vissza a főoldalra

 2009.06.03. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 22. száma!

Csurka István írása:

Új termék: A politikai hatalom, mint bűnszövetkezet (2.oldal)

Akik ma itt vezetnek, kevés kivételtől eltekintve mind a KISZ berkeiben voltak jó helyen. Ott alakult meg a bűnszövetség. Ez minden bűnszövetkezet megalakulásakor alapfeltétel. Egyívásúnak kell lenni, azonos világnézetűnek és azonos módon cinikusnak. A KISZ-fiúk, -lányok elkülönültek a nagy öregek kommunista csoportjaitól. A régieknek még voltak imitt-amott politikai ambícióik, céljaik. Az új bandába csak céltudatos Kóka Jánosok kerülhettek bele, ha nem volt KISZ-ajánlásuk. Természetesen, amíg szükségük volt a nagy öreg bolsikra, addig szolgálták őket. Aztán megtocsikolták őket, mint Horn Gyulát. Kiszámított lépésekkel, elméleti megalapozással vetették ki hálójukat már az átalakulás előidejében a kiszemelt vagyonra.

Hazudnak és hülyének nézik a magyart- Balsai István országgyűlési képviselőt kérdezte Oláh János (4.oldal)

Most már egyértelmű és bizonyított, hogy Bajnai Gordon a Ciprusi Köztársaság uniós csatlakozását megelőzően (2004 előtt) egy Cipruson létesített cégbe mentette át azokat a mesebeli bevételeket, amiket olcsón, egy magyar céggel szerzett meg itthon. Ennek ellenére a miniszterelnök egy nyolcoldalas közleményt adott ki, melyben részletesen tagadta, hogy köze lett volna bármilyen off-shore céghez is. Az is bebizonyosodott már, hogy a pénzügyminiszternek korábban nyolc offshore cége volt Cipruson. Az off-shore cégekkel kapcsolatban a Fidesz több kérdést is intézett Bajnai Gordonhoz és Oszkó Péterhez: tegye világossá a miniszterelnök, hogy mikor mely off-shore cégeknek volt a vezetője, tulajdonosa, illetve tegyék nyilvánossá, hogy menynyi adóforintot spóroltak meg az érintett politikusok ezekkel a cégekkel az évek folyamán. A jegybankelnökről azt tudom mondani: saját maga ismerte el, hogy rendelkezett off-shore cégekkel, de ezeket jegybankelnöki megbízatása előtt felszámolta.

Boros Imre közgazdászt a magyarországi off-shorosokról kérdezte Oláh János József (4.oldal)

– Bűn-e a mai magyar társadalom szemében off-shore cégekben tartani a vagyont?

-Először beszéljünk egy szűkebb csoportról, az úgynevezett vezető hármasról, az ország legfontosabb irányítóiról. Ez a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ők, akik a törvényeket kezdeményezik, és ők azok, akik az ország pénzével bánnak. Most ez a három személy Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Simor András, a hatalom megtestesítői: „off-shorosok”. Először is tisztázzuk, mi az az off-shore. Ezt annak idején Amerikában dolgozták ki, abban az időben, amikor a dollár kezdett házon kívül is forogni. Elsősorban Európában, az úgynevezett euró-dollár. Az amerikai bankoknál elkezdődött egy olyan könyvelés, amely egy bizonyos művelet on-shore, tehát otthon lekönyvelt, és az off-shore, a parttól távol, tehát máshol lekönyvelt. Azok a vállalatok tartoznak e kategóriába, amelyek a helyben tevékenységet nem folytató cégekre nagyon alacsony, vagy akár nulla kulcsos társasági nyereségadót alkalmazó adózó helyeken vannak bejegyezve – ezáltal a nem helyben keletkezett üzleti nyereségük után nem, vagy alig kell adót fizetniük. Mivel az adók mindenhol változnak és változtak, erre az akcióra sok kis ország, illetve területek, amelyek viszonylagos szuverenitással rendelkeznek, rárajtolt.

Azért még élünk! –Agárdi László írása (5.oldal)

Felnőtt már egy szavazóképes generáció a rendszerváltás óta, és nem tudják, hogy még él egy hatalmas, európai formátumú író, akinek ilyen művei vannak. Ebben az elhallgatásban szándékosság van. Nem is szabad a most felnövő fiatalságnak tudni róla. Talán nem is azért, mert a MIÉP elnöke, és igazsága van, hanem amiért magyar és keresztény. A neoliberális szellemi és művészi diktatúrában vannak kiválasztottak és kirekesztettek. Miért is nem akarják, hogy ez a nemzedék megismerje az ő szellemét, a hazához, az emberekhez, a jóhoz, a rosszhoz való viszonyát, értékrendjét? Nem nehéz kitalálni. Az amerikai cigaretta című, a hajléktalanok sorsát megjövendölő tv-filmje megrendítő hatású volt, mind a Csurka által megírt forgatókönyv, mind pedig Gobbi Hilda és Makláry Zoltán zseniális alakítása alapján. Az egyik legjobb filmvígjátékot, a Hét tonna dollárt, több százezren látták a mozikban. (Akkor még nem voltak plázák.)

