2009.05.22.
A Szentatya benyomásai szentföldi útjáról
Szentföldi
látogatásának befejeztével a repülőúton XVI. Benedek újságírókkal
beszélgetett, megköszönte munkájukat, és elmondta apostoli útján
szerzett benyomásait. Hangsúlyozta, hogy táplálni kell a közös
békevágyat: nem kell palástolni a nehézségeket, ugyanakkor
mindenkit bátorítani kell a megbékélésre.
A pápa néhány felejthetetlen képet idézett fel szentföldi
zarándoklatából: a föld legmélyebb pontjához, a Jordán folyóhoz
történt leereszkedést, amely Jézusnak az emberi lét mélységeibe
való leereszkedését szimbolizálja; majd a Szentsírnál és az
utolsó vacsora termében tett látogatását, „ahol az Úr az
Eucharisztiát adta nekünk, és ahol a pünkösdi esemény történt.”
A Szentatya így fogalmazta meg apostoli útjának jelentőségét:
„A béke zarándokaként jöttem ide. A zarándoklat sok vallásnak,
az iszlámnak, a zsidó vallásnak és a kereszténységnek is lényegi
eleme. A zarándoklat képe létünket is kifejezi, mely nem más,
mint az Isten s egyben az emberi közösség felé való előrehaladás.
Zarándokként jöttem, és remélem, sokan követik majd ezt az
utat, előmozdítva a Szentföld népeinek egységét, a béke hírnökeiként”
– idézi a Szentatya szavait a Radio Vaticana.
XVI.
Benedek három alapvető benyomását emelte ki szentföldi zarándoklatáról:
„Az első, hogy mindenütt, muzulmánok, keresztények és zsidók
között határozott készséget találtam a vallásközi párbeszédre,
a találkozásra, a vallások közötti együttműködésre.
Fontos, hogy ezt valamennyien nemcsak az adott politikai helyzet
által ihletett cselekvésnek tekintik, hanem a hit lényegéből
fakadó tettnek. Mert az, hogy hiszünk az egyetlen Istenben, aki
mindannyiunkat teremtett, mindannyiunk Atyja, aki egyetlen családnak
teremtette meg az emberiséget, a hit, hogy Isten szeretet, és
azt akarja, hogy a szeretet legyen a világban uralkodó erő, magában
foglalja a találkozás, a párbeszéd, az együttműködés szükségességét.”
A pápa elmondta, hogy nagyon bátorító ökumenikus légkört
talált: „Több alkalommal nagyon szívélyes légkörben találkoztunk
az ortodox világgal: az anglikán egyház egyik képviselőjével
és két evangélikussal is tudtam beszélni. Látszik, hogy a
Szentföld légköre mennyire serkenti az ökumenizmust is.”
A harmadik benyomás az óriási nehézségekről való
megbizonyosodás volt amellett, hogy mindenkiben nagyon mély a békevágy:
„A nehézségek nagyon szembetűnőek, nem szabad véka alá
rejtenünk őket: léteznek, tisztázni kell azokat. Kevésbé
szembetűnő a béke, a testvériség iránti közös vágy. Úgy
vélem, erről is beszélnünk kell, bátorítani mindenkit, abban
a közös akaratban, hogy megtalálják a nyilvánvalóan nem könnyű
megoldásokat ezekre a nehézségekre.”
(Forrás:
Magyar Kurír)
|