2009.03.06.
Milyen lesz a kikelet?
Hiába
nagy a hó, a kiskertekben már vethetik a mákot. A gazdaasszony
három ujja közé csippenti a mákszemeket, és rászórja a hó
tetejére, bemossa a hólé idejében, a mák korán kel. Persze
addig, amíg 10 fokra melegedik a talaj hőmérséklete, sok nap
telik el, akkor már vetheti a borsót. Jó hírt olvastam ma a Népszabadságban
(február 24.). Azt írták, hogy a héten megkezdi a termelést a
Péti Nitrogénművek. Jövő héten már gyártják a pétisót,
és vihetik a földre. Jó hogy nem augusztusban kezdenek a műtrágyagyártáshoz.
Hosszú heteken keresztül vitatkozott a Péti Nitrogénművek, a
Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank 10-12 milliárd
forinton. Annyi kell Bige Lászlónak. Bige László a főrészvényes
tulajdonos a Péti Nitrogénműveknél. Magyar gyerek, Medgyessy
hozta be az országba Nagyváradról. Ügyes is ez a gyáros,
tavaly 15 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
Tizenegyet elvitt belőle – hogy haza-e vagy máshova, nem
tudom. Lényeg az, hogy az ez évi termeléshez szüksége volt
annyi pénzre, amennyit ki is szippantott a Péti Nitrogénművekből.
Nem akartak neki adni, aztán végül is megkapta a pénzt a
Magyar Nemzeti Banktól. Gráf József és Karsai József volt az
ügylet személy szerinti támogatója. Igaz, Bige László előtte
fűnek-fának elmondta: ha nem kap dohányt, nem lesz műtrágya a
magyar mezőgazdaságban. Sürgetett az idő, a döntés megszületett,
és március első napjaiban már vihetik a parasztok a műtrágyát.
Az átláthatóság kedvéért némi gondnokság alá helyezték
Bige László vállalkozását. Az Állami Fejlesztési Banktól 2
banki tudort delegáltak, hogy ellenőrizze a Péti-ügyleteket.
Szép a történet, jellemző korunkra: nagy gyártó cégek, még
nagyobb bankok viszik a nyereséget a föld művelői elől meg a
nyugdíjasoktól. És a tudósok meg készítik és írják a
reformprogramot. Hogy oda ne rohanjak! Más hírem is van a
kikelet előtt, a tavaszodás hajnalán. Kiesett a pikszisből Gráf
József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Ő
volt a bezzeg miniszter, már-már Gyurcsány Ferenc utódjaként
emlegették tehetsége és operativitása révén. Mi történt?
Az agrárbüdzséből 32 milliárd forintot letiltatott a kormány
feje és a pénzügyminiszter. Megcsinálta ezt Szekeressel is, a
honvédelem atyjával. Ott 20 milliárd körüli a leállított
dohány. Ez a 32 milliárd forint fáj az agráriusoknak. A lapok
azt írták az eset kapcsán, hogy Font Sándor, a parlament mezőgazdasági
bizottságának elnöke kijelentette: Gráf már csak portásnak jó
az FVM-ben. Vagy annak sem. A lapok rosszul írták, ilyet Font
bizottsági elnök nem mondott, hanem idézte Gráf Józsefet, aki
2006-ban, miniszteri beiktatásakor a mezőgazdasági bizottság
ülésén kijelentette: nem portásnak megy a Kossuth Lajos térre,
hanem önálló jogkörrel rendelkező miniszterként, mert ha ezt
nem kapná meg, még portásnak se menne el abba a házba. Erre
mondta Font Sándor: ennyi kompetencia mellett, amennyit Gráf magáénak
tudhat, tényleg jobb lenne, ha beváltaná a 2006-os ígéretét.
Mesélik, hogy Gráf miniszter méretes gazdagodása révén lett
szálka a kormányfő szemében. Az Altus birodalom feje ilyenekért
nem szokott megsértődni és megharagudni. Bár, állítólag Gráf
József a 269,8 millió forint értékű résztulajdonát, amiben
benne van Szabadszentkirály, a bolyi részvények jelentős része
és az Invest Group Rt. Számos pakettje, átíratta a családjára
mindösszesen néhány millió forint értékben. Szép a metamorfózis,
aminek révén a több száz millió forint átlényegül néhány
millió forinttá. Üzletnek jó. Az sem volt semmi, amikor az 50
milliárd értékű objektumot, ami a Bolyi Zrt. tulajdona volt,
megvásárolták 6 milliárd forintért. A hasznon – valószínű
– a részvényesek osztoztak. Ezeket a tranzakciókat nem sokan
bolygatták, csak megjegyezték. Gráf egyébként van bajban.
