2009.05.01.
Csáky Pál: Magyar közösségünkkel senki nem fordulhat szembe!
Elnök úr, múltkori beszélgetésünk
óta döbbenetes dolgok történtek az MKP háza táján. Újabb három
képviselő lépett ki a képviselői klubból. Mi történik az
MKP képviselői klubjában?
–
Engem is nagyon meglepett a dolog. Nem tudtam erről a lépésről,
sajnálatos módon csak az újságíróktól szereztem róla tudomást.
Az elmúlt 19 évben ilyen nem történt, eddig mindenki
betartotta azt a hozzáállást, hogy bár lehetnek eltérő nézetek
és létezhetnek problémák, aki szembefordul a csapattal, az önmagát
írja le. Attól tartok, hogy ezt a lépést bizony joggal sérelmezhetik
a szlovákiai magyar választók: nem erre adtak mandátumot
egyetlen képviselőnknek sem. Soha egyetlen magyar politikus sem
fordulhat szembe közösségünkkel, választóink egy ilyen lépést
joggal büntetnének szimpátiavesztéssel az adott politikus irányában.
Nekünk mindannyiunknak szolgálnunk kell, közösségünk érdekeinek
védelme az, amely tevékenységünk és programunk alapja.
Melyek voltak a kilépők indokai?
– Elmondták ezt a sajtótájékoztatójukon, ám én
akkor is azt mondtam, s most is állítom: egyetlen olyan súlyú
érvet sem mondtak, amely a kilépést indokolta volna. Ha a
nehezen értelmezhető politizálási stílusról akarunk beszélni,
ám vitassuk meg részletesen a dolgot – de ne stresszeljük
feleslegesen a választóinkat.
A szlovák média azt írja, hogy a kilépők
részéről személyi averziók és ambíciók indokolták ezt a lépést.
– Nézze, én nem óhajtom nyilvánosan elemezni a szlovák
média állításait, bizonyára nekik is megvannak a saját
információik. Megvallom azonban, nagyon zavart, amikor csütörtökön,
a döntés bejelentésekor a parlamentben, hatalmas taps csattant
fel a Szlovák Nemzeti Párt és a Smer bizonyos képviselői részéről.
Azt hiszem, az a taps pontosabban definiálta, miről van szó,
mint bármilyen elemzés: a szlovákiai magyar érdekképviselet
meggyöngítéséről. Kollégáimnak is elmondtam nyíltan: hibás
döntésnek tartom a kilépésüket.
Politológusi körökben sokan azt mondják,
hogy a köztársaságielnök-választást tulajdonképpen a szlovákiai
magyarok és a Magyar Koalíció Pártja nyerte meg, impozáns kiállásukkal
a választáson. Nem rombolódott le most ez a potenciál, nem került
veszélybe az európai parlamenti választások sikere?
– Sajnos igen. Három volt kollégánk ezzel a lépéssel
tulajdonképpen levette a személyes felelősség terhét az én vállamról,
és a sajátjára helyezte azt. Én csak abban reménykedek, hogy
a szlovákiai magyarok június 6-án újra bizonyítékot adhatnak
bölcsességükről, s újra megteszik azt, ami a legfőbb közösségi
érdekünk: minél nagyobb számban veszünk részt a választásokon.
Ebben a helyzetben, ami a szlovákiai politikában kialakult,
nagyon fontos, hogy erős legyen a mi brüsszeli védernyőnk.
Hogyan vélekedtek a szlovák ellenzéki
képviselők Bugárék kilépéséről a frakcióból, nem gyengült
meg ezáltal az ellenzéki együttműködés.
– Kritikusan vélekedtek erről, nekem ezt az SDKÚ és a
KDH képviselői közül többen a szemembe mondták. Mindenki azt
látja, hogy nő a gazdasági válság, növekszik a munkanélküliség
és más bajok is nehezítik a helyzetünket. A kormány ebben a
helyzetben nem jól teszi a dolgát. Robert Fico miniszterelnök
ideges, s miután csökken a támogatottsága, még az állami
statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetét is inkább
megszünteti, minthogy szembenézzen csökkenő népszerűségével.
