vissza a főoldalra

 2009.03.06. 

Életfogytiglani munkára ítélve

Maradéktalanul és feltételek nélkül támogatja az Idősügyi Tanácsnak nevezett kormányközeli szervezet a nyugdíjkorhatár felemelését a jelenlegi 62-ről 65 évre. Mégpedig tekintet nélkül arra, hogy ez a tervezet több szempontból is sérti a nyugdíj előtt álló emberek legalapvetőbb jogait, különösen a munkavégzésből már kikerült korosztályokkal összehasonlítva. Először is felmerül a kérdés, hogy egy úgynevezett érdekképviseleti szervezet miért nyilvánít mások kárára véleményt egy olyan kérdésben, ami nem érinti közvetlenül az általa állítólag képviselt embereket. Az Idősügyi Tanács ugyanis a már nyugdíjban lévők érdekeit kellene, hogy képviselje, de nem feltétlenül a nyugdíj előtt álló még aktív, vagy kényszerűségből munkanélküli, 50-es éveikben járó emberek ellenében. A nyugdíjhoz közeledő korosztályoknak ugyanis számos sérelmet kell elszenvedniük. Azzal, hogy a Gyurcsány-kormány megváltoztatta a nyugdíj kiszámításának szabályait, az aktív pályafutásukat ezután befejezőket eleve 8%-os veszteség éri a korábban nyugdíjba vonulókhoz képest. Ugyancsak előnytelenül érinti a mostantól nyugdíjba menőket a 13. havi illetmény tervezett megszüntetése, amit számukra semmivel sem kompenzál a kormány. Különösen azokat az 50-60 éveseket hozza nehéz helyzetbe a korhatár 65 évre történő emelése, akik tartósan munkanélküliek. Életkorukból adódóan őket már biztos, hogy nem alkalmazzák a munkaadók, szakmai irányváltásuk is nyilvánvalóan lehetetlen. Számukra a korhatár kitolása a teljes létbizonytalanságban töltött évek jelentős meghosszabbítását jelenti. Azok a szerencsések pedig, akik 65 éves korukig képesek megtartani munkájukat, a pályakezdő munkanélküliek elől fogják elvenni az álláshelyeket, hiszen hazánkban évek ót tartó tendencia a foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése, amit a tavaly kezdődött gazdasági világválság csak felerősített. További gond, hogy a romló életfeltételek következtében folyamatosan csökken a magyarországi átlagéletkor, ami a férfiak esetében már alig haladja meg a 60 évet. Országunk lakosságának egészségi állapota is a legrosszabbak közé tartozik Európában. A statisztikai adatok szerint 60 év felett már alig akad olyan ember, aki nem szorul rendszeres orvosi ellátásra. Míg a kevésbé leépült értelmiségiek, szellemi munkát végzők esetében akár el is fogadható a 65 éves korig tartó munkaviszony, a legyengült egészségi állapotú, fájdalmas betegségekkel küszködő idős emberek fizikai munkára kényszerítése, életfogytiglan tartó dolgoztatása nagyfokú embertelenség a szociális érzékenységét egyre ritkábban hangoztató kormány részéről. Sajnos Magyarországon a munkakörülmények és az életfeltételek sokkal rosszabbak, mint az Európai Unió azon országaiban, ahol 65 év a nyugdíjkorhatár. Ott általában még 20 évnyi élet vár az egészségesen nyugdíjba vonuló idős emberekre, szemben a magyar férfiak 61 éves átlagéletkorával. Néhány éve azt jelezték a különféle közvélemény- kutatások, hogy a szocialista párt népszerűsége az 1950-es években született emberek körében a legnagyobb. Ez a népes korosztály még az MSZP legstabilabb szavazóbázisát képező nyugdíjasoknál is nagyobb arányban bízott Gyurcsányék ígéreteiben. Mégis úgy tűnik, hogy ők lesznek a baloldali kormányzásnak nevezett hétéves kudarcsorozat legnagyobb vesztesei, első számú kárvallottai.