelők gondjairól, és követeljük ezek megoldását.

 A Magyar Agrárkamara számításai szerint 2007-ben az átlag termelői önköltség 75 Ft/kg volt, 2008-ban 85 Ft/kg, 2009-ben pedig 89 Ft/kg körül várható, jelezve a termelők egyre reménytelenebb helyzetét. Az elmúlt hónapokban az európai tejpiac egyensúlya megingott, melyet a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság csak súlyosbított. Amíg 2008- ban a termelési költségek csak igen enyhe csökkenést mutattak, a tejárak decemberre 17%-kal mérséklődtek 2007 decemberéhez képest, ami az ágazat jövedelemtermelő képességét jelentősen rontotta. A közeljövőben nem várható a jelenlegi trend megfordulása, ami tovább mélyíti a tejpiacon kialakult krízist. Az unió tejpiaci szabályozása az elmúlt években több változáson is átesett. 2007 szeptemberében egyszerűsödtek a tejszektort érintő szabályozások, 2008. április 1-től 2%-kal emelkedett a tejkvóta, míg a 2008-as állapotfelmérés során több jelentős változásra is sor került. További évi 1%-os kvótaemelés, intervenciós korlát meghatározása, pályázatos intervenció lehetősége, egyes kisebb támogatások megszüntetése. Mivel a tagállamok csak bizonyos mennyiségű tejet és tejterméket képesek ideiglenesen kivonni a piacról, valószínűleg hatékonyabb és olcsóbb megoldás lenne különböző ösztönző programok segítségével a termelés csökkentése. Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos kifejtette: az EB nem emeli a tejtermékek intervenciós árait, nem függeszti fel az úgynevezett tejkvóták tavaly elhatározott, uniós szintű bővítését, az export-visszatérítés módosítása pedig a nemzetközi partnerek, illetve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) érzékenysége miatt nemkívánatos. Fischer Boel asszony leszögezte, hogy a bizottság hajlandó támogatási intézkedésekről tárgyalni, de elutasítja a kvótákra vonatkozó korábbi döntések felülvizsgálatát. A biztos úgy vélte, hogy a termelés uniós szinten idén és jövőre is 4-5 százalékkal a kvótamaximum alatt marad. Hozzátette, hogy az unió már szinte minden támogatási lehetőséget kihasznált az ágazatban, és ami még maradt, „nem lenne hatékony a jelenlegi körülmények között”.

Oláh János József