vissza a főoldalra

 2009.05.15. 

Tracy Letts: Augusztus Oklahomában

(Vígszínház)

Tracy Letts, aki neve után, valamint a női psziché legrejtettebb zugaiba belelátó és azt megértő darabjának okán akár a szebbik nemhez is tartozhatna, 1965-ben született az USÁ-ban, Oklahoma Állam második legnagyobb városában, Tulsában. Színész is, forgatókönyveket is ír, az Augusztus Oklahomában viszont az első drámája, aminek 2007-ben tartották az ősbemutatóját a Broadway-n. Azonnal kasszasiker lett, jó kritikákat kapott, a szerzőt 2008-ban még Tony- és Pulitzer-díjjal is jutalmazták. Európába hamar áthozták, tavaly ősszel Londonban már színre vitték, Magyarországra fél év múlva érkezett meg: Pesten a Vígszínházban ez év március 7-én volt a premierje Deres Péter és Maros András fordításában a színház újonnan kinevezett igazgatójának, Eszenyi Enikőnek a rendezésében. Tracy Letts ma már szokatlanul hosszú, - 108 oldalas, három óráig tartó, három felvonásos - műve a klasszikus amerikai drámaírás hagyományait folytatja, mindazok az alaphelyzetek, életérzések, konfliktusok, amik E. Albee, T. Williams, T. Wilder. A. Miller, E. O’Neil műveiben megtalálhatók, azok őnála összesítve, egybesűrítetten jelennek meg. Adott egy tipikus, azaz három felnőtt gyerekkel és az ő hozzátartozóikkal bővített amerikai család, amiben a jó ötvenes anya súlyos rákbeteg, ráadásul gyógyszerfüggő, és nem veti az italt meg, a hozzá hasonló korú apa csak sima alkoholista. A családfő, Beverly Weston költő, részegeskedése ellenére ügyesen kezeli a vagyonát, jó befektetései vannak, így anyagi gondjaik nincsenek. Az anya, Violet 19 esztendősen kötött házasságot, a gyerekeket nevelte, soha nem volt állásban. A három lánynak az anyai gondoskodás ellenére valamilyen szinten kisiklott az élete, a legidősebbet, a negyven körüli Barbarát közel húsz évi házasság után éppen elhagyja a férje, mert Bill összeszűrte a levet az egyik fiatal tanítványával, közös lányuk,  a 14 éves Jean pedig drogozik. A középsőt, Karent pedig a harmincas szingli nők jellegzetes gondjai-bajai gyötrik, éppen Steve-hez, a kétes egzisztenciájú pasashoz készül hozzámenni, aki már háromszor nősült, ráadásul pedofil hajlamai vannak. A legkisebb, a boldogtalan, 35 éves Ivy még otthon van, titkolja szerelmét, amit jámbor unokatestvére, kicsi Charles iránt érez. A tágabb család azért jön össze, mert Beverly öngyilkos lett, és temetésére eljönnek a rokonok is, így köztük Violet nővére, az undok, izgága Mattie, aki egyfolytában gonoszkodik meg férje, a nyugodt, kétkezi munkás Charlie. Természetszerűen minden elfeledett, vagy annak hitt, régi, zavaros ügyet újratárgyalnak, tisztáznak, más megvilágításba helyeznek. Számtalan titokra fény kiderül, miközben válogatott sértések hangzanak el, összevesznek és kibékülnek egymással, mindenkinek a fejére olvassák bűneit, de fel is oldozzák alóla.

Az Augusztus Oklahomában cselekménye mindvégig könnyen nyomon követhető, maga az előadás pedig feszes és pergő ritmusú. A nézők érdeklődését mindvégig fenntartja, egyetlen olyan perc sincs, amikor lanyhulna az érdeklődés, vagy a figyelem. Mindezt a komplex hatást elősegítik az Árvai György tervezte díszletek, amik egy méretes, háromemeletes, kissé elhanyagolt otthon miliőjét idézik fel. Mindehhez az összképhez hozzájárul még a magas fokú színészi játék is. Látszik, hogy a szerző is a világot jelentő deszkákat koptatja, mert olyan pazar szerepekkel ajándékozza meg a színészeket, amikben tényleg mindenki megmutathatja, mit tud, mennyire avatott mestere a szakmájának. A Vígszínház társulatának tagjai igazán kitesznek magukért, csak dicséret illeti őket, ennek ellenére a Violetet alakító Pap Vera teljesítményéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Börcsök Enikó az elsőszülött lányt olyan belső feszítő erővel formálja meg, hogy abban benne van az a kimondhatatlan fájdalom, ami anyja, lánya, két húga és férje árulása miatt beleszorult. Hegyi Barbara a tőle megszokott profizmussal viszi fel a színre a fejét homokba dugó Kerent. Ivy kissé sótlan figuráját Láng Annamária színtelenül jeleníti meg. A pipogya, kapuzárás előtti pánikban lévő Billt Gyabronka József, a két lábbal a földön álló Charlie-t Reviczky Gábor, a kissé visszamaradott Kicsi Charlest Festbaum Béla, a túlfűtött, füvező tinilányt Döbrösi Laura, a hóhányó, gyermekmolesztáló Steve-t Hegedűs D. Géza, a szörnyeteg, hegyes nyelvű Mattie-t Igó Éva, a mindig pityókás Beverlyt Vallai Péter, a snájdig seriffet Epres Attila és az indiánősök szent rendíthetetlenségét árasztó Johnnát Bodor Böbe személyesíti meg. Tracy Letts drámája egészen mai történetet dolgoz fel, tulajdonképpen nemcsak Amerikában, hanem a földgolyó bármely olyan országában előfordulhat a darabbélihez hasonló családszéthullás, ahol az a bizonyos nyugati romlottság felüti a fejét, mert ott az emberi kötelékek meglazulnak, a társadalmat összetartó legfőbb erkölcsi értékek megsemmisülnek, és a keletkező űrbe azonnal benyomulnak a szeretethiányból fakadó pótlékok, a szesz, a gyógyszer és a drog.