vissza a főoldalra

 2009.05.29. 

Erős MKP kell a magyar érdekképviselethez

Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét a felvidéki helyzetről és az európai választásokról kérdeztük.

 – Elnök úr, aggasztó hírek érkeznek a Felvidékről, több képviselő kilépett az MKP-frakcióból, egyikük még a pártból is. Mi történik az MKP-ben?

 – Valóban egy képviselő távozott a Magyar Koalíció Pártjából, három képviselő a frakcióból lépett ki. Én továbbra is úgy látom, hogy nem volt reális indokuk erre a döntésükre. Az elmúlt 19 évben ilyen nem történt, eddig mindenki betartotta azt a hozzáállást, hogy bár lehetnek eltérő nézetek és létezhetnek problémák, aki szembefordul a csapattal, az önmagát írja le. Attól tartok, hogy ezt a lépést bizony joggal sérelmezhetik a szlovákiai magyar választók. Nem erre adtak mandátumot a képviselőnknek. Soha egyetlen magyar politikus sem fordulhat szembe közösségünkkel. Választóink egy ilyen lépést joggal büntetnek szimpátiavesztéssel az adott politikust érintően. Nekünk együtt kell szolgálnunk közösségünk érdekeit, ami tevékenységünk és programunk alapja.

 – Milyen indokokat hoztak fel a kilépő képviselők?  

– Jelenleg a szlovák parlamentben a harmadik legerősebb képviselői klubbal, frakcióval rendelkező párt vagyunk. Húsz képviselőnk nyert mandátumot a 2006-os országgyűlési választásokon, ez csökkent most tizenhat főre. Ebből három képviselőt kértünk arra, hogy értékeljék át a döntésüket. Bugár Bélát, A. Nagy Lászlót és Gál Gábort a párt képviselői klubjába való visszatérésre és az európai parlamenti választási kampányban való részvételre buzdítjuk. Közös célunk kell hogy legyen a szlovákiai magyarság lehető legerősebb európai parlamenti képviseletének elérése. A kilépő képviselők elmondták a sajtótájékoztatójukon indokaikat, ám én akkor is azt mondtam, s most is állítom: egyetlen olyan súlyú érvet sem mondtak, amely a kilépést indokolta volna. Ha a nehezen értelmezhető politizálási stílusról akarunk beszélni, ám vitassuk meg részletesen a dolgot, de ne stresszeljük feleslegesen a választóinkat. Megvallom, nagyon zavart, amikor a döntés bejelentésekor a parlamentben hatalmas taps csattant fel a Szlovák Nemzeti Párt és a Smer bizonyos képviselői részéről. Azt hiszem, az a taps pontosabban definiálta, miről van szó, mint bármilyen elemzés: a szlovákiai magyar érdekképviselet meggyöngítéséről. Kollégáimnak is elmondtam nyíltan: hibás döntésnek tartom a kilépésüket.

 – Május 16-ai rozsnyói nyilatkozatuk szerint várják vissza a képviselőket.

 – A kilépők azt mondják: a politikai stílus megváltoztatásával vannak gondjaik. Értelemszerűen én más ember vagyok, mint az elődöm, a mostani elnökség is más összetételű, mint a korábbi. Feltételezem, hogy a kongresszuson azért választottak új embereket, mert változásra van szükség. Azt, hogy a pártvezetésben új módszerek is megjelentek, nem hátránynak, hanem előnynek tekintem. 2009. május 16-án Rozsnyón ülésezett az MKP. Megbeszélések folytak az MKP parlamenti frakciójából kilépett három képviselővel, melyek június 13-án, egy következő OT-ülésen folytatódnak. Az ülésen egy nyilatkozatot is elfogadtunk, majd az MKP megkezdte kampányát az EP-választásokra. Az MKP OT megfogalmazta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy az utóbbi hetekben néhányan kiléptek a pártból, illetve úgy nyilatkoztak, hogy felfüggesztik tagságukat. Az MKP OT megköszöni minden volt MKP-tagnak mindazt, amit a pártért és közösségünkért tett, a tagságukat felfüggeszteni kívánókat pedig arra kéri, hogy folytassák tevékenységüket a pártban. Az MKP-ban minden jó szándékú ember megtalálhatja a helyét és kiteljesítheti önmagát. A párt sorait elhagyottakkal kapcsolatban pedig kéri a helyi szervezeteket, hogy tanúsítsanak megértő magatartást. Erről szólt a nyilatkozatunk.

 – Az MKP ellenfelei most elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket?

