vissza a főoldalra

 

 

 2009.05.22. 

A Szentatya benyomásai szentföldi útjáról

Szentföldi látogatásának befejeztével a repülőúton XVI. Benedek újságírókkal beszélgetett, megköszönte munkájukat, és elmondta apostoli útján szerzett benyomásait. Hangsúlyozta, hogy táplálni kell a közös békevágyat: nem kell palástolni a nehézségeket, ugyanakkor mindenkit bátorítani kell a megbékélésre.

 A pápa néhány felejthetetlen képet idézett fel szentföldi zarándoklatából: a föld legmélyebb pontjához, a Jordán folyóhoz történt leereszkedést, amely Jézusnak az emberi lét mélységeibe való leereszkedését szimbolizálja; majd a Szentsírnál és az utolsó vacsora termében tett látogatását, „ahol az Úr az Eucharisztiát adta nekünk, és ahol a pünkösdi esemény történt.”

 A Szentatya így fogalmazta meg apostoli útjának jelentőségét: „A béke zarándokaként jöttem ide. A zarándoklat sok vallásnak, az iszlámnak, a zsidó vallásnak és a kereszténységnek is lényegi eleme. A zarándoklat képe létünket is kifejezi, mely nem más, mint az Isten s egyben az emberi közösség felé való előrehaladás. Zarándokként jöttem, és remélem, sokan követik majd ezt az utat, előmozdítva a Szentföld népeinek egységét, a béke hírnökeiként” – idézi a Szentatya szavait a Radio Vaticana.  

XVI. Benedek három alapvető benyomását emelte ki szentföldi zarándoklatáról: „Az első, hogy mindenütt, muzulmánok, keresztények és zsidók között határozott készséget találtam a vallásközi párbeszédre, a találkozásra, a vallások közötti együttműködésre. Fontos, hogy ezt valamennyien nemcsak az adott politikai helyzet által ihletett cselekvésnek tekintik, hanem a hit lényegéből fakadó tettnek. Mert az, hogy hiszünk az egyetlen Istenben, aki mindannyiunkat teremtett, mindannyiunk Atyja, aki egyetlen családnak teremtette meg az emberiséget, a hit, hogy Isten szeretet, és azt akarja, hogy a szeretet legyen a világban uralkodó erő, magában foglalja a találkozás, a párbeszéd, az együttműködés szükségességét.”

 A pápa elmondta, hogy nagyon bátorító ökumenikus légkört talált: „Több alkalommal nagyon szívélyes légkörben találkoztunk az ortodox világgal: az anglikán egyház egyik képviselőjével és két evangélikussal is tudtam beszélni. Látszik, hogy a Szentföld légköre mennyire serkenti az ökumenizmust is.”

 A harmadik benyomás az óriási nehézségekről való megbizonyosodás volt amellett, hogy mindenkiben nagyon mély a békevágy: „A nehézségek nagyon szembetűnőek, nem szabad véka alá rejtenünk őket: léteznek, tisztázni kell azokat. Kevésbé szembetűnő a béke, a testvériség iránti közös vágy. Úgy vélem, erről is beszélnünk kell, bátorítani mindenkit, abban a közös akaratban, hogy megtalálják a nyilvánvalóan nem könnyű megoldásokat ezekre a nehézségekre.”

 

(Forrás: Magyar Kurír)