|
 2009.11.13.
Tőkés László körül alakult újjá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttei november 7-én
délután Kolozsváron gyűltek össze, hogy döntsenek a
szervezet jogi személyként való bejegyzésről, és alapjaitól
újjáalakítsák azt. A gyűlésen három régió 171 küldöttje
vett részt. A kezdeményezők az újjáalakuló EMNT elsődleges
céljaként az autonómia különböző szintjeinek megvalósítását
tűzték ki.
A
rendezvény imával kezdődött, melyet Radnai László református
lelkész vezetett, a küldöttek elé hozva az '56-os hősök példáját.
Ezt követően az ülésvezető, az EMNT eddigi egyik alelnöke
Toró T. Tibor Kolozsvár és az EMNT kapcsolatával kezdte
bevezető beszédét, hiszen 2003-ban a kincses városban alakult
meg a tanács, valamint 2008-ban, az ötéves évforduló alkalmával
ugyanitt döntöttek az újjáalakulásról is.
A
gyűlést Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke
videóüzenetben üdvözölte, amelyet elsőként tűztek
napirendre. A Fidesz elnöke „régi barátként” és „egy
kormányzásra készülő magyar párt elnökeként” szólt a küldöttekhez,
és az erdélyi magyarság zsákutcába jutott politikáját,
illetve az európai kettős mércét tette meg beszéde fő témájának.
Orbán Viktor kifejtette, hogy nem szeretnék Budapestről
megmondani, hogy hogyan működjön a külhoni magyar politika, de
fontosnak tartják, hogy „feddhetetlen szerveződések jöjjenek
létre Erdélyben”, melyek alkalmasak az együttműködésre. A
Fidesz elnöke ígéretet tett arra, hogy „a következő magyar
kormány harcolni fog azért, hogy Európában ne érvényesüljön
a kettős mérce”, és hogyha Spanyolországban, Finnországban
létrejöhetett autonómia, akkor ez az erdélyi magyarok számára
is egy megvalósítható lehetőség legyen.
A
videóüzenet elhangzása után a Fidesz képviseletében Németh
Zsolt, a Magyar Parlament Külügyi Bizottságának az elnöke lépett
a mikrofonhoz. Az autonómiával kapcsolatban arra figyelmeztette
a küldötteket, hogy azt sem a magyar-magyar, sem a magyar-román
kapcsolatok, sem a november 7-i dátumhoz kapcsolódó történelmi
öszefüggéséből nem szabad kiszakítani. Hiszen azzal, hogy az
EMNT a szovjet forradalom születésnapján tartja tisztújító közgyűlésé,
a 20 éve történt temesvári forradalom örököseként a
kommunizmus felülírására törekszik. A Magyar Köztársaság képviseletében
még Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul köszöntötte a
jelenlevőket, aki az erdélyi magyarság előtt álló kihívásokra
mutatott rá beszédében. Nevezetesen a hatékony szórványoktatást,
az átfogó felsőoktatási stratégiát, az autonómiát,
valamint a magyar közösségek közötti konszenzus megteremtésének
igényéről ejtett szót.
Dicséretes,
hogy a szervezők az erdélyi magyar politikai szerveződések
mindenikét igyekeztek megszólaltatni. A Székely Nemzeti Tanács
képviseletében Toró Tibor Izsák Balázs elnököt kérte, hogy
szóljon a küldöttekhez. Izsák többek között az államelnök-választásról
mint asszimilációnk első lépcsőfokáról beszélt, mely ellen
csak érvénytelen szavazatokkal lehet tiltakozni. Elmondta még,
hogy „a székelység a magyar nemzet részeként, de népként
határozza meg önmagát. És az autonómia népeket illet.” Ezért
természetes a Székelyföld területi autonómiája iránti igény.
Végezetül Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács aktív támogatásáról
biztosította a megújuló EMNT-t.
Az
RMDSZ részéről Kovács Péter ügyvezető alelnök, egyben az
Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum alelnöke és Kelemen Hunor kampányfőnöke
volt jelen, aki az elnökjelölt kampányprogramjával próbálta
bizonyítani, hogy az RMDSZ és az EMNT között nincs ellentét.
Farkas Csaba a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Házbizottságának
az elnöke és az MPP alelnöke egy paradigmaváltásról beszélt,
mely az érdekvédelem, önszerveződés, intézményes együttműködés
alapjain nyugszik. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács
(MIT) elnöke többek között arra mutatott rá, hogy az Erdélyi
Magyar Egyeztető Fórumból „két játékos” még mindig hiányzik,
így továbbra is mindenki a maga útját járja az erdélyi
politikában. „Egyre több a szervezet, de egyre kevésbé
vagyunk szervezettek” – vonta le a következtetést a MIT elnöke.
