vissza a főoldalra

 2009.05.15. 

Magáncégeket gazdagít a parkolási díj

Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom (EMPAMO) alelnöke szerint a Budapesten működő három parkolási társaság összesen 19 milliárd forint bevételt könyvelt el az elmúlt három évben. A tulajdonos önkormányzatok viszont ennek csak kevesebb, mint a felét látták viszont. A Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás 2006 és 2008 között összesen négymilliárd forint nettó bevételt könyvelhetett el a 13400 parkolóhely után, derül ki az egyik internetes újság birtokában lévő dokumentumból. Ám a cég tavalyi, 1,4 milliárdos bevételéből csupán 434 milliót adott át a XIII. és a IX. kerület önkormányzatának, 971 millió forintot pedig különféle ürügyekkel visszatartott. Arányában az összes parkolási bevételnek csupán 30 százaléka jutott el a tulajdonos önkormányzatokhoz. A Fővárosi Önkormányzati Parkolási Társulás nevű cégnek 34500 parkolóhelye van a fővárosban. A köznyelvben csak Centrum Parkoló Kft-ként ismert társaság 10,5 milliárd – 2006-os, 3,5 milliárd 2007-es, 3,9 milliárd 2008-as nettó – árbevételéből csak 43 százalékot fizetett be a létrehozó önkormányzatok számláira, az I., II., VI., VII., VIII., XI., XII. kerületeknek.

 – Hol a többi pénz, és mire költötték a parkolási magáncégek bevételeiket, miközben a Fővárosi Közgyűlés drasztikusan emeli a parkolási díjakat? – tettük fel a kérdést az EMPAMO alelnökének.

 – Mi sem értjük igazán kinek az érdeke, hogy a világ egyik legdrágább parkolási rendszere Budapesten működjön. Amióta fizetni kell a parkolásért a fővárosban, nem lehet tudni, hova tűnnek a beszedett milliárdok, mire emésztik fel a parkolási cégek ezt a sok pénzt. Az a tapasztalatunk, hogy magát a parkolási koncepciót is ők vezényelték. Mi rengeteg javaslatot beadtunk, amiből –két kritikán kívül – semmit nem fogadtak el. Továbbra is mértéktelen korrupcióra van lehetőség. Bevezettek egy új rendelkezést, miszerint a parkolójegy- bemutatás lehetőségével naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója. Autósbarát parkolási rendeletet ígért a főváros, erre megszületett egy korrupcióbarát, visszaélésbarát, kifosztó parkolási rendelet. Ha a fizető parkolás forgalomszabályozás, és a fővárosnak nincs pénze a közlekedés korszerűsítésére, miért kell üzleti vállalkozásoknak profitálniuk a közpénzünkből, közterületünkből? Miért kell a parkolási rendelet koncepcióját üzleti érdekek szerint, és nem a használók, illetve Budapest érdeke szerint alakítani? Miért nincs látszata a 14 éve beszedett parkolási pénzeknek? Miközben állandóan arra hivatkoznak, hogy kevés a parkoló, a lakóknak is ezért kell fizetni, eközben évente több száz parkolóhelyet szüntetnek meg a belvárosban átépítésekkel. Mielőtt parkolási díjat emelnek, mielőtt övezetet bővítenek, mielőtt parkolók ezreit megszüntetik, mielőtt BKV-járatokat törölnek, illendő lenne az alternatívát megteremteni, és a P+R parkolók számát jelentősen bővíteni. Mielőtt a lakóparkok építésére engedélyt adnak, mielőtt fontos közlekedési utakat lezárnak, illendő lenne a forgalom elvezetésére a közúti hálózatot fejleszteni. Talán, ha ésszerűen szerveznék és bővítenék az úthálózatot, nem lennének forgalmi dugók, és szmogriadóra, behajtási díjra sem lenne szükség. Vagy talán pont ez a cél? Hogy ebből is profitáljanak? Hogy újabb bőrt nyúzzanak le az autót munkaeszközként használókról.

 – Parkolási alapot kívánnak létrehozni, ennek mi a célja?

 – Ez első hangzásra jól cseng. A probléma ott van, hogy egy bizottság fogja eldönteni, hova kerül majd a pénz. Ebben a bizottságban az önkormányzatokon kívül olyan civil szervezetek képviseltetnék magukat, amelyeknek az égvilágon semmi közük a parkolási pénzekhez, mint például a Kerékpárosok Szövetsége, a Levegő Munkacsoport. Ugyanakkor a fuvarosokat, akik rendesen fizetik a díjakat, nem vették be ebbe a bizottságba. A budapesti közlekedésben 1,8 millió ember munkájáról, gyerekeik tanulásáról, idős, beteg emberek gondozásáról, kórházi kezeléséről van szó. Ezen emberek, csoportok érdekében vállaljuk a párbeszédet a fővárossal. Szomorúan tapasztaltuk, hogy nemcsak az eddigi, hibákból hemzsegő, törvénytelenségekkel teli, a tételes jogszabályokon felül az emberi jogokat is sárba tipró rendszert nem akarják megváltoztatni, hanem további jogszerűtlenségeket, törvénytelenségeket építenek be. S mindezt csak és kizárólag azért, hogy egyes magánkézben lévő üzleti vállalkozások anyagi érdekét szolgálják, amit be is vallanak, kész tényként kezelnek. Bármely irányban mozdulnánk el a törvénytelenségek, jogszerűtlenségek, alkotmányellenességek felszámolásában, azzal ezen magáncégek üzleti érdeke sérülne, törvénytelenül megszerzett árbevételük csökkenne.

