2009.03.20.
Tanzániából jött
Ágh
Attila politológus is hozzászólt Orbán Viktor országértékelő
beszédéhez. Talán okosabb lett volna, ha hallgat. Ágh
professzor nyilatkozatában ugyanis fel-felbukkantak a fáradtság
jelei, amelyek valószínűleg a Tanzániában, majd a Moszkvában
eltöltött esztendők következményei. Az ismert gondolkodó
egyebek mellett így fogalmazott: az ország azt várta az Orbán-beszédtől,
hogy megtudja, mit kellene itt csinálni, ezzel szemben az ellenzéki
vezető semmilyen programot nem adott, mindössze egy közhelyes,
új világnézetet próbált megfogalmazni, az ilyesmivel azonban
teli a padlás. Mondja Ágh Attila, a szépemlékű Párttörténeti
Intézet tudományos tanácsadója, aki annak idején Kádár János
térdén lovagolt, s munkásságából csak annyi maradt meg, hogy
egyszer belekötött boldogult Antall Józsefbe, akinek egyébként
a bevásárlócekkerét sem vihetné… Ágh Attilát itt
felejtették a hetvenes évekből. A már életében mumifikálódott
ember most megpróbál hozzáilleszkedni a reformer balerina
politikájához, akin egyébként már jó ideje harsányan kacag
a nagyvilág. Ágh gondolkodó értékeli Orbán Viktor beszédét.
Mintha én vonnám meg a mérleget Beethoven zenei munkásságáról…
Az a baj, hogy az ország tele van Ágh-gondolkodókkal. Ők végtelenül
felkészült, napra kész szakemberek, akik elemzik és értékelik
az idehaza történt belpolitikai eseményeket, kíméletlenül rámutatnak
a problémákra, azok eredőjére, s a megoldás kulcsára –
amit viszont a jelek szerint ők sem találnak. Tartok tőle,
hamarosan eljön az idő, amikor Ágh Attila és szellemi
partnerei kézen fogva elmennek innét minél távolabbra, segítve
ezzel a nemzet talpra állását, amely alól éppen ők rúgták
ki a sámlit.
P.
Gy.
|