 – Mindenki azt látja, hogy nő a gazdasági válság, növekszik a munkanélküliség és más bajok is nehezítik az életünket. A kormány ebben a helyzetben nem jól teszi a dolgát. Robert Fico miniszterelnök ideges, s miután csökken a támogatottsága, még az állami statisztikai hivatal közvéleménykutató intézetét is inkább megszünteti, minthogy szembenézzen zsugorodó népszerűségével. Ebben a helyzetben létfontosságú a társadalom számára, hogy az ellenzék erős, szakmailag megalapozott alternatívát kínáljon fel. Erre gyöngítjük önmagunkat. Nem csoda, hogy a szlovák sajtó egy része az ellenzék öngyilkosságáról beszél az ilyen jelenségek láttán. El tud bárki képzelni olyan működőképes pártot, hogy ott bármilyen csapat bármikor kilépjen egy fontos politikai testületből, s csak akkor lépjen vissza, ha az ő kisebbségi elképzelése érvényesül? Ha ez egyszer sikerülne, attól a perctől kezdve mindenki mindig ezt tenné. Ha a demokratikusan leszavazott, sértődött kisebbség kilépne a pártból vagy a frakcióból, s csak akkor lépne vissza, ha az ultimátuma teljesült, operettpárttá válnánk, amelyet senki nem venne komolyan. Ez az út logikusan vezetne a párt megsemmisüléséhez. S még egy szempontot ne hagyjunk figyelmen kívül ezzel kapcsolatban. Mi nem titkoljuk, hogy jövőre kormányzásra készülünk, mindent megteszünk azért, hogy a Szlovák Nemzeti Párt ne kerüljön be újra a kormányba. Megkérdezem: melyik politikai partner venne komolyan egy olyan parlamenti frakciót, ahonnan csak úgy bármikor kilépnek képviselők, ha nem az ő elképzelésük válik valóra? Lehetne így stabil kormányzást ígérni és megvalósítani? Természetesen nem. A felelősségteljes, kiszámítható politizálás lehet az egyedüli érték, amely minket egy következő koalícióban is megbecsült partnerré tesz.

 – Rendezni lehet ezt az ellentétet, vagy jön a pártszakadás?

 – A pártszakadás a szlovákiai magyar közösséggel szembeni merénylet volna. Ezt azonnal el kell felejteni. Azt is látni kell, hogy néhány embert leszámítva itt senki sem akar egy másik magyar pártot. Valamiféle szlovák–magyar keverékpárt létrehozatala is zsákutca. Szlovák oldalról ezzel a párttal szemben ugyanazt a nacionalista játékot játszanák el, mint tették ezt Radicovával szemben az elnökválasztás második fordulója előtt. A magyarok pedig rá kell hogy döbbenjenek: a rájuk leadott szavazatuk olyan kidobott szavazat lenne, mint volt az SDL-re, SOP-ra, KDH-ra, SDKU-ra vagy más szlovák pártra leadott szavazat. A magyarok az ilyen pártok számára addig fontosak, amíg szavaznak rájuk, utána elfeledkeznek róluk. Látni kell, hogy a szlovákiai magyar érdekek egyedüli felvállalója és védelmezője – minden hiba és rossz lépés ellenére – csakis az MKP. Azért, mert ez a párt belőlünk, a közösségből nőtt ki. Egyedül erre a pártra mondhatjuk, hogy a miénk.

 – Az EP-választások előtt ez kellemetlen is lehet.

 – Így van. Folyik a kampány, jelen pillanatban is Királyhelmecen vagyok kampánykörúton. Nekünk jelen pillanatban két képviselőnk van az EP-ben, és ezt a potenciánkat szeretnénk növelni, megerősíteni. Az emberek, akikkel találkozunk, nagyon szurkolnak, hogy a Magyar Koalíció Pártja egyben maradjon, és biztosítottak arról is, hogy jobban odafigyelnek a mostani választásokra, mint tették azt öt évvel ezelőtt. Ez jó lenne. Erős képviselőcsoportot szeretnénk a jobb együttműködés reményében a magyar kollégákkal. A Néppárt keretein belül, a Fidesz és az RMDSZ képviselőivel. Kampányunk két fő üzenete: Európa a mi otthonunk, a mi bölcsőnk. Itt élünk ezer éve, itt akarunk magyarnak maradni. Magyarként akarjuk képviselni népünket az unióban és Szlovákiában is. Olyan Európát szeretnénk, amelyben ezt meg tudjuk valósítani. A másik fő üzenet, hogy láthattuk: az elmúlt években a szlovák–magyar viszonyban sok mindent nem lehet megvalósítani. A kétoldalú viszony megromlott és európai témává vált. A nyelvi jogok kérdésére, az oktatási témákra, a régiók problémáira, a határon túl ívelő megoldásokra gondolok, ezeket meg kell oldani. Ha van szerves, ütőképes képviseletünk az EP-ben, akkor ezeket meg lehet valósítani. Az esélyekről el kell mondani, hogy Robert Fico pártja jelentős erővel fog rendelkezni. Az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt is be fog jutni egy képviselővel, ezért muszáj nekünk is ott lenni.