 – Mi a helyzet az önkormányzatok parkolásból származó bevételével?

 – Az önkormányzatok parkolási bevételei nem sokat számítanak, hiszen ők csak a töredék töredékét kapják, azt is ritkán. Több ígéretet tett a főváros az egyeztetések során. Ilyen volt például az, hogy emelik ugyan a parkolási díjakat, de előbb felépítik a P+R parkolókat. Terveket is mutattak, de a P+Rből nem lett semmi. Ugyanakkor a díjakat emelni készülnek, az övezeteket bővítik. Több nagyváros soktízezres P+R parkoló számához képest a fővárosi terv 500 férőhelynyi bővítés, ami a valós igényekhez képest jelentéktelen. Körülbelül 600 000 P+R parkolóhelyre lenne szükség. Azt ígérték, hogy egységes parkolási rendszert alakítanak ki – ehelyett továbbra is maradnak a fizető parkolás bevételeit eltüntető magáncégek, amelyek – mint azt az egyeztetésen a főváros jogásza is elismerte – törvénytelenül működnek, továbbá elviszik az árbevétel legnagyobb részét. Mi javaslatot tettünk arra, hogy egyetlenegy kézbe vonjuk a főváros teljes területén a fizető parkolást. A tevékenységben ne vehessenek részt a lejáratott, és jelenleg is perek, vizsgálatok alatt álló, súlyos szabálytalanságok, korrupció miatt jogi eljárásokkal terhelt parkolási vállalkozások.

 – A szomszédos Szlovákiában eltörölték a fizetett parkolást. Mi a véleményük erről?

 – Maximálisan egyetértünk a szlovák alkotmánybíróság döntésével. Mivel a parkolási cég nem nyújt szolgáltatást, nem szedhet be pénzt. A magyar ember is azt kérdezi, miért is fizetek? A parkolási gondok továbbra is megvannak, fejlesztések nincsenek, az úthálózatunk olyan, mint volt húsz-harminc évvel ezelőtt, közben lakóparkok nőnek ki a földből, és nálunk a legnagyobb az adó, roppant drága a benzin. Mi is felvetettük már a szlovák mintát, és jó néhány külföldi nagyvárost is említhetnénk, például Moszkvát, de Magyarországon is van ilyenre példa Dunaújvárosban, Lentiben, Várpalotán, ahol megszüntették a fizető parkolást, mert rájöttek, hogy semmi értelme. Hivatkoztunk is minderre, és ezt tartanánk járható útnak, de a fővárosban kinevettek, mikor felvetettük ezt a javaslatot. Itt csak a pénz, a profit a lényeg.

 – A parkolási díjak a kis- és középvállalkozásokat is sújtják?

 – Teljesen tönkreteszik a kisvállalkozókat. Egy szobafestő, egy lakatos, nagyon nehezen fizeti ki azt az 580 forint óradíjat. Az emberek nagy része munkához használja az autót. Úgy néz ki, mintha ez az egész magánkézbe irányuló pénzlenyúlás az autósok boszorkányüldözése lenne. Megkerestünk több szervezetet is, és igyekszünk szervezettebben, hatásosabban fellépni ezután. Itt a közterületeinkről, a közpénzekről van szó, az adófizetők pénzéről. És most ki akarják találni, hogy keményebben kell szankcionálni a parkolás elmulasztását. Már most lehet látni, hogy a belváros kezd gettósodni, az üzletek bezártak, az utcák kihaltak. Az autó, az áruszállítás a vérkeringése egy városnak. Ész nélkül zárják le az utakat.

 – Mennyien keresik fel önöket panasszal, és mivel kapcsolatban?

 – Rengetegen keresnek fel minket, írják le panaszaikat. Azt szoktuk mondani, hogy ezeket küldjék el Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úrnak is. Hagyó úr az ombudsman jelentésre is azt mondta: tévedés. Az emberek jogosan panaszkodnak, és ezzel az új rendelettel még több lesz a gond, mivel a korrupció melegágya Budapesten továbbra is a parkolás.

 – Fizetett parkolás közben, ha feltörik, vagy megrongálják a kocsit, jár valami biztosítás?

 – Semmi. Legalább a P+R parkolókban kéne védeni az értékeket, amiért fizetnek a gépjárműtulajdonosok. Külföldön úgy van ez megoldva, hogy a város peremén vannak felügyelt parkolók, ott leteszi a gépjárművét az autós, és tömegközlekedéssel megy a belvárosba dolgozni. Persze ebből Budapesten semmi nem létezik. Mi továbbra is küzdünk minden eszközzel az autósokért, Budapestért. Az üzemeltetés körüli káoszt rendezni kell. Számolják fel a különféle kft.-ket, a budapesti parkolást egy valóban nonprofit, közvetlenül a Főpolgármesteri Hivatal alá tartozó közhasznú társaságnak és egy közalapítványnak kell üzemeltetnie. Meghatározott időközönként hozzák nyilvánosságra a tételes elszámolást. Mennyi pénz folyt be, ebből mennyit költöttek a rendszer üzemeltetésére, és menynyit a város közlekedési helyzetének javítására. Továbbá vizsgálják felül a parkolási díjakat.