2009.05.06.
Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 18. száma!
Egy gyékényen (címlapon)
Igencsak az egész európai párttörténetben példátlan, hogy két
párt, egy balliberális kormánypárt és a szélsőjobbosnak
mondott ellenzéki egy plakáton hirdesse magát a választóknak.
Most ezt is megértük. Az elöregedett zsidó emberjogi párt, az
SZDSZ, egy plakátgyékényen kínálja magát Balóné Morvai
Krisztina magyargárdás, bakancsos pártjával. Azt kérik a
palimadártól, a magyar választótól, hogy kettejük között válasszon,
csak azt nem mondják meg, hogy akármelyiküket választja, őket
választja. Határozott választási utasítással csak az az újabb
ötvenezer lakóparkjaiba betelepülő palesztinai zsidó bír,
aki június 7-éig érkezik kies hazánkba. Nem csodálkoznánk,
ha ezek az új honfoglalók Balóné Morvai Krisztinát választanák
a tőlük megszokott fegyelemmel és előrelátással. Ez aztán a
rendszerváltás: zsidók jönnek a Közel-Keletről, hogy az újnáciknak
mondottakra szavazzanak.
Csurka István: Elitcsere
(2.oldal)
Az érzékenyebb embereknek különben is az a megsejtésük és
tapasztalatuk a mai világról, hogy benne minden irányított és
mesterséges. A médiumok által kívülről és felülről irányított
világ nem is lehet más. Ebben a gazdasági és politikai
rendszerben a fizikai történéseket leszámítva már semmi sem
történik magától. Minden gerjesztve és kirobbantva, és
minden valamilyen idegen, felsőbb érdek szolgálatában történik.
A mindennapjait élő, a küzdő és kacagó, a verejtékező és
a fapados repülő ülésen kuporgó vagy kényelmesen elnyújtózó
ember számára végeredményben mégis szinte elképzelhetetlen,
hogy hatmilliárd embert, vagy ha azt nem is, annak legfejlettebb
részét, néhány titkos társaság irányíthasson. Még képtelenebbnek
látszik a dolog, ha beleszámítjuk, hogy ezek a leggazdagabbak
most egy olyan folyamatot indítsanak el, amelyen ők maguk is
rengeteget veszítenek. Alulról nézve mármár isteninek látszik
ezeknek a néhány száz főt számláló titkos társaságoknak a
hatalma. A saját tapasztalataira, a saját korlátozottságaira
utalt ember elutasítja ezt a feltételezést.
Magáncégeket gazdagít a
parkolási díj
(4.oldal) (Oláh János interjúja)
Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom (EMPAMO) alelnöke
szerint a Budapesten működő három parkolási társaság összesen
19 milliárd forint bevételt könyvelt el az elmúlt három évben.
A tulajdonos önkormányzatok viszont ennek csak kevesebb, mint a
felét látták viszont.
– A szomszédos Szlovákiában
eltörölték a fizetett parkolást. Mi a véleményük erről?
-Maximálisan egyetértünk a szlovák alkotmánybíróság döntésével.
Mivel a parkolási cég nem nyújt szolgáltatást, nem szedhet be
pénzt. A magyar ember is azt kérdezi, miért is fizetek? A
parkolási gondok továbbra is megvannak, fejlesztések nincsenek,
az úthálózatunk olyan, mint volt húsz-harminc évvel ezelőtt,
közben lakóparkok nőnek ki a földből, és nálunk a
legnagyobb az adó, roppant drága a benzin.
Csak a láncainkat veszíthetjük-
Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét a május 8-ai
munkabeszüntetésről kérdeztük. (10.oldal)
– A kormány neoliberális
politikáját baloldali jelszavakkal tálalja.
-Mindent úgy tesznek, mintha a társadalom érdekében cselekednének.
Ráadásul a baloldali eszmék szellemében, mert ők baloldalinak
mondják magukat. Éneklik az Internacionálét, közben nyúzzák
a szegényeket. A legmagasabb adósávba tartozó adózok terheit
ugyanakkor enyhítik. Ilyen válságos időben pofátlanság, hogy
azok a gazdagok, jómódúak részesüljenek a társadalmi javakból,
akiknek maximálisan ki kéne venni a részüket az áldozathozatalból.
A gazdagoknak még többet adnak, a szegényektől még többet
vesznek el. És ezek magukat szociáldemokratának nevezik.
A vidék operajátszásáért.
Ágoston Edith operaénekesnővel beszélget Medveczky Attila (12.oldal)
Kevesen tudják, hogy Aczél György Baranya megyei képviselő
volt, így teljes mellszélességgel kiállt a pécsi színházi
életért. Ő volt az, akiért a kor neves koreográfusa, Eck Imre
mindenre hajlandó volt, s kedvéért létrehozta a Pécsi
Balettet. A helyi táncosokat mindenhová kiajánlotta Aczél György,
de sosem hívták őket – színvonaluk miatt – még egyszer
ugyanoda vissza. Akiben művészvér volt, az mind disszidált a táncosok
közül. Említendő, hogy volt egy kortárs opera, melynek a
bemutatását jómagam jártam ki. Károly Róbert Japán halászok
c. operájáról van szó. Ezt a művet az eszéki operatalálkozón
is bemutattuk. Egyetlenegy női szerep van benne, amit rám
osztottak. A mű a Bikini korallzátonyon lévő kísérleti
atomrobbantás idején játszódik. Ezt a darabot látta a japán
nagykövet is, akinek nagyon tetszett az előadás, viszont szándéka
ellenére szóba sem kerülhetett, hogy kimenjünk vele a
szigetországba.
Avítt fogalmak emléknapjai –
Szőcs Zoltán írása (15.oldal)
Na és egyáltalán: pontosan mi is az a munka, amelyre május
elsején emlékeznünk kellene, hogyan definiálnánk, hogy
mindenki megértse? Még a munkanélküli is. Erdélyiek mondják,
hogy a pásztorkodáson csiszolódott, óromán nyelvben a
„munka” szó, a fogalom, az idea, nem létezett, és azt a
magyaroktól vették át a történelmi századok érintkezései
során. Máig magyarul mondják. Azt hiszem, elnézést kellene kérnünk
román szomszédjainktól, hogy egy olyan hasznavehetetlen, üres
fogalmat erőltettünk rájuk, amelyet magunk sem értünk ma már.
Hiszen a magyar GDP-nek elenyésző százalékát adja a hazai
munka, ma már nincs termelés ebben az országban, nincs sem nehéz-,
sem könnyűiparunk, nincs élelmiszeriparunk, nincs hazánkban működő
papírgyár, cukorgyár, cementgyár, téglagyár. Ami pedig van
és működik, mind külföldi tulajdon. Mi a sikertörténet, ha
ez nem?
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
|