2009.03.06.
Március 6-án indul a szlovák elnökválasztási kampány
Március
6-án kezdődik az elnökválasztási kampány, ami március 19-éig
tart. Ezt követi a 48 órás kampánycsend. A kampány ideje
alatt mind a hét államfőjelöltnek egyforma szereplési lehetőséget
kell kapnia az elektronikus médiumokban. A törvény azonban különbséget
tesz a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok között. Az
előbbieknek ez kötelességük is és az ebből adódó költségeket
az állam a költségvetésből téríti meg. A kereskedelmi médiumok
viszont csak akkor kapcsolódnak be a kampányba, ha akarnak és
ezért – mintha fizetett hirdetés lenne - pénzt is kérhetnek.
A jelöltekre kiszabott azonos időtartam biztosítása és betartása
azonban mind a két típusú médium számára kötelező. A
frekvenciatanács saját hatáskörében úgy döntött, hogy a
kampány ideje alatt a Szlovák Televízió, a Markíza, a JOj, a
TA3, illetve az Expres Rádió és a Szlovák Rádió hírműsorait
és vitaműsorait ellenőrzi majd - tájékoztatott a testület
elnöke Miloš Mistrík. A Szlovák Rádió egyébként most először
úgy döntött, hogy mind az öt adója –a Rádió FM és a
Devin Rádió is bekapcsolódik a kampányba – ezt Mistrik érdekes,
de ezzel együtt jó ötletnek tartja. Monitorozni azonban csak a
Rádió Slovensko, illetve a Regina és a Pátria adásait fogják.
A Pátria Rádió esetében ez a Napi krónikát és a Hétröl-hétre
hírmagazint érinti. A tanács a médiumok ellenőrzésével 12
munkatársát bízta meg, akik ha valami törvénysértőt,
illetve kifogásolhatót tapasztalnak, akkor jelentik a tanácsnak.
A testület azonban nem hoz azonnal döntést. Az ügyekkel, ha
lesznek, csak soros ülésükön foglalkoznak majd. Mistrík
szerint azért, mert nem akarnak rendkívüli és rögtönítélő
üléseket. Úgy vélik ugyanis, hogy az azonnali döntésekkel a
kampányt is befolyásolhatnák, ezt pedig szeretnék elkerülni.
Az egyébként, hogy a tanács csak az említett médiumok műsorati
monitorozza, nem jelenti azt, hogy a többi rádiót és televíziót
ne ellenőriznék akár bejelentések alapján is. Ezek esetében
is eljárnak majd, ha törvénysértést tapasztalnak. Tegyük
hozzá, a tanács nem ellenőrzi a nem hírjellegű műsorokat. Így
például a szórakoztató műsorokat sem. holott a jelöltek itt
is szerepelhetnek, és egy-egy ilyen szereplés helyzeti előnyt
is teremthet. A testület azonban bízik abban, hogy az
elektronikus médiumok a szakmaiságnak megfelelően fognak eljárni,
és nem élnek majd vissza a helyzettel. A tanács ugyanis ezen
esetekben is szankcionálhat, ha törvénysértést tapasztal. A
televíziók esetében a maximális pénzbüntetés 165 ezer euró,
azaz 5 millió korona, míg a rádiók esetében 50 ezer euró,
vagyis másfél millió korona lehet. Ilyen súlyos büntetések
kiszabására azonban ezidáig nem volt példa.
(Forrás:
Felvidék Ma, Pátria, mj, sk)
|