Egy ilyen helyzetben létfontosságú a társadalom számára,
hogy az ellenzék erős, szakmailag megalapozott alternatívát kínáljon
fel. Erre mi magunk gyöngítjük önmagunkat. Nem csoda, hogy a
szlovák sajtó egy része az ellenzék öngyilkosságáról beszél
az ilyen jelenségek láttán.
A parlamenti klubból kilépett képviselők
valamiféle feltételekről is beszéltek. Miről lenne szó?
– Tárgyalni fogunk, ez természetes, de feltételekről
egyik oldal részéről sem lehet szó. El tud bárki képzelni
olyan működőképes pártot, hogy ott bármilyen csapat bármikor
kilépjen egy fontos politikai testületből, s csak akkor lépjen
vissza, ha az ő kisebbségi elképzelése érvényesül? Ha ez
egyszer sikerülne, attól a perctől kezdve mindenki mindig ezt
tenné. Ha valamit a párt szervei demokratikusan leszavaznának,
a sértődött kisebbség kilépne a pártból vagy a frakcióból,
s csak akkor lépne vissza, ha az ultimátuma teljesülne.
Operettpárttá válnánk ezáltal, amelyet senki sem venne
komolyan, ez az út logikusan vezetne a párt megsemmisüléséhez.
S még egy szempontot ne hagyjunk figyelmen kívül ezzel
kapcsolatban. Mi nem titkoljuk, hogy jövőre kormányzásra készülünk,
mindent megteszünk azért, hogy a Szlovák Nemzeti Párt ne kerüljön
be újra a kormányba. Megkérdezem: melyik politikai partner
venne komolyan egy olyan parlamenti frakciót, ahonnan csak úgy bármikor
kilépnek képviselők, ha nem az ő elképzelésük válik valóra?
Lehetne így stabil kormányzást ígérni és megvalósítani?
Természetesen nem. A felelősségteljes, kiszámítható politizálás
lehet az egyedüli érték, amely minket egy következő koalícióban
is megbecsült partnerré tesz.
Mi tehát a megoldás, rendezni lehet ezt
az ellentétet, vagy jön a pártszakadás?
– A pártszakadás a szlovákiai magyar közösséggel
szembeni merénylet volna, ezt azonnal el kell felejteni. Azt is látni
kell, hogy néhány embert leszámítva itt senki sem akar egy másik
magyar pártot. Valamiféle szlovák-magyar keverékpárt létrehozatala
is zsákutca: szlovák oldalról ezzel a párttal szemben ugyanazt
a nacionalista játékot játszanák el, mint tették ezt Radičovával
szemben az elnökválasztás második fordulója előtt, a
magyarok pedig rá kell, hogy döbbenjenek, hogy a rájuk leadott
szavazatuk olyan kidobott szavazat lenne, mint volt az SDĽ-re,
SOP-ra, KDH-ra, SDKU-ra vagy más szlovák pártra leadott
szavazat. A magyarok az ilyen pártok számára addig fontosak, amíg
szavaznak rájuk, utána elfeledkeznek róluk. Látni kell, hogy a
szlovákiai magyar érdekek egyedüli felvállalója és védelmezője
– minden hiba és rossz lépés ellenére – csakis az MKP. Azért,
mert ez a párt belőlünk, a közösségből nőtt ki. Egyedül
erre a pártra mondhatjuk, hogy a miénk.
Mit üzen tehát volt kollégáinak?
– Tárgyalni akarunk, nyitottak vagyunk minden kérdés
megvitatására, s amiben megállapodunk, azt beépítjük a
politizálásunkba. Közösségünk legfőbb érdeke viszont az,
hogy ők térjenek vissza képviselői klubunkba. Ezzel a lépéssel
politikai érettségükről és felelősségtudatukról tennének
tanúbizonyságot. Mindenféle más úttal csakis a saját jó hírnevüket
rombolnák le a szlovákiai magyarok előtt.
www.mkp.sk,
Felvidék Ma
-kl-
|