vissza a főoldalra

 2009.11.06. 

Új boldoggal gazdagodott a magyar Egyház

Magyar szentjeink és boldogjaink sorában Meszlényi Zoltán püspök alakja különleges helyet foglal el. Ő az első, aki hazánkban a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelkedik – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros az október 31-i boldoggáavatási szentmisén az esztergomi bazilikában.

 Az ünnepi szentmise keretében zajló boldoggáavatási szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végezte. A szertartáson jelen volt Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túlról érkezett magyar és vendég püspökök, valamint a főegyházmegye papsága. A bazilikát zsúfolásig megtöltötték a határon innen és túlról érkezett hívők, akik között ott volt a római Collegium Germanicum Hungaricum 41 hallgatója is, arra emlékezve, hogy az új boldog is az intézmény falai között folytatta tanulmányait. Megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, a miniszterelnök képviseletében Kiss Péter miniszter, Katona Béla, az országgyűlés elnöke, a köz- és tudományos élet képviselői és a diplomáciai testület több tagja.

 A szentmise bűnbánati szertartása után Andrea Ambrosi posztulátor olaszul, Szőke János szalézi szerzetes, viceposztulátor magyarul kérte Meszlényi Zoltán boldoggáavatását, röviden ismertetve a püspök életrajzát. Ezután a Szentatya képviseletében jelen lévő Angelo Amato érsek felolvasta a boldoggáavatásról szóló apostoli levelet, amelyet magyarul Szőke János SDB tolmácsolt. A Szentatya a levél tanúsága szerint megengedi, hogy Meszlényi Zoltánt mától kezdve boldogként tiszteljük, és elrendeli, hogy liturgikus ünnepét március 4-én, mennyei születésnapján tartsuk. Ezután került sor az új boldog arcképének leleplezésére. A boldoggáavatásért a Szentatyának Gaál Endre főigazgató, a székeskáptalan nagyprépostja mondott köszönetet.

 Szentbeszédében Erdő Péter bíboros az olvasmányra és az evangéliumi részletre utalva figyelmeztetett: a keresztény ember küldetése, hogy Jézus Krisztust hirdesse, akkor is, ha üldöztetést kell elszenvednie. A Szentlélek azonban megadja a képességet és segítséget, hogy nyíltan tanúskodjunk Jézusról.

 Meszlényi Zoltán vértanú püspök élete a Szentlélek által megerősített keresztény ember tanúságtételének példája – mondta Erdő Péter, majd beszédének további részében felidézte az új boldog életének állomásait és gondolatait, amelyek az egyházhoz, a Szentatyához való hűségét, állhatatosságát tükrözik. Rámutatott: tanítása ma is megrendítően aktuális, hiszen úgy érezzük, „hogy egyéni és közösségi önzésünk, rövidlátásunk, hatalomvágyunk, gyűlölködéseink olyan csapdába ejtettek minket, amelyből a magunk erejéből kiszabadulni nem tudunk."

 Beszéde végén a bíboros Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását kérte: „Könyörögj mindannyiunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot, és vezessen el minél több embert Krisztushoz.”

 Erdő Péter szentbeszéde teljes terjedelmében olvasható a Magyar Kurír Dokumentum rovatában.

 A felajánlás előtt az oltárhoz vitték Meszlényi Zoltán ereklyéjét, amelyet a szentmise végén helyeztek el az oltárban. Angelo Amato érsek köszöntő beszéde előtt hangzott fel Gounod Ave Maria című műve, Lakatos György előadásában. Amato érsek köszöntő beszédében kiemelte: Meszlényi Zoltán mától nemcsak a magyar, hanem az egyetemes egyház szentjeinek és boldogjainak sorát gazdagítja. A vértanúk soha nem kívánnak háborúságot és viszályt, megbékélésre és imádságra tanítanak, ez Meszlényi Zoltán vértanúságának tanítása az egyetemes egyház és a magyar nép számára is – mondta az érsek. A szentmise a pápai és a magyar himnusz, valamint a Boldogasszony Anyánk eléneklésével ért véget.