 – Tehát zavarkeltésről van szó, az MKP gyengítése érdekében?

 – Én ezt nem akarom minősíteni. Gondolom, mindenki tudja, hogy mennyire nem szerencsés egy fontos választás előtt, bármilyen vitát eszközölni. Hetek óta arra törekszem, hogy ezt a helyzetet párton belül kezeljük. Tárgyalunk folyamatosan a képviselőkkel, sőt én csak arra látok lehetőséget, hogy visszatérjenek.

 – A gazdasági válságot hogyan éli meg Szlovákia?

 – Nagy kijózanodás tanúi lehetünk. Tavaly azt hallottuk, hogy a szlovák gazdaság szárnyal. Ma úgy néz ki: a szlovák gazdaság nagyobbat, bukhat, mint a magyar. Két dolog bosszulja meg magát. Egyrészt gazdaságát az autóiparra építette, másrészt az euró bevezetése rosszkor jött az országnak. Ennek komoly hátrányai vannak. Elvesztettük versenyképességünket, és a válság negatívan érinti az egész társadalmat. Aggodalommal figyeljük a szlovák kormány alacsony hatásfokú intézkedéseit a válság negatív hatásainak mérséklésére. A munkanélküliség ugrásszerűen megnőtt az elmúlt hónapokban, és ez a magyar régiókat is érinti. Ezért nincs jó hangulat a felvidéki magyar társadalomban.

 – Az euró rossz bevezetését miben érzékelik?

 – Szlovákia drága és versenyképtelen ország lett az elmúlt hónapokban. A lengyel zloty, a cseh korona, és a magyar forint újraárazhatta magát. Ezzel megvan a lehetősége, hogy országa gazdaságát is reálisabb helyzetbe hozhassa. Az euró viszont mesterségesen tartja magas szinten a szlovákiai munkaerő értékét, ezáltal a termelés nem versenyképes. Nagyobb vállalatok elhagyják az országot.

 – Milyen a kapcsolatuk a kormánnyal?

 – A szlovákiai kormánnyal nem jó a kapcsolatunk. A három ellenzéki párttal közösen, egy együttműködés keretében próbálunk alternatívát megfogalmazni az ország számára. Rendes időben jövőre lennének a parlamenti választások, de már félhangosan beszélnek az előre hozott szavazás lehetőségeiről. Ez a megoldás még Ficó miniszterelnöknek is érdeke lenne, mivel a mostani kormány nem képes kezelni a válságot. Mi úgy döntöttünk, hogy megerősítjük a párt regionális politikai jellegét. Ez azt jelenti, hogy az MKP továbbra is a szlovákiai magyar közösség politikai pártja marad. Az egyetlen olyan szlovákiai párt, amely nyíltan vállalja közösségünk érdekeinek lehető legszélesebb képviseletét, az emberi és kisebbségi jogaink védelméért és bővítéséért folytatott küzdelmet. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a regionális politikára, a dél-szlovákiai régió érdekeinek képviseletére. Továbbra is szorgalmazni fogjuk az úthálózat fejlesztését és felújítását, az R7-es gyorsforgalmi út építésének mielőbbi megkezdését, az Ipoly-hidak újjáépítését, a vidékfejlesztési és környezetvédelmi beruházások számának növelését, a középületek felújításának felgyorsítását, a határon átívelő együttműködés különböző formáinak támogatását, az európai uniós alapok gyorsabb és hatékonyabb felhasználását.

 – Elnök úr, sikeres választási eredményt kívánunk az MKP-nak.

 – Köszönöm, és azt üzenem a határon túlra, hogy szeretnénk Magyarországra újra felnézni. A magyar politikusok és a magyar közélet is tudatosítsa azt, hogy nemcsak saját maguk miatt kell megfordítani a politikai tendenciát, hanem a határokon túl élő testvéreikért is. Szeretnénk egy erős Magyarországot látni a szomszédunkban.

 Oláh János József