Utolsóként Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének
elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki a moldvai csángók
magyar öntudatának állapotáról mondott megrendítő szavakat.
A
köszöntőbeszédeket a tényleges munkaülés követte, melynek
nyitányaként Toró T. Tibor az újjáalakulás folyamatáról
beszélt. Bejelentette, hogy egy kettős határozattervezet kerül
a küldöttek elé, egyrészt az EMNT jogi bejegyzésének
tervezete, másrészt a civil-politikai mozgalommá való alakulás.
Ez utóbbit úgy magyarázta, hogy az EMNT nem pártpolitikai,
hanem civil mozgalmi eszközökkel igyekszik politikai célokat elérni.
A határozzattervezeteket Mátis Jenő terjesztette elő. A
mozgalom szervezési elve is kettős, egyrészt területi, másrészt
szakmai ágazati jellegű. Mindkét szférában a mandátumok egy
évre szólnak. A területi szervezettséget a három régióelnök
(Orbán Mihály – Partium, Bánság; Gergely Balázs – Közép-Erdély;
László János – Székelyföld) ismertette egy-egy rövid beszámolóban,
az eddig létrehozott szakbizottságokat pedig az ülés vezetője
sorolta fel: Autonómiabizottság (Bakk Miklós), Kül- és
nemzetpolitikai bizottság (Szilágyi Zsolt), Oktatáspolitika (Dávid
László és Lászlóffy Pál), Gazdaságpolitika (László János),
Szociálpolitika (Ábrám Noémi), Támogatáspolitika (Bodó
Barna), Ifjúságpolitika (Rácz Norbert), Önkormányzat és régiófejleszés
(Nagy István), Sport- és ifjúságpolitika (Toró Tamás), Jogsérelem
(Kali István), Mezőgazdaság (Szilágyi István), Médiapolitika
(Boros Zoltán), Környezetvédelem (Para Zoltán).
A
napirend következő pontjaként Tőkés László elnöki beszámolója
következett. Az Európai parlamenti képviselő először az idei
év évfordulóit, a kommunizmus bukásának huszadik, Trianon
kilencvenedik évfordulóját idézte fel, hozzátéve még a
Ferenc József Egyetem megszüntetését, a Bolyai Egyetem
beolvasztását, és pozitív emlékként a tízéves, frissen
akreditált Partiumi Keresztény Egyetemet is. Beszédében az összefogás-széthúzás
ellentétpárja mentén tekintette át az EMNT hat évét,
kiemelve az Erdélyi Magyar Összefogás és az Erdélyi Magyar
Egyeztető Fórum létrejöttét, melyek „hiányosak ugyan, de
nem lebecsülendők.” Tőkés László átfogó beszédének
egyik fontos eleme volt, amelyben ismét felhívta a figyelmünket:
Romániában folyamatos vértelen etnikai tisztogatás folyik,
melynek szimbolikus helye Kolozsvár, Erdély kulturális központja.
Ez ellen az EP-képviselő konkrét célkitűzéseket is
megfogalmazott: a magyar ügy európai üggyé emelése, a román
közvélemény és Băsescu elnök megnyerése, a Trianon-szindróma
„gyógyítása” egy jövőre tervezett Trianon emlékév által.
Az
elnöki beszédet hozzászólások követték, végül a tisztújításra
került sor. Az első menetben a küldötteknek az elnök személyére
kellett szavazniuk. A gyűlésen egyetlen jelölt neve hangzott
el, a Tőkés Lászlóé, akit egy ellenszavazat és egy tartózkodás
mellett választottak meg ismét. A további tisztségekre már a
régi-új elnök tett javaslatokat, akiket a küldöttgyűlés
szintén nagy többséggel fogadott el. Így az EMNT ügyvezető
elnöke Toró T. Tibor lett, az alelnökök pedig Szilágyi Zsolt,
Nagy Pál, Papp Előd, Boros Zoltán, Sándor Krisztina. A küldöttek
a jegyzőkre is voksoltak, és a területileg megválasztott régióelnököket
is elfogadták.
Az,
hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy hatékonyabb szerveződési
formában alakult újjá és, hogy ebbe sikeresen vonta be az erdélyi
politikai élet gyakran széthúzó erőit, a valós egység
megvalósulását vetíti előre. Fontosak a közös célok, de még
fontosabb az összehangolt cselekvés ezek érdekében, mert Tőkés
Lászlót idézve: „nincs veszíteni való időnk, ha megmaradásunkról
van szó.”
(Forrás:
erdely.ma)
|