Kellett volna az a 32 milliárd forint, amit most Gyurcsány
letiltott az agráriumtól. Állatjóléti támogatásokat kellett
volna fizetni a gazdáknak. Ez a támogatás abszolút mértékben
EU-konform. 9 milliárd forintot különítettek el erre a célra,
de csak négyet fizettek ki az elmúlt esztendőben. Jól látható
ebből, hogy a hiátus nem az idei kormányzati letiltás következtében
állt elő, már akkor sem volt erre pénz. Egyesek szerint legalább
15 milliárdra lett volna szükség az igények alapján. Miért
panaszoljuk fel az állatjóléti támogatások hiányát? Erre
statisztikai adatokkal válaszolhatunk. Magyarországon 2004-ben
4,1 milliós volt a sertésállomány, a 2008. decemberi adatok
szerint már 3,7; 10%-os a csökkenés. 2004-ben volt 723 ezer
szarvasmarha, benne tehén és hízó együttesen, 2008 decemberében
a Statisztikai Hivatal 702 ezret jegyzett, ez is csökkent.
Valamelyest csökkent a juhállomány, stagnált a baromfiállomány,
és szinten maradt az 58 ezres lóállomány. A magyar mezőgazdaság
mai legnagyobb baja, hogy a termelési szerkezet teljes mértékben
fejre állt. Egy hónappal ezelőtt még 7 millió tonna kukorica
eladatlanul várta sorsát a raktárakban. Irtózatos nagy szám.
Emellett 1 millió tonna búza sem talált gazdára. Mára javult
a helyzet: már csak 4 millió tonna kukorica keres gazdát, meg
egymillió tonna búza, ez együtt 5 millió tonna – sok.
2-3-szor annyi, mint Franciaországban a készlet. De ha nincs állatállomány,
nincs mivel megetetni a takarmányt. Mondják, hogy a télen a
gazdák kukoricával fűtöttek, mert drága volt a gáz meg az
olaj. Ez természetesen nem igaz. Legfeljebb a megpenészedett,
rosszul szárított kukorica került a kazánokba. A magyar
paraszt nem tüzel kukoricával és búzával, mert tudja, hogy az
érték akkor is, ha a piac – különösen a manipulált piac
– másként viselkedik. De ha nincs sertésállomány, nincs
baromfi, akkor ott a kérdés: mit csináljunk a kukoricával, ami
egyébként érték? A szerkezeti roppanás abból áll, hogy
termel a növénytermesztés és pusztítják az állatállományt.
Gráf Józsefék ígérték, hogy helyreállítják a szerkezeti
aránytalanságot. Semmi nem lett belőle. Ez a baj. Amellett,
hogy Gráf természetesen gazdagodott. A Gyurcsány-kormányt meg
nem érdekli, hogy mi lesz az új terméssel, és mit hoz a
kikelet. Pedig jó lenne, ha erre is figyelnének, mert egy-egy
rossz esztendő két-három százalékkal is csökkentheti a
nemzeti termék összértékét. Manapság, amikor 3%-os GDP-csökkenésről
beszélnek, az a 2-3%, amit pluszban adhat a mezőgazdaság, életbevágóan
fontos. Most, hogy beütött az euró-válság, 300 forint az euró,
nem hozzák be külföldről a baromfit. Ez még szerencse, viszik
a magyar terméket. De ez átmeneti állapot. Közép-Európában
ígyis úgyis, ha alacsonyabb szinten, helyreáll az egyensúly,
de ezzel sem törődik a kormány. A vakvilágba gazdálkodik.
Most ha összerakjuk a tényezőket, hogy a Péti Nitrogénművek
márciusban kezd műtrágyát gyártani, a nyereséget meg átviszik
bal zsebbe, hogy nincs állatjóléti támogatás, akkor már főhet
a fejünk. S még egy dolog: dőre dolog a bioetanolra bazírozni.
Repcéből, kukoricából üzemanyagot gyártani csak akkor érdemes,
ha 100 dollár fölötti az olajár. A mostani árszínvonal
mellett kukoricából és repcéből üzemanyagot gyártani maga a
csőd, a teljes körű veszteség. No de jön a kikelet, a gazdák
így is, úgy is hozzákezdenek majd – ha felszikkad a föld –
a magágyat előkészíteni.
(Megjelent a Magyar Fórum február 26-ai számában.)
Győri Béla
|