Interjú Duray Miklóssal (Győri Béla) (9.oldal)

– Szlovákia egyetlen húzó iparága az autóipar, ha ott becsap valami, márpedig becsap, szörnyű következményei lesznek.

-Erre mondják azt, hogy Szlovákia gazdasági élete nem eléggé diverzifikált. Ez egy csúnya kifejezés, de ezt lehet rá használni. Hasonló volt a helyzet a kommunizmusban is. Szlovákiába telepítették a nehézipart, a nehézfegyvergyártást, és a 90-es évek elején ez teljesen összeomlott. A nagy gazdasági visszaesés Szlovákiában ennek volt köszönhető. Most kicsit fellendült a gazdaság 2004–2005-től, de ez egysíkú fejlődés volt az autóipar betelepítése miatt. Az autóipar éppen most csődközelbe jutott, ennek következtében megint nagy a visszaesés. Rosszul van felépítve a gazdasági szerkezet.

Jubiláló magyar kegyhely (10.oldal)

A máriabesnyői kegyszobor csodálatos megtalálásának 250. évfordulójára jubileumi évet hirdetett a helyi egyházközség, melyet szentmise keretében Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek nyitott meg április 26-án. A liturgián részt vett Beer Miklós váci megyés püspök, Gáspár István plébános, valamint az ország különböző pontjáról – többek között Somogyból és Szatmárból is – érkező zarándokok sokasága. A kegyhely történetéről s a jubileumi évről a helyszínen Gáspár István atyával beszélgetett Medveczky Attila.

Művészinterjú Berkes János operaénekessel (12.oldal)

– A díjakat hazahozva, megnőtt itthon az ázsiód?

-Ha egy tenorista Olaszországban első díjat kap egy nemzetközi énekversenyen, az igen jelentős dolog. Akkor ebbe bele sem gondoltam. S mi történt? Egy rövid terjedelmű cikk számolt be erről az egyik újságban, majd a Szinetár által az MTV-ben rendezett Sevillai borbélyban kaptam meg a tenor főszerepet. Ma, ha egy magyar énekes egy ilyen versenyt nyerne meg, máris tele lenne vele a sajtó, s minimum Liszt-díjat kapna. Amikor főiskolás voltam, eszembe sem jutott, hogy külföldre menjek, azt sem tudtam, hogy létezik az Interkoncert. Egy burokban nőttünk fel. Láttam, hogy a régi nagy énekeseket hatalmas tisztelet veszi körül, megbecsülik őket, s apám is sokszor említette: nagy rang magánénekesként az Operaház tagja lenni. A napokban volt egy műsor a rádióban, mely két nagy énekesnőről szólt. Az egyik Házy Erzsébet, a másik Nagykovácsi Ilona. Házy azt nyilatkozta: számára az jelentette a legtöbbet, hogy a dalszínház magánénekese lehetett. Remélem, hogy most is rang ez. Én ennek tudatában élek.

Trianon, nyolcvankilencedik tétel- Szőcs Zoltán írása (15.oldal)

Ma ugyanis egy módon tudunk hasznára lenni Szent István nemzetének, ennek a különlegesen áldott, szent, választott népnek: őriznünk, fejlesztenünk, védenünk, bátorítanunk, vállalnunk kell mindent, ami és aki még magyar: a magyar munkát, a magyar eredményeket, a magyar életet, a magyar megmaradást – na és persze legfőképpen a másik magyart! Irigykedés és széthúzás helyett csendesen örülnünk kéne a másik magyar sikereinek, és megérteni – vagy megérteni próbálni – végre, hogy az egy nemzethez tartozók sikerei az egész nemzet sikerei. (Pontosan úgy, mint ahogyan az ügynök az egyetemes nemzetet árulja el, nemcsak azokat, akiket feladott.) Nem a reményt akarnám én takarékra állítani senkiben, sokkal inkább a valóságos, tudatos, energikus életakarást, nemzetépítést, magyar öntudatot szeretném nagyobb lángon látni.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!